Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-04-01 / 4. szám

I 2009. április mvm paksi atomerőmű-Podolák György exkluzív interjúja- Képviselő Úr, életrajza szerint csak 2002 óta tagja az MSZP-nek. Miért várt eddig ezzel?- 1998-tól vagyok a parlament tagja, Cse­pelen indultam a választásokon és az MSZP támogatásával egyedi képviselőként jutottam be az Országgyűlésbe. Úgy gondoltam, hogy 4 évi parlamenti munka után kellően elköte­leződtem az engem támogató párt mellett és a csepeli múltammal nyugodtan felvállalha­tom ezt a kötődést.- 1998-tól a gazdasági és informatikai bizottság tagja, 2004. novembertől az energetikai albizottság elnöke, az MSZP frakciójában a Gazdasági és In­formatikai Munkacsoport alelnöke. Mi vonzotta az energetikához?- A csepeli erőmű létesítése kapcsán kényszerűen kezdtem érdeklődni ebben az irányban, ezek után a frakcióban valahogy rám szakadtak az energetikával kapcsolatos ügyek. Magamnak is meg kellett tanulnom az energetikát, folyamatosan jöttek az újabb és újabb feladatok és természetesen az is­meretek is, aztán jött 2002-től a gázmizéria és már mint kiképzett ember én lettem a TV- ben a "gázár atyja", így ismert meg az or­szág közvéleménye.- Egy kis kitérő: a vasúti közlekedés helyzetét vizsgáló albizottságnak is tagja. A MÁV állami támogatásának tervezett drasztikus csökkentése nem vezet majd további vonal-meg­szüntetésekhez?- Hát ez egy nagy kérdés, és egyetlen kor­mány sem volt a rendszerváltás óta, amely meg tudta volna oldani. A pályavasút teher­szállítással foglalkozik, ennek jövőjét EU kö­telezettségeink határozzák meg. Az biztos, hogy azon a trenden egyelőre nem tudunk változtatni, hogy az áruszállítás egyre inkább átterelődik a közútra. A személyfuvarozás­ban viszont hihetetlenül eltorzult viszonyok vannak. Ezt a lakosság kb. 10 %-a veszi igény­be, az erre fordított költségvetési támogatás viszont arányaiban ennek többszöröse, ez tarthatatlan. Nem kérdés, Magyarországon meg kell szüntetni sok veszteséges, szükség­telen szárnyvonalat, hogy melyeket, azt fele­lősen a kormányzatnak kell kijelölnie. Tuda­tában vagyok, hogy ez rendkívül érzékenyen fog érintem sokakat, azonban ezeken a helye­ken a forgalmat sokkal gazdaságosabban le lehet bonyolítani buszközlekedéssel. Telje­sen jogosnak tartom Bajnai Gordon fölveté­sét, hogy ezt a pazarlást meg kell szüntetni.- Az országgyűlés elvi hozzájárulását adta a paksi atomerőmű bővítéséhez. Ez nem kis részben az Ön hosszú évek alatt végzett munkájának az eredmé­nye. Vázolná a folyamat főbb állomásait?- Hihetetlen mennyiségű politikai és szak­mai munka van abban, hogy a parlament Uyen egységesen támogatta az elvi hozzájá­rulás megadását a paksi atomerőmű bővíté­séhez. Tudatosan készültünk erre a döntés­re, melyhez szakmai és politikai lépcsőfokok vezettek, melyek bejárásának eredménye­ként kialakult ez az abszolút konszenzus eb­ben a kérdésben. Nem volt mellékes a folya­matban a gázválság, mikor a közvélemény is megrendült és a szakma is érzékelte azt, mi­lyen hatása lehet annak, ha meginog az ener­giaellátás biztonsága. Senki nem játszott po­litikai kártyákkal, hanem mindenki megpró­bált felelősségteljesen gondolkodni abban az irányban, hogy Magyarországon az energia­ellátás biztonsága a következő 10-20 évben a elérhető legyen. Nagyon jól teljesítettek a szakmai stábok, az MTA tudósai, az MVM és az atomerőmű szakemberei. Az első és legfontosabb lépés az üzemidő­hosszabbítás napirendre tűzése volt még évekkel ezelőtt. Érzékelhető volt, hogy a szak­ma akkor nagyon visszafogottan kezelte a kér­dést, nem mertek a nyilvánosság elé lépni. Szükség volt arra, hogy a tartásukat megerő­sítsük és erre éreztünk rá akkor az energeti­kai albizottságban és komolyan elkezdtünk foglalkozni az üggyel. Az ÜH mellett segítet­tünk lerendezni a teljesítménynövelés és Bá­­taapáti kérdését is, ami nem volt könnyű, mert kormányoldalon kívülről és belülről is hatalmas támadásoknak voltunk kitéve. Úgy gondolom, hogy akkor nagyon a sarkunkra álltunk és keményen keresztülvittük a kormá­nyon elképzeléseinket, bár abban az időben még senki nem látta előre, milyen feszültsé­gek lesznek az energiaellátásban. Ekkor kezd­tük meg a tárgyalásokat a Fidesz képviselői­vel, a gazdasági bizottság évente legalább két­szer Pakson ülésezett. Külön nehézség volt, hogy le kellett küzdeni az üzemzavar bénító hatását. így kezdtük integrálni a véleménye­ket és a vége egy hatalmas siker lett, amire tu­lajdonképpen nem számított senki, az ország­­gyűlés 96%-os arányban megszavazta a bőví­tést. Meg kell jegyeznem, a háttérben komoly meggyőző munka folyt, de nem elvtelenül, tö­rekedtünk arra, hogy a szükséges szakmai felvilágosítást mindenkinek megadjuk. A fen­tieknek köszönhető, hogy ebben a csomagban sikerült elfogadtatni, hogy Paks még hosszú ideig 2000 MW-on termelhessen, ami ráadá­sul a leggazdaságosabb villamos energia és az atomenergia jövője a most üzemelő blokkok leállítása után is biztosítva lesz.- A paksi atomerőmű bővítésének in­dokoltságáról Molnár Csaba minisz­ter azt mondta: a mostani kalkulációk szerint az energiafelhasználás emel­kedik majd, és emellett a most meglé­vő erőművi kapacitásokból 6000 MW kiesik. Ezt, illetve ennek egy részét nukleáris, illetve megújuló energiával kell pótolni. Ön milyen energiaforrás­okban látja a jövőt?- A miniszter által mondott szám 2020-ra vonatkozik, jelenleg kb. 24 éves a villamos erőműparkunk átlagos életkora. Nem nehéz levonni a következtetést, hogy 15 év múlva ezek az erőművek el fognak öregedni, azzal együtt, hogy most indul néhány beruházás. Prognosztizálva a jövő igényeit megállapítha­tó, hogy a gázerőműveket ugyan nagyon gyor­san meg lehet építeni, de az ellátásbiztonság oldaláról meg kell teremteni a feltételeket ah­hoz, hogy lehetőleg Magyarország által szabá­lyozható körülmények között legyen mód az energiaellátás biztonságának megteremtésé­re. Emellett van egy fontos EU kötelezettsé­günk: 2020-ra 13-15% között kell lennie a meg­újuló energia arányának, ugyanakkor a CCfc kibocsátás csökkentését is megköveteli tő­lünk a klímavédelem. Ezért a jövőben a hazai lignitre kell jobban támaszkodnunk. A meg­újulok közül a biomasszában nagyon nagy előrelépésre lehetőség nincs, hiszen a magyar közvélemény nem fogadja szívesen az erdők eltüzelését Nagy figyelmet fordítunk a szél­energiára, ezt a mostam 330 MW engedélye­zett kapacitásról fel fogjuk futtatni 800-900 MW-ra, ehhez azonban jobban szabályozha­­tóvá kell tennünk a rendszert. Itt merül fel a tározós vízerőmű létrehozásának szükséges­sége, a kormánynak ki kell jelölnie ennek he­lyét Erre Paksnak is szüksége lenne, az éj sza­kai időszakban termelt olcsó energiát itt lehet­ne a legjobban eltárolni. Vízerőműügyben is áttörés kell, a Duna szabályozására a Duna- Rajna-Majna csatorna adta lehetőségek ki­használása és Paks igényei miatt mindenkép­pen szükség van, ezt össze kell kötni a rendel­kezésre álló vízenergia potenciál hasznosítá­sával. A geotermikus energiát is intenzív fej­lődési pályára kell állítani, ehhez jelentős be­ruházások, fejlesztések szükségesek. Ezekre a fejlesztésekre és különösen az energiahaté­konyság növelésére sokkal nagyobb EU-s for­rásokat kell biztosítani a jövőben. Ezekhez a fent említett forrásokhoz járul Paks tervezett 1000-2000 MW-os tervezett kapacitása.- A paksi atomerőmű bővítése az ál­lam támogatása nélkül, tisztán üzleti alapon is megvalósítható - állítja több tanulmány. Egyetért ezzel?- Igen, ha nem így lenne nem támogattuk volna ezt a fejlesztést. Ezt a célt szolgálta az erős nemzeti energetikai vállalat létrehozá­sának koncepciója is. Bátran felvállalom, hogy az MVM és MAVIR szétválasztása és privatizációjának megakadályozása ügyé­ben keményen felléptem és szembementem a kormányom álláspontjával. Az erős nem­zeti energiacég létrehozásával megteremtőd­tek a feltételei annak, hogy az erőmű bőví­tését az MVM saját finanszírozásában meg tudja oldani. Politikai oldalról egyetértés van a kormány és ellenzék között abban, hogy az új atomerőmű nem kerülhet magántulajdon­ba, annak állami tulajdonban kell marad­nia, ez biztonságpolitikai kérdés. De nem tartom kizártnak, hogy a finanszírozásba beszállhat néhány kohászati vagy más ener­giaigényes vállalat, hiszen az üzletileg hihe­tetlenül nagy előny, hogy 60 évre tudom elő­re mennyi az energiaköltségem. A nemzeti önérzet szempontjából is szükség van erős nemzeti vállalatra, ezt a közvélemény is tá­mogatja, tehát az MVM-MAVIR-Paks hár­masnak működnie kell a jövőben is.- A Levegő Munkacsoport véleménye szerint jogilag megalapozott, de kör­nyezetvédelmi, erkölcsi szemponto­kat nem tükröző döntés született. Az Energia Klub pedig nyílt levelet írt Szili Katalin házelnöknek, ebben an­tidemokratikus folyamatnak titulál­ta a paksi atomerőmű bővítésének eddigi folyamatát. Ön, mint aki en­nek tevékeny részese volt, megalapo­zottnak tartja ezeket a kritikákat?- Kénytelen vagyok azt mondani, hogy nem. Úgy látom, hogy a szakmával szemben a zöldeknek nincsenek valódi érveik. Ha ne­kik ez a véleményük, miért nem rendeznek Pakson lakossági fórumokat, mint ahogy azt az atomerőmű teszi? Én szívesen részt vennék Uyen rendezvényen, mint ahogy jelen voltam Bátaapátiban és láttam, hogy szavaztak az em­berek a hulladéktároló ügyében. A fenti szer­vezetek menjenek az emberek közé, fejtsék ki véleményüket közvetlenül az érintetteknek és látni fogják, hogy a közvélemény támogatja az atomenergia hasznosítását.- „Durván sérti a jövő nemzedékei­nek jogait a nukleáris energia” - mondta a paksi atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatban Fülöp Sán­dor ombudsman. Ön szerint van va­lós alapja ennek a félelemnek?- Nézze, én egy ombudsmantól el is vá­rom, hogy Uyen kérdést fogalmazzon meg, ez a dolga. Én tisztelem az ő véleményét, de megköszönném, ha egyszer venné a fárad­ságot és leülne velünk, hogy meggyőzzön bennünket és a közvéleményt az érveivel, mi a jó abban, ha az energiaellátás terén Magyarország hátrányos helyzetbe kerül a környező országokhoz, Európához képest. Nekem, mint poUtikusnak a nép érdekeit kell képviselnem, az én felfogásom szerint az, amit az ombudsman úr tesz nem biztos, hogy ugyanebbe az irányba mutat.- Milyen érvek szólnak az új atom­­erőműves blokkok építése mellett?- Az energia a világon kőkemény straté­giai kérdéssé vált. Ma az rendelkezik ener­giabiztonsággal, aki olyan forrásokkal ren­delkezik, amit lehetőleg ő tud szabályozni. Az atomenergiának megvan az a csodálatos előnye, hogy az üzemanyag bekerülési ára az áramköltség 10-20 %-át teszi ki. Az üzem­anyag kis helyen elfér, Paksot arra kötelez­tük, hogy nem kevesebb, mint 2 éves üzem­anyagkészlettel működjön. Tehát akármi történik, ezt a csapot nem tudják elzárni, Magyarország villamos energia ellátásának 38 %-a két évig minden körülmények között biztosított. És ezt az üzemanyagot a vUágban nagyon sok forrásból, Oroszországból, az angoloktól és hadd ne soroljam, még hány más helyről beszerezhetjük. Diverzifikált az ellátás lehetősége, úgy gondolom ez a biztonság szempontjából fontos. Emellett az erőmű fix áron megtermeli az ország szük­ségletének kb. 40 %-át, ezzel beszabályozza az összes egyéb hazai villamos energia árát, mert mindenkinek ehhez keU igazodni.- Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy nagy nemzetközi atomenergia­ipari szövetségek jönnek létre. Nekünk is csaüakoznunk kellene valamelyik­hez vagy a finn példa alapján saját erő­re támaszkodva levezényelni a bővítési folyamatot? Túl korai lenne erről véleményt monda­ni, a különböző megvalósíthatósági tanul­mányok elkészülte után kellene erre a kér­désre visszatérni.- A bővítés óriási befektetésnek ígér­kezik. Kaphat-e ebből a megrendelés­állományból számottevő részt a ma­gyar ipar?- Úgy vélem igen. Ebben vannak szemé­lyes tapasztalataim, hiszen a csepeU egyedi gépgyár dolgozójaként részem volt a meg­munkáló robotok legyártásában, amelyek most is működnek Pakson. Jelentős nagyság­­rendű vasszerkezeti, hatalmas építési mun­kák várhatók, melyek döntő részben magyar munkaerőt vesznek majd igénybe. A reakto­rok fő elemei valószínűleg nem itthon készül­nek, de a kiegészítő berendezéseket, szerke­zeteket itthon is elkészíthetjük, mert még lé­teznek azok a cégek, amelyek beszáUíthat­­nak az új építkezéshez is. Nagyon fontos fel­adatnak tartom a szakemberképzést Amikor Finnországban voltam nagyon meglepett, mennyire magasra értékelik a finnek azt a szakmakultúrát, ami Pakson van. A hazai egyetemeknek készen keU állniuk az új fel­adatra, hiszen a jelenlegi jórészt lassan 50 éves paksi korosztály után van egy lyuk, de a bővítés és az új erőmű 60 éves élettartama is­meretében új generációk nőhetnek fel, akik­nek érdemes Paksra jönni. Mert ha megnéz­zük, hogy ma Magyarországon melyik tíz egyik legbiztosabb munkahely: az Paks. Hol van a legtisztességesebb jövedelem ebben az iparágban: Pakson. Egy Uyen váUalat egy tel­jes várost és környezetét képes működtetni.- Ehhez kapcsolódik utolsó kérdé­sem: minden körülményt figyelembe véve, ami Pakssal kapcsolatos: jó szívvel küldené-e unokáját Paksra dolgozni?- Természetesen igen, a legidősebb uno­kám most 12 éves, a paksi atomerőmű a bő­vítés után egy hosszú távú, biztos munka­helyet jelent jó jövedelemmel, szép munká­val, jó szívvel ajánlanám ezt a lehetőséget.- Képviselő Úr, köszönjük, amit a ma­gyar atomenergetikáért eddig tett. To­vábbi sikereket kívánunk! Hutera Erzsébet, dr. Szerbín Pável ElBaradei nemzetközi üzemanyagciklus-rendszert sürget A NAÜ főigazgatója, Mohamed ElBa­radei 2009. március 17-én egy londoni nukleáris energia konferenciához intézett, a világhálóra is feltett videobeszédében szorgalmazta, hogy nemzetközi összefo­gással olyan ellátási hálózat jöjjön létre, amely biztosítja, hogy valamennyi, az atomenergiát békés célokra használó ál­lam nukleáris üzemanyag-ellátása bizto­sítva legyen. A Nobel-békedíjjal is elismert intézményvezető talán utolsó, igazán nagy horderejű javaslata ez az elképzelés. ElBaradei a http://www.youtube.com/ IAEAvideo címen megtekinthető beszédé­ben elmondta: - Tanúi vagyunk az atom­energia iránti igény rendkívüli növekedé­sének, amelynek okai többek között az energiaellátás biztonsága, a klímaváltozás. Az atomerőműveknek megbízható üzem­anyag-ellátásra van szükségük. Ennélfog­va időszerű az egész, 1970-ben létrehozott non-ploriferációs rendszer felülvizsgálata. A főigazgató szerint a nukleáris leszerelés, az ellenőrzés, a nukleáris anyagok fizikai védelme és a nemzetközi üzemanyag-ellá­tás biztosíthatja, hogy az atomenergiát ki­zárólag békés célokra fogják használni. Ez utóbbi esetében több országnál figyel­hető meg növekvő igény a nukleáris üzem­anyagciklus érzékeny területeinek fejlesz­tésére. Ezért a jövőben a NAÜ vagy hagy­ja, hogy minden ország nagy ráfordítások­kal folytassa saját üzemanyagciklusának önálló fejlesztését, vagy - mint 2003 óta ja­vasolja ElBaradei - megpróbálja nemzetkö­zivé tenni az üzemanyagciklust úgy, hogy mindig garantálható legyen minden or­szág számára a szükséges üzemanyag biz­tosítása. A második eset minimálisra csök­kenti az elterjedés kockázatát is. Először egy olyan mechanizmust kell létrehozni, amely bármilyen politikai hely­zetben biztosítja az országok üzemanyag­ellátását. Egy ilyen üzemanyagbank létre­hozásának elindításához a NAÜ már ren­delkezik 150 millió dollárral. Az ötlethez Oroszország, Nagy-Britannia és Németor­szág is tett javaslatot. Másodszor minden új dúsító- és reprocesszáló létesítménynek regionális vagy nemzetközi ellenőrzés alatt kell működnie. Harmadik lépésben a jelen­leg működő dúsító vagy reprocesszáló üze­meket is nemzetközi ellenőrzés alá kelle­ne vonni. El kell kezdeni az első lépéssel, az emberiségnek meg kell védenie magát a nukleáris technológia nem megfelelő al­kalmazásától! Nem sikerült megválasztani a NAÜ új főigazgatóját A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NA Ü) főigazgatójának, Mohamed ElBa­­radeinek a harmadik megbízatása 2009. november 30-án lejár, negyedszer nem választható. A NAÜ igazgatótanácsa két rendkívüli ülésén, 2009. március 26-án és 27-én sem tudta megválasztani az új főigazgatót a japán és a dél-afrikai jelölt közül. (Egyikük sem kapta meg a szava­zatok szükséges kétharmadát.) Ezért az igazgatótanács felhívta a tagállamokat, ismét adjanak javaslatot jelöltekre - mondta el az igazgatótanács elnöke, az algériai Taous Feroukhi. Hadnagy, Forrás: NAÜ Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft Szilády üzem, Kecskemét Mindszenti krt 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu;www.atomeromu.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom