Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-03-01 / 3. szám
Atomerőmű <VAt mym paksi atomerőmű XXXVI. évfolyam, 3. szám 2013. március Március 15-re emlékezünk^ Már a 19. században is, de a 20. század kezdetétől mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. megünneplése. Magyarország nemzeti ünnepei közé tartozik. A márciusi forradalom és a közel egy éven át tartó fegyveres szabadságharc a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Ennek a korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását és a kokárda magyarországi megjelenését, melyet március 15-én viselünk emlékezve a negyvennyolcas forradalmárokra. A trikolórt és ezzel összefüggésben a kokárdát az 1789-es francia forradalom tette divatossá Európában és Magyarországon egyaránt. Kokárdának magyarul szinte kizárólag a nemzeti színű szalagból hajtott, a szív fölé helyezett kitűzőt szoktuk nevezni, mely tipikusan, de nem feltétlenül, kerek. A szónak azonban sokkal szélesebb jelentése van: jelenthet bármilyen kerek, sapkára vagy ruhára helyezett jelvényt. Általános szokás a kokárda különböző formáinak a hadseregben való használata is, ám polgári körökben sehol nem vált oly fontos nemzeti jelképpé, mint nálunk, magyaroknál. A legenda szerint a párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Jókai Mór szintén szerelmétől, Laborfalvi Rózától kapott nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén, melyet aztán büszkén viselt a Bánk bán előadását követő szónoklata közben. A hagyomány szerint ekkor szólította fel a közönséget, hogy „Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa". És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű kokárda. A magyar kör alakú nemzetiszín pántlikás kokárda a szabadságvágy és függetlenségi eszme kitűzőjévé vált Magyarországon. SzP Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is képviseltette magát azon a nemzetközi konferencián, amelyet 2013. február 17. és 20. között Svájcban, Zürichben tartottak. A rendezvény nagy sikert hozott az atomerőmű, és ezzel a magyar nukleáris ipar számára, hiszen elnyerték a konferencia kommunikációs díját. Az Európai Nukleáris Társaság (European Nuclear Society - ENS) 25. alkalommal rendezte meg a PIME (Public Information Material Exchange = lakossági információs anyagok cseréje) konferenciát a nukleáris közösség kommunikációjának javítása és a tapasztalok cseréje céljából. A konferencián adták át PIME által a nukleáris iparág számára 2005- ben alapított Award for Communications Excellence (Díj a kommunikációs kiválóságért) elismerést, amelyet az idén a Paksi Atomerőműnek ítéltek oda. A zürichi PIME konferencián a paksi mellett egy belga, egy svéd és egy finn társaság mutatta be pályázati programját egy kiállítóstand segítségével, valamint egy előadás keretében. Az MVM Paksi Atomerőmű a hivatalos, házon belül menedzselt Facebook-oldalának bemutatásával lett az első. A kitüntetés olyan kreatív és sikeres kommunikációs törekvéseket ismer el, amelyek bizonyítják a nukleáris ipar elkötelezettségét a nyílt kommunikáció mellett. LAnna Urántoll — 2013 A Magyar Sajtó Napja alkalmából Paks Város Önkormányzata és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az idén is közösen szervezett ünnepséget, amelynek keretében átadták a Paksi Atomerőmű által alapított Urántoll díjat. Az Erzsébet Nagy Szállodában március 14-én tartott rendezvényen Teli Edit, Paks város alpolgármestere és dr. Kovács Antal, a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója köszöntötte a megjelenteket, a média képviselőit, valamint az Urántoll korábbi díjazottait. Az Urántollat dr. Kovács Antal adta át a díjazottnak, Zsiga Ferenc kalocsai újságírónak. Zsiga Ferenc újságírói tevékenységében meghatározó a Kalocsai Néplaphoz, országos napilapokhoz köthető munkássága, amely 1989 novemberétől napjainkig magába foglalja a Paksi Atomerőművel, a TEIT-tel kapcsolatos tudósítások, riportok, interjúk elkészítését is. A Kalocsai Néplapnál társszerkesztő, főszerkesztő-helyettesi, főszerkesztői pozíciókban dolgozott, ezek mellett országos napilapok megyei tudósítója volt. írásain keresztül hosz-Zsiga Ferenc szú ideje hitelesen közvetíti az atomerőmű híreit, az erőműben folyó tevékenységet. Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a regionális médián keresztül valós képet kapjon a lakosság az atomerőmű működéséről. A díjazott a Kalocsai Járási Gyámhivatal vezetése mellett jelenleg is ellátja a TEIT sajtóreferensi teendőit és gondoskodik az atomerőművel kapcsolatos híradásról is. Az Urántoll díjat a Paksi Atomerőmű 1992-ben alapította azzal a céllal, hogy évente egy alkalommal elismerésben részesítsen egy, az atomenergia békés célú alkalmazásáról, a Paksi Atomerőműről hosszú időn keresztül, tényszerű tájékoztatást adó újságírót. A díj egy reprezentatív töltőtoll, melyet az adományozó MVM Paksi Atomerőmű Zrt. neve gravírozott formában díszít. LAnna Szállítói Nap a Paksi Atomerőműben A 14. alkalommal megrendezett programot, melyet az Erzsébet Nagy Szállodában február 28-án tartottak, Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója nyitotta meg, és beszédében megköszönte a szállítók aktív részvételét az atomerőmű működtetéséhez kapcsolódó feladatokban. A 2012. év minden korábbinál kiemelkedőbb eredménnyel zárult, melyhez a szerződéses partnerek is hozzájárultak. Ezzel együtt a vezérigazgató kihangsúlyozta: ha sikerekről beszélünk, nem lehetünk túl magabiztosak, fontos szerepe van az önkritikus magatartásnak, a biztonsági elvárások maximális betartásának a megrendelő és a szállítók részéről egyaránt. Holló Előd és Hamvas István A Szállítói Nap keretében Hamvas István vezérigazgató és Pekárik Géza műszaki igazgató átadta a Kiemelt Szállító díjat, melyet a NUBIKI Kft. nyert el, és vezetője, Holló Előd vett át. A vállalkozás évek óta az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. főkonzulensi partnere a stratégiai és biztonsági feladatok megoldásában. Ezt követően került sor 2012. évet értékelő és a 2013. évi célkitűzéseket és javítandó területeket ismertető előadásokra. Szinger Csaba gazdasági igazgató részletes tájékoztatást adott az elmúlt év termelési és gazdasági szempontból is kiemelkedő eredményéről. Az atomerőmű 15793GWh villamos energiát termelt, míg az adózás előtti eredménye 40,4 Mrd Ft volt. A villamosenergia-termelési, értékesítési és a beszerzési terveket teljesítették, de az idei év is komoly stratégiai feladatokat, kihívásokat tartogat. Zsoldos Ferenc karbantartási igazgató a műszaki ellenőrzésekről, a teljesítés-igazolások végrehajtásáról, az atomerőmű és a szállító partnerek együttműködéséről, a megfelelő kommunikációról, és az e területeken várható változásokról (pl.: operatív egyeztetések bevezetéséről) beszélt, mint az eredményes munkavégzés alapfeltételeiről. folytatás a 3. oldalon Díjat nyert a Paksi Atomerőmű
