Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-11-01 / 11. szám
MÁS VOLT AZ ÉLETEM 29 Sikondára vagy egy kicsit meszszebb, Kaposvárra. De Orfűtől a Balaton és Budapest még igen távol volt. A szomszédos Pécs teljesen kielégítette minden igényünket. A messzebb élő rokonokkal leveleztünk, és az ünnepekre képeslapot küldtünk. Fekete-fehér filmre fényképeztünk, és ki kellett várni a negatív előhívását, hogy megtudjuk, sikerült-e a felvétel. Ahogy visszaemlékeztem, gondolatban akaratlanul is összehasonlítottam a leírtakat a mostani életünkkel. Talán az olvasó is ezt tette? Az biztos, hogy azóta kinyílt körülöttünk a világ... Punk! A punkmozgalom hazai megjelenése 1978-ra tehető. Az első együtteseket főként középiskolás fiatalok alakították meg a nyugati előadók, például az angol Sex Pistols hatására. A CPg, az ETA, a Kretens, a Tizedes meg a többiek, a QSS, az Agydaganat és egyéb, dalszövegeikben a szocialista diktatúrát bíráló előadók tevékenységét a pártállam nem nézte jó szemmel. Lemezkiadásra nem volt lehetőségük, házi körülmények között vagy koncertjeiken felvett zenéjük többnyire magnókazettákon terjedt kézről kézre. A Sex Pistols angol punkegyüttes volt, amit 1975-ben, Londonban alapítottak. Ők indították el az Egyesült Királyságban a punkmozgalmat, és több későbbi előadót inspiráltak. Annak ellenére, hogy eredeti pályafutásuk mindössze két és fél évig tartott, és ez idő alatt mindössze négy kislemezt, valamint egy albumot, a Never Mind the Bollocks, Here's the Sex Pistolst adták ki, a könnyűzene történetének egyik legfontosabb és legnagyobb hatású formációjának tartják őket. Johnny Rotten 1978 januárjában, egy féktelen amerikai turné után elhagyta az együttest, és bejelentette annak feloszlását. Új hullám: Magyarországon az akkor uralkodó politikai viszonyok miatt a new wave mozgalom sajátos formája alakult ki. A kultúrpolitika tiltotta a punkot és az új hullámot, ezért a legtöbb együttestől lemezfelvétel híján csak néhány rossz állapotú demó maradt fenn. Az új hullám elnevezést eleinte összevissza használta a sajtó, néha hagyományosnak tekinthető rockzenét játszó együttesekre is ráhúzták, mint például az Eddára és a Piramisra. Nagy Feró újjáalakította a Beatricét Miklóska Lajos basszusgitárossal, Lugosi László gitárossal, Gidófalvy Attila billentyűssel és Donászy Tibor dobossal, és az AC/DC nyomán újra rockot játszottak. Ekkor születtek olyan, mára klasszikussá vált, a mindennapi kilátástalanságot megéneklő dalaik, mint a Jerikó, a Nagyvárosi farkas vagy az Angyalföld. A pártállami kultúrpolitika folyamatosan akadályozta a „kezelhetetlen" zenekart. A monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál Erdős Péter hajtotta végre a párt politikai irányelveit és gyakorolta a cenzúrát. Forrás: Wikipédia és internet
