Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
24 2011. december Babahírek Kiss Dominik vagyok, Dunaújvárosban születtem 2011. november 1-jén este tizenegy órakor, 4000 grammal és 53 centiméterrel. A család második gyermekeként, sok próbálkozás és várakozás után sikerült világra jönnöm. Nagy súlyom ellenére egy óra leforgása alatt megszülettem, és én ordítottam leghangosabban csecsemőtársaim között. „Pocaklakó” korom óta folyamatosan izgek-mozgok. Nővérkém nagyon szeret, és már alig várta, hogy a kezében tarthasson. Anyukám a háztartás vezetésével van elfoglalva, apukám Kiss Gábor, a külső technológiai osztályon területfelelősként dolgozik. Molnár Adómnak hívnak, Szekszárdon születtem 2011. október 26-án, 3600 grammal és 53 centiméterrel. Én voltam anyukám születésnapi ajándéka. Második gyermek vagyok a családban, Ákos bátyám két és fél éves. Jó kisbaba vagyok, szeretek enni, és szépen gyarapodik a súlyom. Anyukám Molnárné Hingl Márta Judit pedagógus, apukám Molnár János, 2007 óta műszerészként dolgozik az automatika osztály elosztói rendszerek csoportjában. Tar Nimród vagyok, 2011. október 17-én, az előre jelzett időpontnál három héttel korábban születtem Szekszárdon. Súlyom 2680 gramm, a magasságom 50 cm. Nyugodt, békés környezetbe születtem, ezért nagyon jól érzem magam, elégedett baba vagyok. Az étvágyam határtalan, ha tele van a pocakom, és ráadásul a szüleim karjában is lehetek, sok mosollyal és elégedett pillantásokkal fejezem ki jó közérzetemet. Imádok a figyelem középpontjában lenni, és nagyon szeretem a kényeztetést. Amit nem szeretek: a pelus csere, a fürdetés, az egyedüllét és a hasfájás. Édesapám Tar István Viktor, aki műszerész a biztonsági rendszerek osztály hőfokmérés csoportjában. Tóth Ádám a nevem, a szekszárdi kórház szülészeti osztályán jöttem a világra, 2011. november 13-án. Születéskori súlyom 3350 gramm volt, a magasságom 55 centiméter. Nagyon jó étvágyú kisbaba vagyok. Aludni nagyon szeretek, de szívesen töltöm az időt egy kis nézelődéssel is, és szeretek figyelni a körülöttem történő eseményekre, hangokra. Az apukám Tóth Tibor, berendezés technikusként dolgozik a gépész műszaki osztályon. Nevünk Vájer Hanga és Vájer Csenge, ikerlányok vagyunk. 2011. október 7-én egy perc különbséggel születtünk a szekszárdi kórházban. Mindketten 52 centiméter magasak vagyunk, a súlyunk különböző, 2440 gramm és 2590 gramm. Szeretünk enni, aludni, kedvenc időtöltésünk: evés közben nézelődni, altató éneket és zenét hallgatni. Szüléink huszonnégy órás műszakban állnak rendelkezésünkre. Apukánk Vájer Attila, a sugár- és környezetvédelmi főosztály dozimetriai osztályán dolgozik mint szolgálatvezető. mym paksi atomerőmű Hármas ikrek karácsonya Munkatársunk, Nagy Attila 2005-ben került az atomerőmű armatúra és csővezeték karbantartó osztályára. Felesége, Márti a városi vízmű laborjában dolgozik. A házaspárnak 1998. november 23-án született meg három gyermeke: Eszter, Dóri és Marci. A közeledő ünnepek kapcsán beszélgettünk édesapjukkal, aki azt is elárulta, hogy a ma már 13 éves gyermekekkel hogyan készülnek a karácsonyra. Attila egyetlen dologra biztosan vágyott, amikor megtudta, hogy ikreik lesznek, mégpedig arra, hogy a személyiségük eltérő legyen. Kívánsága valóra vált, a gyerekek ugyanis a közös születésnapot és családnevet leszámítva, szinte minden másban különböznek egymástól. A lányok, a barna hajú Eszter és a szőke Dóri sokáig twirlingre jártak, szüleik az ország legtávolabbi pontjaira is elvitték őket fellépéseikre. Idővel Eszter hobbit váltott, és kosárlabdázni kezdett. Ez a fajta sport talán jobban is áll az egyéniségéhez, hiszen apja elmondása szerint elég erős jellem, aki mindig kiharcolja a maga igazát. Szerinte a lánya igazi küzdőszellem, ezt az adottságát pedig nagyszerűen kamatoztathatja a versenysportok terén. A kosárlabdára valamivel később Dóri is áttért. Vele kapcsolatban Attila elsősorban a maximalizmusát emeli ki. Ő az, akire rá kell parancsolni, hogy ne vigye túlzásba a kedvét leli, akkor órákon át képes lefog' , magát. így van ez a logikai és építőjáté' ■ v is. Egy-egy legó játék megépítést képkirakó összeállítása már eg kicsi korában segítség nélkül meru neki. Ami gyerekszemmel talár hátrány, azt a szülők rendkívül, módon értékelik. Mivel mind egy osztályba járnak, így egyetlen házi feladat vagy dolgozat sem maradhat titokban. Szerencsére megvan köztük az összetartó erő is. Ha egy kük kap valamit, egyből gondol a tér véreire is. Ez alól természetesen kivételijeié a csokoládé, amit Marci a ház bármely sze létében megtalál és elfogyaszt, mire eszél jutna az osztozkodás. A rohanós hétköznapé között, egy-egy nyaralás jelenti az igazi ki kapcsolódást a család számára. Ilyenkor véc re kipihenhetik magukat, majd újult erőve folytathatják mozgalmas életüket. A hármas ikrek a karácsonyra saját kész tésű rajzokkal készülnek, édesanyjuk pedi nagy mennyiségű mézes kaláccsal. Az els adagok nem érik meg az ünnepeket, és a k, rácsonyfáról is ezek fogynak el leghamarabl A szentestét hagyomány jelleggel ottho töltik, egy nagy bogrács halászlé társaságé ban. Ajándékba a lányok szép ruhákat, Marci pedig újabb kirakóst szeretne. Az ezt követő napokban végiglátogatják a nagyszülőket és unokatestvéreket, az ikrek a kisebb gyerekek kel is nagyon jól eljátszanak. -est tanulást. Legyen szó akár a twirling bot használatáról, számtanról vagy helyesírásról, Dóri mindenben a legjobbat akarja nyújtani, és ezért mindent meg is tesz. A matematikához mindkét lánynak kiváló érzéke van. Dóri pedig egy olyan versenyen is továbbjutott, amelyen a legkülönfélébb tantárgyakból kérték számon a diákok tudását - így a felkészülés helyett, elsősorban a már meglévő, általános műveltségükkel bizonyíthattak. Marci a foci szerelmese volt sokáig, de kipróbálta az íjászatot és a kajakozást is. Lassan egy éve már, hogy cselgáncsozással tölti a szabadidejét, talán nem véletlenül. Attila tíz éven át volt dzsúdó-edző mielőtt úgy döntött, szabad perceit inkább családjával kívánja tölteni. Marci igazi örökmozgó, a sportágválasztásnál is arra kellett törekedni, hogy minél jobban megmozgassa, kifárassza, amit csinál. Amikor pedig megtalálja azt, amiben < Karácsonykor Jézus Krisztus születésére emlékezik a keresztény világ. A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára is a szeretetet, békességet, a családi együttlétet jelenti. A karácsonyi ünnepkörhöz - a vallási szokások mellett - a bőséges lakomák is hozzátartoznak. A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúrában keverednek régi nemzeti hagyományaink és az idők folyamán más népektől átvett egyéb szokások. Elődeink az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Ilyen volt a bab, a borsó, a lencse, a mák és a dió, valamint pikkelye miatt a hal. A fokhagyma számukra az egészséget, a méz az élet édességét jelentette, az alma pedig a család összetartozását szimbolizálta. Régebben az ünnepi asztalon a húsétel minden esetben sertés volt. A szárnyas ugyanis hátrafelé kapar, ami rossz előjelnek számított. A néphit szerint szilveszterkor sem mindegy, hogy mi kerül az asztalra. A hallal elúszik a szerencse, a szárnyas nem változtatott jól bevált szokásain, a nyúl pedig elinal. Ismét marad tehát a malac, ami kitúrja a jólétet. Ma már azonban karácsonykor és szilveszterkor is többek között pirosra sült kacsák, libák, töltött csirkék és - angolszász befolyásra - fejedelmi pulykák az ünnepi asztalok díszei, hidegen és melegen egyaránt. Halászlevet - ami egyébként halié, hiszen nem halászból, hanem halból készítik -, vagy a Jókai Mór és Móra Ferenc ál-Karácsonyi ízkavalkád tál szívesebben „halászos lének” nevezett ételt csak a XIX. század eleje, a paprika elterjedése óta készítenek. Hagyományos konyhánkban népszerűek a káposztából készült ételek, amelyek páratlan előnye, hogy szinte mindenki szereti, jó előre elkészíthetőek, sokáig elállnak, és a felmelegítés sem árt nekik. A mákos guba szintén a paraszti hagyományokból ered, csakúgy, mint a diós és mákos bejgli, amelyek a mai napig kifejezetten ünnepi, legfőképp karácsonyi süteménynek számítanak a mézeskalácshoz hasonlóan. Jellegzetes ülata ünnepi hangulatot csempész otthonainkba. Gyümölcsös ételek, húsok és italok nagyszerű ízesítői a vanília, a fahéj, a gyömbér. A szegfűszeg kiválóan alkalmas narancsok díszítésére, tovább fokozva az ünnepi illatokat és hangulatot. Az egyéb gyümölcsök üyenkor leginkább aszalva vagy kandírozva kerülnek asztalainkra. A száraztermésűek közül a mogyoró, a gesztenye, a mandula a leginkább közkedvelt. A csokoládé a húsvéthoz hasonlóan karácsony idején is fontos szerepet kap. A karácsonyi desszertek közül a szaloncukor a legjellemzőbb Magyarorszá- xok. gon, amelynek eredete a reformkorra ^ nyúlik vissza. A karácsonyfát ugyanis a lakások „szalonjaiban” állították fel, és a fán lévő csomagolt cukorkaw^(| emiatt kapták a szaloncukor nevet. A szegényebb családok karácsonyfáit házi készítésű szaloncukrok díszítették. Jk Régóta szokás volt a házakat tél-^^l időben valamilyen gerendára felfüggesztett zöld növénnyel ékesíteni, utalva ezzel a reményre, az újrakezdésre. A karácsonyi fenyőállítás alig százötven éve, egyes források szerint Brunszvik Teréziának köszönhetően honosodott meg hazánkban. A fákra helyezhető karácsonyfaégőket pedig Edison segédje, Edward Johnson találta fel 1882-ben. A karácsony a kereszténységnek - a húsvét mellett - a második legnagyobb a legtöbb ember számára azonban az év legjelentősebb és leginkább várt ünnepnapja. Ennek egyik oka vélhetően, hog1 karácsonykor elterjedt szokássá vált meg ajándékozni szeretteinket. Ezt a szép szó kást az üzletek sajnos az elmúlt esztendőkben fogyasztási lázzá torzították, háttérb szorítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét. Fontos lenne, hogy a bevásárlás mellett az ünnep valódi üzenetére is újra figyelmet fordítsunk. Szeretetben és békességben gazdag boldog karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak! T.-P.A.M. LILI
