Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-02-01 / 2. szám
2016. február 23 Dr. Szekér Gyulára emlékezem 1925-2015 mym paksi atomerőmű Az egykori nehézipari miniszternek, később miniszterelnök-helyettesnek meghatározó szerepe volt a Paksi Atomerőmű építésének 1972-ben történt elhatározásában és az építési nehézségek elhárításának felső szintű döntéseiben. Ő az alapdöntés meghozatala után rögtön felismerte, hogy az ország számára ez az évszázad beruházása, úgy volumenben, mint technikai újszerűségben. Szekér Gyula, a celldömölki mozdonyfűtő fia a pápai református kollégiumból indulva, vegyészmérnökként, megvédve kandidátusi disszertációját, 1953-tól 36 éven át különböző beosztásokban a magyar iparfejlesztés meghatározó vezetője volt. Ezen belül 27 éven át a Nehézipari Minisztérium miniszterhelyettese, végül minisztere. Ez idő alatt kiemelkedő szerepe volt a magyar alapanyagipar megteremtésében: • az ország energiaszerkezetének szénhidrogén-bázisú átalakításában, a hazai és nemzetközi vezetékhálózatok kiépítésében, a Dunai Kőolaj-finomító megépítésében Százhalombattán; • a műtrágyagyártás, növényvédő szerek, a korszerű műanyaggyártás hosszú távú megteremtésében, ezen keresztül az importfüggőségünk csökkentésében és exportlehetőségeink növelésében; • a ma is működő gyáróriások megépítésében, mint pl. a Tiszaújvárosi TVK, a Borsodchem Kazincbarcika; • Budapesten a gyógyszeripar jelentős rekonstrukciójának megteremtésében. Az 1972-ben bekövetkezett első olajválság nem kérdőjelezte meg a korábban tett intézkedéseket, és a felső vezetés zöme úgy vélte, hogy ez átmeneti. Ő volt az első, aki ezzel egy időben kezdeményezte a hazai atomerőmű megépítését, ezen keresztül a villamos energia hazai előállításában, távlatokban a szénhidrogének csökkentését. Napjaink igazolják előrelátását. Nehézipari miniszterként az ő kemény és határozott kiállása kellett, hogy meginduljanak a tárgyalások, és megépüljön a Paksi Atomerőmű, amely ma is az ország villamosenergia-termelésének több mint felét biztosítja a legolcsóbb áron. Ennek a beruházásnak az összefogásával engem bízott meg először mint miniszteri biztos, és később, amikor szükség volt rá, mint kormánybiztos. így ismerhettem meg a mindennapos kapcsolatból rendkívül széles körű szakmai tudását, a hazai iparfejlesztés iránti elhivatottságát, a megvalósítás során szükséges feltételek megteremtéséért végzett sokoldalú munkáját, kivételes vezetői erényeit. Nem utasításokkal, hanem megalapozott érvekkel határozta meg beosztottjaival a kitűzött célokat, és számított a részleteket ismerő szakemberek véleményére. Biztatott bennünket a nemzetközi szinten élenjáró technológiák alkalmazására, és erőt adott nekünk egyéniségünk kibontakozásához. Dr. Szekér Gyula emberi kvalitására jellemző, hogy munkája mellett, 1972-ben a kémia tudományok akadémiai doktora lett, és több mint 10 évig tanított a műszaki egyetemen mint címzetes egyetemi tanár. Szekér Gyula nemcsak jól képzett és tudatos vezető szakember volt, hanem nemzeti elkötelezettsége, hazaszeretete minden fontos döntésében tetten érhető. Talán kevesen tudják, de elismerten komoly szerepe volt a Magyar Szent Korona hazahozatalában. 1976- ban - mint miniszterelnök-helyettes - delegációt vezetett az Amerikai Egyesült Államokba. A látogatás első napján az a máig is kivételes megtiszteltetés érte, hogy személyesen fogadta őt az elnök, Gerald Ford. Ezen a megbeszélésen nemcsak hivatalos feladatot teljesített, hanem mély hazafias érzelmeitől vezérelve ismertette Magyarország nehéz, küzdelmes történelmét. Ezt követően Szent István koronája és az ékszerek 1978. január 6-án, több évtizedes távoliét után hazatértek. Befejezésül elmondok egy személyes történetet, amely magyarázatot is adhat arra, hogy miért ilyen részletesen ismertettem Szekér Gyula munkáséletét. 1979 szeptemberében, amikor az első gépegység berendezéseinek szerelése megkezdődött, az iparért felelős miniszterelnök helyetteseként egy egész napot töltött az építkezésen. A pontos helyzetet felmérve további, munkánkat segítő, fontos kormányintézkedéseket vállalt fel. A záró megbeszélésen, ahol részt vettek széles körben a helyi vezetők, egy konkrét témában kettőnk között jelentős véleménykülönbség alakult ki. Másnap délben Pakson csörgött a telefon, és személyesen ő volt a vonalban. Arra kért, ha meg tudom oldani, délután négy óra körül menjek be a parlamenti irodájába. Természetesen ott voltam, arra számítva, hogy a vitatott témakörben folytatjuk a megbeszélést. Azzal tisztában voltam, hogy érvekkel lehet vele vitatkozni, mégis bántott, hogy nagy plénum előtt talán túl keményen fogalmaztam. Amikor beléptem az irodájába, becsukta az aktáit, jelezve, hogy a munkaidőnek vége. Megkínált egy pohár pálinkával, utána a rá jellemző alapossággal, végigvezetett a Parlament épületében, részletesen ismertetve a funkcionális és építészeti megoldásokat, a történelmi összefüggéseket. Ezt követően elvitt a lakására vacsorázni. A lényeg az, hogy teljes barátságban eltöltöttünk néhány óra hosszat. Mindenről beszéltünk, családról, szabadidős programokról, csak a munkáról és az előző napi vitánkról nem. Egy életre szóló barátságunk ekkor erősödött meg. Szabó Benjamin SPACE Űrkutatási kiállítás A NASA hatalmas űrgyűjteményének mozdítható, szállítható darabjaiból 3000 négyzetméteren rendeznek kiállítást Budapesten, a Millenárison január 15. és március 15. között. A sajtómegnyitón részt vett Mike Flachbart, a kiállítást a világban utaztató amerikai űrmúzeum, az US Space and Rocket Center képviselője, valamint díszvendégként Farkas Bertalan, az első és egyetlen magyar asztronauta is. Kiderült, hogy ahogy a nemzetek közül hetedikként jutottunk az űrbe, és most hetedik városként csodálhatjuk meg a NASA űrkutatását, űregyüttműködését reprezentáló tárgyakait, sőt a szimulátorokat ki is lehet próbálni. A kiállításon vannak kicsinyített hordozórakéta-modellek, valós méretű űrkabinok, pilótafülkék. Mielőtt embert küldtek volna az űrbe, állatkísérletekkel igazolták a kozmikus sugárzás elviselhetőségét. Az oroszok Lajka kutyával, az amerikaiak főemlősökkel teszteltek. A vitrinekben láthatóak az űrhajósok személyes tárgyai, az űrutazásra csomagolt ételeik, még egy Coca-Cola-automata is. A súlytalanság állapotában történő hosszú tartózkodás izomsorvadást okozhat, ezért tornázni is kellett az űrállomáson. A kiállításnak magyar vonatkozásai is vannak: nemcsaka híres sugárzásmérő •URKIALLITAS Pille műszert készítették magyarok, de a mentális képességeket vizsgáló Balaton is magyar gyártmány, ahogy a holdutazás során (Apollo 15, 16, 17) használt holdjármű modellje is, melyet Pavlics Ferenc tervezett. Érdekesség, hogy a kerekét tömlő helyett dróthálóba fogott fémrugók alkotják. E rendkívüli vállalkozás eredményeként megsimogathatunk | egy darab holdkőzetet, bár ezt a da| rabot nem űrhajósok hozták, hanem 7 egy meteorbecsapódás szakította ki a Hold felületéből olyan energiával, hogy a Földig pattant, és a Szaharában találták meg. Nem is lenne igazi amerikai a kiállítás, ha nem egy kisfiú petárdával ékesített, babakocsiból átalakított rakétakocsijától indítanák a történetet, az űrutazást megalapozó tudósok, Ciolkovszkij, Hermann Oberth, Goddard munkássága helyett, gyulai-wMOST AZ URKIALUTAS DAPE5T EGYIK'^GKIRALYABB bZtRt I LfcK MAbYARORbZAb SPACE
