Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-06-01 / 6. szám

2013. június mym paksi atomerőmű Az ördög nem alszik! „Ha végre itt a nyár..." Vajon milyen veszélyeket rejt, ha belefeledkezünk a várva várt nyá­ri szabadságunk alatt a napozásba? Természetesen a szabadban dolgo­zó munkavállalókra is fokozottabban kell figyelnünk, mind a fényvédelem, mind a fokozott folyadék bevitel miatt. A napsugárzás elektromágneses spektrumának emberi bőrt érő, biológiailag legaktívabb része az ultraibolya (UV) fény. A napfény és a mesterséges UV fény élettani hatások mellett be­tegségeket is előidézhet. A D-vitamin szintézisében jelentős szerepe van az UVB sugárzásnak. A D-vitamin kedvező hatásáról (immunológiai, daganat ellenes és kardiológiai) az utóbbi időben sokat olvas­hatunk. A fokozott UV dózis bőrgyulladást (napégést) okozhat, amely általában a besugárzást követően 6-8 órával alakul ki, láz, általános rossz közérzet kísérheti. A napfényre adott vá­laszkészség szerint az embereket különböző bőrtípusokra oszt­juk (I-VI). A legveszélyeztetettebbek az I-es csoportba tartozó vörös hajú, kék szemű egyének, aki sosem bámulnák le, csak leégnek. A napfény besugárzást a bőr nem felejti el. Évek, évtizedek múlva bőrdaganatok alakulhatnak ki. A leggyakoribb a basa­lioma, mely áttétet nem képez, viszont általában több helyen megjelenik a napfénynek kitett területeken. A laphámrák a nyirokcsomókba áttétet adhat, kialakulásában a napfényen kívül egyéb tényezők is szerepet játszanak (krónikus gyul­ladás, kemikáliák). A melanoma a legrosszabb indulatú bőr­daganat, mely korán áttétet ad, s kemoterápiás szerekre kis mértékben reagál. Kialakulásában a genetikai fogékonyság is szerepet játszik. A bőrön új festékes anya­jegy megjelenésekor, illetve ha a meglévőn változást tapasztalunk, haladéktalanul bőr­gyógyászhoz kell fordulni. A napfény akkor is ott hagyja nyomát a bőrön, ha nem okoz daganatot. Ezt photoagingnek nevezzük és ráncosodást, foko­zott érképződést, pigmentációt és a rugalmasság elvesztését jelenti. Fototoxikus reakcióról akkor beszélünk, ha valamilyen kül­ső anyag fokozza a fényérzékenységet. Létrejöhet helyi érint­kezéssel pl. cserszömörce, petrezselyem lehet a bűnös. Nagyon fontos gondolni a gyógyszerek által indukált fotoszenzitivitás­­ra is, amelyet többek között antibiotikumok, gomba ellenes ké­szítmények, gyulladás-, vérnyomáscsökkentők, fogamzásgátló tabletták, antidepresszánsok okozhatnak. Gyógyszerszedés esetén a betegtájékoztató nyújt információt erre vonatkozóan. Az UVB sugárzás 11 és 15 óra között a legintenzívebb, az UVA esetén jóval kisebb a napi ingadozás. Ezen időszakban ta­nácsos kerülni a napon tartózkodást illetve ruházattal vagy a bőrtípusnak megfelelő faktorú fényvédő krémmel szükséges védeni bőrünket a napsugarak káros hatásaitól. A meleg környezeti hőmérséklet (>27 °C) és a fizikai mun­ka a szervezetben többlet hőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak (napszúrás, hősyncope, hőséggörcsök, hőkimerü­lés, hőguta) kockázatát. A hőség hatására kialakult változások (nedves, csúszós kéz, csökkent mentális éberség, csökkent fi­zikai teljesítőképesség, fokozott ingerlékenység, kialvatlanság) megnövelik a munkahelyi balesetek kockázatát. Zárt térben fontos a megfelelő munkahelyi klíma biztosítá­sa. Szabad térben dolgozóknál a megfelelő pihenő idők