Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-10-01 / 10. szám

2013. október mym paksi atomerőmű ■■■■■■■ 23 Ajánljuk hazánk tájait Kiskunság Aligha lehetne olyan szenvedélyes érzék­­letességgel leírni, szavakkal megfesteni az Alföld nagytájat, mint ahogy azt Pető­fi Sándor az Alföld című versében tette: „...Méneseknek nyargaló futása / Zúg a szélben, körmeik dobognak, / S a csikó­sok kurjantása hallik / S pattogása hangos ostoroknak....”1 Mégis milyen látnivalók­kal gazdagíthatjuk szívünket és elménket az ország eme nagy kiterjedésű homokos, szikes területén? Petőfi Sándor valószínűleg előbb pi­pára gyújtana, majd szavalatára az épp menedékéül szolgáló düledező kunyhó százéves faasztalán egy aprócska gyertya reszkető lángnyelve álombéli árnyképeket vetítene a szoba túlsó falára. Előbb egy varázslatos délibáb, majd rohanó ménesek látványa, utóbb pedig madarak hadának röpte jelenne meg a sárgás-fekete fényben. A levegőben pipafüst és az igaz-mese hall­gatásából születő szívmelengető pillanatok boldogsággal, szeretettel, a természet irán­ti misztikus vonzalommal töltené meg az alföldi tanya légterét. A Kiskunság a Du­­na-Tisza közén terül el, nagyjából Budapest és Szeged között. Felszínét a Duna ősi folyása alakítot­ta és töltötte fel kialakítva így homokhátságokat és hordalékkúpokat. Tengerszint feletti ma­gassága néhol meghaladja a 130 métert. A Kiskunság egy része terméketlen, mivel uralkodó talaja a homok. A táj képét ad­ják az itt-ott előforduló, az északi, uralko­dó szélirány építette homokbuckák. Nevét a tatárjárás alatt és után betele­pülő, majd letelepedett kunokról kapta. A közel negyvenezer kunt IV. Béla király az 1239-1240-es évek környékén telepítette be, akiknek vezetője Kötöny kun fejede­lem volt. Feladatukat a tatárok és főurak elleni küzdelem jelentette. A beilleszke­dés nem volt zökkenőmentes, de kultúrá­juk a magyar kultúra szerves részévé vált. Kun telepítések az ország több részén, így Csepel és a Jászság környékén is voltak. A jászok szintén a kunokkal egy időben te­lepültek az országba. A vidéken magas szintű paraszti kul­túra fejlődött ki, melynek nyomai múzeu­mokban és a tanyavilágban napjainkban is fellelhető. A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja, 1975. január 1-jén alapították. Szikes pusztái, homokbuckái, mocsarai mind a nem­zeti park értékes és meg­becsült részét képezik. A park igazgatásának köz­pontja Kecskeméten ta­lálható. A nemzeti park területi egységei a követ­kezők: Felső-kiskunsági puszta, Felső-kiskunsági tavak, Izsáki Kolon-tó, Fülöpházi buckavidék, Orgo­­ványi rétek, Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái, Szikra és az Alpári-rét, Mik­­lapuszta, Peszéradacsi rétek. Ezenkívül a Mártélyi Tájvédelmi Körzet és a Pusz­taszeri Tájvédelmi Körzet is az értékes természeti örökség része. A rétisas, a szalakóta, a túzok és a gólyatöcs adják a vidék jellemző madárvilágát. Védett növényei: homoki kikerics, homoki nő­szirom, tavaszi hérics, kései szegfű és az agárkosbor. Védett állatai a rézsikló és az ürge. „...Ott tenyészik a bús árvalányhaj / S kék virága a szamárkenyérnek; / Hűs tövéhez déli nap hevében / Megpihenni tarka gyíkok térnek....’’(Petőfi: Alföld) Az előző számban megjelent kérdé­sünkre a helyes válasz (Mit ábrázol a kép?): Dömösi prépostság. Következő feladványunk: Mit ábrázol a kép? Lehmann Katalin GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Kaiser Jánosné (1933-2013) 2013. augusztus 28-án életének 81. évében elhunyt Kai­ser Jánosné, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1933. áp­rilis 13-án született. A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1978. augusztus 1-jén került fel­vételre. Az anyagvizsgálati osztályon dolgo­zott 1991. július 4-i nyugdíjazásáig. Családja, ismerősök búcsúztatták 2013. augusztus 31 - én a dunaszentgyörgyi temetőben. Läufer Miklós (1947-2013) 2013. szeptember 6- án, életének 66. évé­ben elhunyt Läufer Miklós István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. Hatvan­ban született 1947. december 2-án. A Pak­si Atomerőmű Vállalathoz 1983. január 2-án került felvételre. A külső technológiai osztá­lyon technikusként dolgozott 2003. decem­ber 30-án történt nyugdíjazásáig. Fiai, csa­ládja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút 2013. szeptember 18-án a Fehérvári úti temetőben. Őszi vizeken szezonvégi eredmények kajak-kenuban A korosztályos bajnokságoktól időben viszonylag távolabb, szeptember 6. és 8. között rendezték meg a felnőtt gyorsasá­gi - avagy a profi - magyar bajnokságot, amelyen ilyen módon friss lendülettel állhatott rajthoz a rendkívül sikeres duisburgi világbajnokságról éppen hazaérkező válogatott is. A legran­gosabb nemzeti viadal paksi főszereplője Boros Gergely volt, aki a világbajnokságon elért hatodik helyezését három ezüst­éremmel toldotta meg Szolnokon, a K-4 500 m, K-2 200 m és K-4 200 m számokban. A paksi csapat további értékes bajno­ki pontokat is begyűjtött Kiszli Vanda, Somorácz Tamás, Fehér Imre, valamint a „civilben" az atomerőmű munkatársi gárdáját erősítő Tóth Márton és Prancz Zoltán teljesítménye révén. Kiszli Vanda - nem mellesleg - szintén világbajnoki résztvevő volt: ő nem a duisburgi síkvízi, hanem a Koppenhágában szeptember 20. és 22. között megrendezett maratoni világbajnokságon áll­hatott rajthoz a magyar színekben, és ért el hatodik helyezést kajakegyesben. Ugyancsak szezonvégi - de értékéből emiatt semmit nem veszítő - siker az utánpótláskorú versenyzőink szereplése az Eu­rópai Olimpiai Reménységek Versenyén, amelynek Rasice adott otthont, szeptember 13. és 15. között. Pupp Noémi nyakába a legfényesebb érem került a K-1 1000 méteres döntő megnyeré­se után, míg Fritz Anett és Török Márk Aurél a dobogó második fokára állhatták fel - nem paksi versenypartnereikkel - a páros hajók (K-2, C-2) 500, illetve 1000 méteres számában. A versenyzők edzői: Bedecs Ferenc, Feil Imre, Gutái Dániel, Meczker András. HÍREK Kosárlabda Megkezdte felkészülését a 2013-2014-es szezonra az Atom­erőmű SE kosárlabdacsapata. Új vezetőedző és több új játékos érkezett a csapathoz. A bajnok Székesfehérvár csapatából szerződött Szabó Zsolt, Medve Máté és az amerikai Jarrod Jones, illetve az új vezető­edzőnk, Dzunics Branislav. Zalaegerszegről pedig Baki Ger­gely érkezett. Szeptemberben több felkészülési mérkőzést is játszott a csapat. Ebből volt egy hazai rendezésű háromnapos torna (Morgen Ferdinánd-emléktorna), ahol a tavalyi ezüst­érmes Szolnok mellett a Kecskemét és a cseh Ostrava vett részt. Az atomerőmű csapata a 2. helyen végzett. Szeptember utolsó hétvégéjén (09.27-29.) a Horváth Zoltán-emléktornán vett részt a piros-kék csapat. Dzsúdó A szegedi regionális versenyen (09. 07.) Járai Levente +33 kg-ban, Richter Milán 27 kg-ban, Kerepesi Amira pedig 49 kg-ban első helyen végzett. Bor Barna és Csoknyai László Kazan-ban, az Universiaden vettek részt. Barna +100 kg-ban második, Laci 81 kg-ban pedig a harmadik helyen végzett. Kajak-kenu A felnőtt-világbajnokságon Duisburgban K-2 500 m-en Bo­ros Gergely (Atomerőmű SE) és Sík Márton (Démász Szeged) 6. helyezést értek el. Kiszli Vanda K-2 női felnőtt 26 km-en és K-1 női felnőtt 26 km-en indult a Maraton világbajnokságon 2013. szeptember 20-22-én Koppenhágában. Maracsik Kálmán (1967-2013) Maracsik Kálmán, a gkfo közgazdasági osztály csoportvezető munkakörű munka­­vállalója 2013. szep­tember 6-án 46 éves korában tragikus hir­telenséggel elhunyt. 1967. február 2-án született Pécsett. A Pak­si Atomerőmű Részvénytársasághoz 1989. augusztus 24-én került felvételre. Családja, ismerősök, barátok, munkatársak kísérték utolsó útjára 2013. szeptember 30-án a pé­csi (Siklósi úti) köztemetőben. Odor Ferenc (1942-2013) 2013. szeptember 11- én életének 71. évében elhunyt Odor Ferenc, a Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. Buda­pesten született 1942. december 10-én. A Paksi Atomerőmű Vál­lalathoz 1978. március 15-én került felvételre a turbina-karbantartás szakterületére, ahol sikeres munkáját több elismerő díjjal is jutal­mazták. 1999. december 30-án a turbina- és forgógép-karbantartó osztály műszakvezető­­jeként vonult nyugdíjba. Családja, ismerősök 2013. szeptember 21-én kísérték végső nyug­helyére, a káptalanfai temetőben. PZ Gáti Norbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom