Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-04-01 / 4. szám
2 2010. április paksi atomerőmű Eredményesen zárta az évet a Mavir A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. 116 milliárd forint feletti árbevétellel zárta a 2009- es évet, amely után közel 8 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) Zit-nek - jelentette be Tari Gábor vezérigazgató a cég március végi közgyűlését követően. A közgyűlés a társaság tavalyi mérlegét és eredménykimutatását 360,079 milliárd millió forint mérlegfőösszeggel és 7,982 milliárd forint adózott eredménnyel fogadta el. A Mavir nettó árbevétele 116,29 milliárd forint volt. A közgyűlés döntése szerint a társaság az adózott eredménye terhére 7872,2 millió forint osztalékot fizet a részvényeseinek, így a magyar állam 99,87 százalékos tulajdonában álló MVM-nek (amely a Mavir 99,98 százalékos tulajdonosa) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Tari Gábor szerint a tervezett eredményt meghaladó gazdálkodási adatokon túl fontos, az elmúlt évben fogyasztói korlátozást igénylő üzemzavar sem forrásoldalon, sem az átviteli hálózaton nem következett be, az üzembiztonsági mutatók a korábbi évekhez képest még kedvezőbben alakultak. Az ellátás biztonsága szempontjából jelentős, hogy az elmúlt évben átadták a Szombathely-Hévíz 400 küovoltos átviteli hálózati összeköttetést, valamint a végéhez közeledik az a 15 éves felújítási program, amelynek keretében a villamosenergiahálózat stratégiai csomópontjait, így mind a 26 alállomást valamint a távvezetékeket felújították. Ennek a korszerűsítési munkának köszönhetően a magyar átviteli hálózat minden mutatójában megfelel az európai szintnek. Az idei évről szólva az egyik legnagyobb kihívást a szervezett viliamosenergia-piac (HUPX) július 1-jei elindítása és működtetése jelenti, valamint legalább ennyire fontos, hogy a társaság eleget tegyen az EU 3. energiacsomagjában foglalt előírásoknak. Mindezek mellett a Mavir a korábbi évekhez hasonlóan idén is mintegy 20 milliárd forintot fordít beruházásra, felújításra, és továbbra is kiemelt szerepet szán a magyar érdekek nemzetközi képviseletének - mondta végezetül a vezérigazgató. Mayer György Múzeumi hírek A munkavédelmi képviselők továbbképzése A Paksi Atomerőmű Zrt munkavédelmi képviselőinek továbbképzésére március 8-9-én került sor Siófokon, a Hotel Vértesben. A munkavédelmi törvényben (MvL) előírt képzés tematikájául a korábbi évekhez hasonlóan a munkavédelmi bizottság tett javaslatot, fókuszálva a munkavédelem általános és a helyi szabályozásaira vonatkozó változásokra. A munkavédelmi képviselők képzési, továbbképzési lehetőségei biztosítják azokat az alapismereteket, amelyek alapján a képviselő „partnerként” tud részt venni a munkáltatóval történő együttműködésben, hiszen az Mvt nem ír elő munkavédelmi szakképzettséget vagy egyéb más műszaki jellegű végzettséget a képviselő részére. Másrészt a képviselők az érdekvédelmi feladataikat csak akkor tudják gyakorolni, ha megfelelő jogi, munkabiztonsági, munkaegészségügyi, munkahelyi kémiai biztonsági, kommunikációs, eljárási stb. ismeretekkel rendelkeznek, és azok rendszeres felfrissítésre kerülnek. A kétnapos továbbképzés részvevője volt Gál Rezső, az EVDSZ elnöke, aki jelenlétével hangsúlyt kívánt adni a szakszervezetek munkavédelemben vállalt felelősségének. Az előadásokat a munkáltató munkabiztonsági, tűzvédelmi és munkaegészségügyi szakemberei tartották. A továbbképzés a Padosz ajánlására kibővült az erőmű területén munkát végző alvállalkozók, így az Atomix Kft., Dekoten Kft., RHK Kft., ESZI munkavédelmi képviselőivel. A továbbképzés programját a munkavédelmi bizottság honlapján olvashatják az érdeklődők. A munkavédelmi képviselők továbbiakban is várják az üzem területén dolgozó munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait Éljenek a munkavédelmi szabályzatban ismertetett bejelentési lehetőségek valamelyikével, mert minden észrevétel, hiányosság bejelentése, feltárása egy-egy baleset, tűzeset bekövetkeztét akadályozza meg. A blokkok karbantartása idején az odafigyelés fokozottan érvényes a munkavédelemre is. A figyelem nemcsak saját de munkatársaink testi épségének és egészségének megóvását is jelenti. „Vigyázz magadra, figyelj másokra!” Szabó Béla, a PA Zrt Munkavédelmi Bizottságának elnöke A nukleáris energia híd lehet a 100% megújuló energiatermelés felé Stephen Tindale, a Greenpeace UK volt igazgatójának nyilatkozata Stephen Tindale 1989 óta foglalkozik környezetvédelmi és éghajlatváltozási kérdésekkel. Korábban az Egyesült Királyságban a munkáspárti kormánynak adott tanácsokat környezetvédelmi ügyekben, majd a Greenpeace helyi szervezetének igazgatója lett. Sokáig ellenezte a nukleáris energia használatát, főként az atomfegyverek terjedésének (proliferáció) kockázata miatt. 2005-ben olvasva arróí, hogy a szibériai örök fagy felolvadása esetén óriási mennyiségű üvegházgáz hatású metán kerülhet a légkörbe, megváltoztatta véleményét és ma már úgy gondolja, hogy az atomenergia, ha csak átmenetileg is, de hasznos eszköz lehet az éghajlatváltozás elleni harcban. Ezzel nem áll egyedül, hiszen Patrick Moore, a Greenpeace egyik alapítója már jóval korábban atomenergia-párti lett, úgy mint később Chris Goodall és Mark Lynas brit környezetvédő aktivisták is. A budapesti PIME 2010 nukleáris kommunikációs konferencián előadást tartott, ezután adott interjút lapunknak.- Miért gondolja, hogy az atomenergia híd szerepet tölthet be?- Tisztázzuk: a legfenntarthatóbb és legtisztább a megújuló energia. Előnye a biztonság terén is nyilvánvaló, hiszen a vüágon mindenütt hozzáférhető és nem jelent fegyver-proliferációs kockázatot. Azonban még évtizedekbe telhet amíg 100%-ban a megújuló energiára hagyatkozhatunk, mivel gigantikus új kapacitásokat kell létrehozni és ki kell fejlesztem az energiatárolás technológiáját, hiszen a kulcsmegújulók, mint a szél- és napenergia időszakosan termelődnek. Valószínűleg legkorábban 2050-ben lehet az EU energiatermelése 100%-ban megújuló. Azért, hogy az éghajlat tönkretétele nélkül eljussunk odáig, szükségvan más alacsony-szén technológiákra, olyanokra, mint az atomenergia és a CCS (szénleválasztásos fosszilis energia).- Egy nagy orosz vízerőmű tavalyi balesete és a kínai szénbányák gyakori balesetei mutatják, hogy a biztonság nem csak a nukleáris létesítményekben adhat okot aggodalomra. Van a megújulóknak is biztonsági kockázata?- Egyértelműen igaz, hogy a szénbányák még a klímaváltozás nélkül is veszélyesebbek az atomerőműveknél. A nagy vízerőművek szintén kockázatot jelentenek gátszakadás esetén. A kisméretű víz-, szél- és naperőműveknek nincs jelentős kockázata- bár előfordultak balesetek a napkollektorok tetőre telepítése közben. Az atomenergia sem kockázatmentes, hatékony szabályozó rendszerre van szükség. De a legnagyobb kockázat jelenleg a föld légkörének 6 fokos felmelegedése, ami az emberi civilizáció végét jelentheti.- A magyar zöldmozgalmak az utóbbi időben az atomenergiát nem annyira a biztonság oldaláról,mint inkább a versenyképtelenség miatt támadják. Jogos ez a kritika?- Jogos abban az értelemben, hogy az atomenergia nem olcsó, a korai atompártiak véleménye ellenére, akik szerint az atomenergia mérhetetlenül olcsó lehet. És a jelenleg futó atomerőmű-építések tapasztalatai Finnországban és Franciaországban is azt mutatják, hogy a jövő atomerőművei drágábbak lesznek a vártnál. Az atomenergetika abban az esetben ronthatja Magyarország versenyképességét, ha más országok szennyező ám olcsó szén- és gázerőműveket építhetnek. A versenyképesség csökkenése elkerülhető, ha Európa-szerte áttérnek az alacsony-szén energetikára.- A kiégett fűtőelemek újrahasznosítása, vagyis a reprocesszálás egyik fő veszélye sokak szerint a proliferáció. Mi a véleménye erről?- Mindig is az volt a véleményem, hogy a nukleáris energiatermelés fő veszélye az atomfegyverek terjedése. Minden ország, amelyik atombombával rendelkezik, először kifejlesztette atomenergetikáját - Izraelt kivéve, amely megvásárolta fegyvereit. A reprocesszálás növeli az atomfegyverek terjedésének kockázatát, mivel növeli a plutónium mennyiségét. Fölösleges pénzkidobás, szennyezőbb, mint az atomerőművek és szükségtelen. Elegendő urán (és tórium-) tartalékokkal rendelkezünk, amelyek kitartanak a világgazdaság átállásáig a 100% megújuló energiatermelésre. Tehát a reprocesszálásnak véget kell vetni.- Nem gondolja, hogy a nukleáris technológiák fejlődése (gyorsneutron és transzmutációs reaktorok, zárt nukleáris ciklus) fenntartható pályára állíthatja az atomenergetikát?- Lehetséges, de nem szükséges egy híd-technológiának örökké fenntarthatóvá válnia, ráadásul az új technológiák fejlesztése szükségszerűen növeli a költségeket. Sokkal jobb, ha maradunk a bevált, bevezetett technológiáknál. Különösképpen a fúzióra nem szabad pénzt pazarolni.- Mit javasolna a nukleáris iparnak az atomenergia elfogadottságának javítására?- Legyenek jobban átláthatók az egész nukleáris ciklus költségei, beleértve az építést, működést, leszerelést és hulladékkezelést. És ne érveljenek úgy, ahogy egyes atomenergetikai társaságok tették, hogy csak két választás van: vagy atomenergia, vagy megújulok. Ilyen választás elé állítva többségünk a megújulok mellet döntene.- Tindale úr, köszönjük a beszélgetést! dr. Szerbin Pável Miközben jó ütemben haladnak a 306-os raktár átalakítási munkálatai, ezalatt folyamatosan gyűlnek a múzeumba kerülő régi műszerek és más tárgyi eszközök. Az automatikai osztály jóvoltából és Czinkóczki Pál műszaki ellenőr közreműködésével jelentős mennyiségű villamos műszert sikerült begyűjteni az elmúlt hetekben. Egyre több olyan kollégával találkozom, akik támogatásukról biztosítanak, mondván, hogy a múlt emlékeit meg kell őrizni. Számos, technikatörténeti szempontból fontos eszközt ajánlottak fel a múzeum számára, ám még a múzeumba beszállítani nem tudjuk, mert az építési munkák még nem fejeződtek be. Az tűnik reálisnak, hogy a nyári hónapokban megkezdhetjük a nagyobb és helyigényesebb eszközök beszállítását Addig szíves türelmüket kérjük azoknak, akiktől a már felajánlott eszközöket még nem szállítottuk el.-Beregnyei-Már mi is autópályán autózhatunk A megépült M6/M60 használatának díjai az országos matricás rendszerben fizetendők. 2010. március 31-én az ünnepélyes átadás után az autósok is birtokba vehették az M6-ost, így már autópályán lehet eljutni Budapestről Pécsre. A Dunaújváros és Szekszárd közötti 65 kilométeres szakasz 120 milliárdba, míg a Szekszárd és Pécs közötti 71 kilométer, ahol négy alagút, két viadukt is van 266 milliárd forintba került Biztosan lesznek még utómunkálatok, például füvesítés, de ezek nem befolyásolják a közlekedés biztonságát. A most elkészült szakaszok összesen 386 milliárd forintba kerülnek, a pénzt 28 év alatt fizeti ki az állam az építő cégeknek. Hidak, alagutak az M6/M60-as autópálya-szakaszon- az M6/M60-as autópálya Szekszárd és Pécs közötti 81,1 küométeres szakasza kétszer kétsávos, osztott pályás úttesttel, valamint burkolt leállósávokkal valósult meg. Összesen 87 híd épült, a legjelentősebb ezek közül a Szebényi völgyhíd, amely a maga 866 méterével Magyarország második leghosszabb viaduktja. A Bátaszék és Véménd közötti szakaszon épültek meg Magyarország leghosszabb gyorsforgalmi alagútjai. Összesen négy alagút van itt, a leghosszabb 1331 méteres. A paksiak a belvárosból a Németkérre vezető úton juthatnak el az autópálya irányába. Gondot jelent, hogy a város főutcáját átépítés miatt felbontották, így a kijutás az autópályára nehezebb, később pedig az autópálya felől beérkezők jelzőlámpás irányítással találkoznak - a jelszó a türelem lesz. WollnerPál