biztosí­tása mellett lényeges a fényvédelemről és a folyadék bevitelről is gondoskodni, és nem szabad megfeledkezni a fokozott verej­tékezés következtében elveszített só pótlásáról sem. Dr. Sztrida Emese Az MVM társaságcsoportjában kis cégnek számító MVM Informatika Zrt. (147 fő) vállal­ta a 44. Villamosenergia-ipari Sakktalálkozó megrendezését Felsőtengelicen, a Hotel Orchideában, május 10-12. között. Alapos elemzés előzte meg a helyszín kiválasztását. A felhívásra 14 társaságcsoport nevezte be majd'60 sakkozóját. Az országon belül a hely viszonylag köz­ponti elhelyezkedésének köszönhetően szinte egyszerre megérkeztek a versenyzők az ország legtávolabbi csücskéből is, a ver­senybírók, velük a sakk-készletek, és minden komoly sakkparti elengedhetetlen kelléke, a sakkóra. Annak érdekében ugyanis, hogy egy-egy játszma ne nyúljon a végtelenség­be, esetünkben a schnell partiknál, 2x5 perc a versenyzők gondolkodási ideje. Lépésének megtételét követően a játékos egy gomb le­nyomásával leállítja saját, egyben elindítja ellenfele óráját. A sportbizottsági értekezleten jelen­tős szabálymódosításokat szavaztak meg. A versenybírók javaslatára a holtversenyek eldöntésére a Berger féle számítás helyett a sokkal egyszerűbb Bucholz progresszív szá­mítást alkalmazzák. A minősített versenyzők esetében az Élő-pontérték a csapatverseny­ben a táblaszám kiosztást is meghatározza. Jövőre próbaképpen bevezetik a fix 2x5 per­ces játszmák helyett a 2x4 perceseket, de minden lépés után jár 2 másodperc - ettől azt várják, hogy bátrabban, gyorsabban ját­szanak majd a„snellezők". Az egyéni versenyre 50-en neveztek, azt 11 fordulós svájci rendszerben bonyolítot­ták le. Minősítettek (1800 Élő pont felettiek): 1. Tóth Gergely MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2. MácsikTamás MVM ERBE Zrt. 3. ifi. Egri László E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Iparági sakktalálkozó Amatőrök: 1. Bálint Mihály ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt., 2. Kovács Milán E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., 3. Csirke István Pannon Hőerőmű Zrt. A csapatversenyre az MVM Paksi Atom­erőmű Zrt. és az E.ON Észak-dunántúli Áram­hálózati Zrt. 2-2, a MAVIR Zrt, a Pannon Hő­erőmű Zrt., a Schneider Electric Hungária Zrt., a Vértes és az MVM Informatika 1-1, az MVM, a E.ON ÉTI Kft. és az MVM OVIT közö­sen, összesen 13 csapat nevezett. A helyezé­seket körmérkőzésen, 12 forduló után tud­ták eldönteni. Minősített kategóriában: 1. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. I. csapat (39 pont: Straubin­­ger Dániel, Tóth Gergely, Berta Tibor, Nagy Lajos), 2. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (38,5), 3. E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (38,5). Amatőr kategóriában: 1. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. II. csapat (27 pont Bene­deczky Lehel, Straubinger József, Fekete Béla, Véhmann Ferenc), 2. Vértes Erőmű Zrt. (26.5) , 3. Schneider Electric Hungária Zrt. (21.5) A legjobb 60 éven felüli versenyző Iván Zoltán Pannon Hőerőmű Zrt. (7 pont), a 18 éven aluliak között ifi. Egri László E-ON Ti­szántúli Áramhálózati Zrt. (8) lett. Fekete Béla MVM Paksi Atomerőmű Zrt. játéka alap­ján a 3. táblán tábladíjat kapott. A versenyek délelőtt zajlottak. Délután Petőfi útján Űzd és Sárszentlőrinc, valamint az Atomenergetikai Múzeum voltak a kirán­dulások úti céljai. Este a sakktalálkozó részt­vevői a Sárgödör téren Polgár Zoltán préshá­zában költötték el vacsorájukat, amely egy hangulatos borkóstolóval volt egybekötve. Pataki Ádám elektronikus tangóharmonika játékával bűvölte el hallgatóságát. A díjakat Várhelyi Réka, a Vitsport Ala­pítvány titkára és Nemes György, az MVM Informatika Zrt. biztonsági igazgatója adták át. Tartalmas programú, jó hangulatú sakk­találkozóról viszik jó hírünket. gyulai Az iparági sakkverseny győztesei, mind minősített, mind amatőr kategóriában Első sor: Benedeczky Lehel, Straubinger József, Fekete Béla, Véhmann Ferenc. Hátsó sor: Sraubinger Dániel, Tóth Geregely, Berta Tibor, Nagy Lajos. Túra a Jeli Arborétumban Az ASE Természetjáró szakosztálya és a Demeter Egyesület közkívánatra ismét megrendezte május végén rhododendronos túráját a Jeli Arborétumba. A természettel bármikor és szinte bárhol talál­kozhatunk. Sétálhatunk tóparton, erdőben vagy rétek sokszínű virágai között. Élvezhetjük a pilla­natot, amivel az adott táj megajándékoz bennün­ket. Az arborétumban tett séták teljesen mások. Egymástól kis távolságra helyezkednek el külön­böző növénytársulások, néha növényritkaságok, amelyeket csupán hosszú fáradságos utazások árán tudnánk megcsodálni valódi élőhelyükön. A kü­lönbözőségük ellenére mégsem egy széteső zöld mozaikot látunk, hanem illeszkedő egységeket, amelyek képesek egymásba fonódni, egymáshoz alkalmazkodni. Ez az egység hozza létre a kertek varázsát, amely olyan erős, hogy lelkiállapotunkat, gondolataink tisztaságát, szabadságérzetünket ké­pes befolyásolni. A kert harmóniája éles tükre a kertépítő lelkületének, akaratának és céljainak. A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásá­ban Malonyán szerzett tapasztalataira támaszko­dott. A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétumot nem gondozták. A telepített növényeket a honos akácos, borókás, sep­­rűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. 1953-ban a kertet védetté nyilvánítot­ták, majd pár év múlva a növénykateszter készült, amely a grófi hagyatékból csupán 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajtát talált. A hatvanas évek erdészpolitikája szerencsére változást hozott a haldokló kert életébe. A hetve­nes évektől neves erdészek és botanikusok egész sora dolgozott az arborétum fejlesztésén, amely­nek eredményeképpen napjainkra a fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet. A nyírgyűjtemény 39 különböző fajtáján kívül számos lombos fafaj, örökzöld és lombhullató cserje is fellelhető. Meg­található még a lágyszárú hagymás, hagymagumós és gyöktörzses növények 100-nál több faja is. Séta­­utak, esőházak épültek, padok és útbaigazító táblák kerültek kihelyezésre. A Jeli Arborétum területe 107 hektárra növekedett. A kertépítő munkák nap­jainkban is folytatódnak. A legtöbb látogatót a havasszépe (rhododend­ron) tömeges virágzása vonzza, május és június hónapokban a kert virágruhába öltözik. A nagy­­mennyiségű virág változatos színeivel és bódító il­latával ejti ámulatba a látogatókat. A Vasi Hegyhát gyöngyszemét a tavaszi virágzás tette Európán is túljutó hírűvé. Az arborétum a Szombathelyi Erdé­szeti Rt. kezelésében áll, és aVasvári Erdészeti Igaz­gatóság területéhez tartozik. Wóllner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom