Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-11-01 / 11. szám
I I 2008. november <Q>- mym paksi atomerőmű-OSZTALYTABLO: Radioaktivhulladék-kezelési osztály Sorozatunkat azzal a céllal indítottuk el 2000 májusában, hogy bemutassuk munkatársainkat, és rajtuk keresztül azt a területet ahol dolgoznak. Ezúttal újabb hat munkatársunk került - ha csak egy pillanatra is - a figyelmünk középpontjába. Feri! Kezdjük a kályhánál. Mikor és honnan kerültél az atomerőműbe?- Az egyetem elvégzése után, 1996 novemberében kerültem az atomerőműbe, ez az első munkahelyem. Atomix Kft.-s állományban az akkori radioaktívhulladék-kezelési osztályra kerültem mint technológus mérnök. Mint üzemeltetés vezető, 2001 márciusában lettem PA Rt.-os, ugyanazon az osztályon. Két és fél év után projektvezetőnek neveztek ki, Szabó Bénitől vettem át a Radioaktív Hulladékok Kezelése Projektet. Ezután az integrált projektek létrehozásakor a Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekt és a Földrengésvédelmi Projektet összevonásra került. Aztán 2006 júniusában megszűntek a projektek, és újra létrejött a radioaktivhulladék-kezelési osztály, amelynek azóta is a vezetője vagyok. Milyen az osztály szervezeti felépítése?- Az osztályunk fő tevékenysége a szilárd és folyékony radioaktív hulladékok kezelése. Ennek megfelelően két üzemünk van, egy szilárd- és egy folyékonyhulladék-kezelő üzem, illetve a két üzem munkáját támogató üzemviteli csoport. Összesen 22 fő PA Rt.-os dolgozik az osztályon, és 35 fő szerződéses keretek között végzi a hulladékkezelési feladatokban. A hulladékok elhelyezése problémát jelent?- Igen, elsősorban a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok átmeneti tárolása az, ami jelenleg problémát okoz. Gyakorlatilag az átmeneti tárolókapacitások beteltek. Reményeink szerint az idén megkezdjük a szilárd hulladékok átadását az RHK Kft. részére, ugyanis Bátaapátiban elkészültek a felszíni létesítmények, és megkapták az üzemelési engedélyt is. Már csak egy apró akadálya van a szállításnak, a paksi atomerőmű Műszaki Üzemeltetési Szabályzatának (MÜSZ) módosítása, hogy ne korlátozza a radioaktív hulladékok kiszállítását az üzemi területről. A MÜSZ módosításának engedélyezési kérelme már a hatóság asztalán van. A folyékony hulladékok tárolása megoldottabb?- Ezen a téren jobb a helyzet, mert a 2003- as üzemzavar után sor került a tartálypark bővítésére. Akkor 3800 köbméternyi tartálykapacitást építettünk ki a 2-es segédépülethez kapcsolódóan. Ennek köszönhetően 2014-ig megoldott a folyékony hulladékok átmeneti tárolása. Legkésőbb erre az időre üzembe kell helyeznünk a folyékony hulladékok térfogatát csökkentő technológiát. Természetesen ez egy elvi korlát, terveink szerint még ebben az évben üzembe helyezzük a kobalt eltávolító - komplex bontó technológiát, és megkezdjük a feldolgozó technológia további részeinek az üzembe helyezését is. Ki a tervező?- Két részből áll a technológia, az egyik része finn tervezés, a másik pedig magyar. A G.I.C. Kft. tervezte és kivitelezte a komplexképzők elroncsolására és a kobaltizotópok eltávolítására szolgáló technológiát. A további technológiai lépések (nátriummetaborát-visszanyerés, ultraszűrés és céziumizotópok eltávoü'tása pedig finn tervek alapján készültek el. Mi az útja a folyékony hulladékok végleges elhelyezésének?- Hulladékot véglegesen elhelyezni folyékony formában nem lehet, előbb szüárdítani kell. A szilárdításra jelenleg a cementező technológiát tervezzük alkalmazni. Cementezés előtt viszont célszerű a folyadékok térfogatát csökkenteni, amelyre korábban említett térfogatcsökkentő technológiát építettük ki. Ezzel a technológiával kb. hetvenszeres térfogatcsökkentést érhetünk el, és csak a maradékot cementáljuk, amely majd Bátaapátiba kerül. Mi a térfogatcsökkentő technológia lényege?- A folyékony hulladékban első lépésként elbontjuk a komplex képző anyagokat, amelyek a kobaltizotópokat oldható állapotban tartják. Ezután a szűrhető állapotba került kobaltot kiszűrjük az oldatból. A következő lépés a bórsav eltávoü'tása a bepárlási maradékból, majd ezután eltávoh'tjuk az aktivitás zömét adó céziumizotópokat. így kapunk egy olyan folyékony hulladékot, amelynek relatíve alacsony a só- és aktivitástartalma, és kibocsájtható a többi mérlegen felüli hulladékvízzel egyesítve a Dunába. A feladathoz mérten milyen a személyi ellátottságotok?- Azt kell, mondj am, hogy sok a feladatunk. Az üzemviteli igazgatósághoz tartozunk, itt elvileg tisztán üzemeltetési feladataink lennének, azonban mi foglalkozunk a folyékonyhulladék-kezelési technológia beruházási feladatainak a befejezésével, illetve a radioaktív hulladékok kezelése területén mi visszük a műszaki háttértevékenységet is. Tehát részben üzemeltetünk, részben beruházók is vagyunk és részben műszaki háttérszervezet is. Ez azt jelenti, hogy korlátozott az a témaszám, amellyel egy időben tudunk foglalkozni. Időnként vannak komoly munkacsúcsok, azonban egyelőre uraljuk a helyzetet a jelenlegi létszámmal. A reggeli érkezésedkor úgy láttam, munkát vittél haza.- Igen, időnként előfordul, de család mellett nem túl hatékony az otthoni munkavégzés. A nejem otthon van a kislányunkkal, aki nemrég múlt egyéves. Elég kevés a szabadidőm, ráadásul családi házat vettünk Pakson, és a felújítással vagyunk elfoglalva. A kevés szabadidőmben zenét hallgatok, olvasok, és a barátaimmal jövünk össze időnként. Otterbein János, üzemvezető János! Mikor és hogyan indult atomerőműves pályafutásod?- Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy 1989-ben felvételt nyertem az ESZI-be erőműgépész szakra, és attól kezdve határozott célom volt, hogy ide jövök dolgozni. Megfogott az erőmű, az itt lévő rendszerek különlegessége. Az ESZI Főiskolai Karának, majd a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának elvégzése után 1999-ben kerültem az atomerőműbe, a Radioaktív Hulladékok Kezelése Projektbe. Szabó Béni volt a projekt vezetője, és én létesítményfelelősként a különféle hulladékos technológiák beruházását, műszaki ellenőrzését, üzembe helyezését végeztem. Milyen beruházások voltak ezek?- Még a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) létesítésének az ideje volt ez, akkor még az erőmű feladatai közé tartozott a tároló létesítése. Emellett ez idő tájt kezdődtek meg a folyékony radioaktív hulladékokat kezelő technológiák beruházásai. Foglalkoztam a segédépületeket összekötő csőhíd, valamint az 1-4. blokki üzemi ultraszűrők létesítésével. Ezt követően, illetve ezekkel párhuzamosan kezdődtek meg a bepárlási maradékok feldolgozására irányuló rendszerek (FHF Technológia, Co-60 eltávolító, komplex bontó technológia) kivitelezési munkái, melyek szintén a mi feladataink közé tartoztak(nak). Jelenleg milyen területen dolgozol? 2006-ban a műszaki igazgatóság alá tartozó RHK Projekt megszűnt, illetve átalakult. A radioaktivhulladék-kezelési feladatok üzemviteli ellátása, valamint a még folyamatban lévő beruházások a vegyészeti főosztályon belül létrehozott rhko-hoz kerültek. Jelenleg itt a Folyékonyhulladék-kezelő Üzem vezetője vagyok. Az üzem feladata az üzemi ultraszűrők üzemeltetése, a különféle helyekről származó bórsavas vizek tisztítása, folyadékmanipulációk, rendszerelemek felügyelete, adatbázisok kezelése, valamint a még létesítés alatt álló folyékonyhulladék-kezelő technológiák kivitelezési, üzembe helyezési munkálatainak elvégzése, koordinálása. Milyen radioaktív folyadékok keletkez nek az üzemben?- Dekontamináló és savazó oldatok, kimerült ioncserélő gyanták, iszapok, és ami a legjelentősebb: az elszennyeződött technológiai bórsavoldatokból, csurgalékvizekből 200 g/dm3 bórsav-koncentrációjú sűrítménnyé bepárolt bepárlási maradékok. Ezeknek a további sorsát kell nekünk kezelni. Még 1999-ben egy térfogatcsökkentésen alapuló folyékonyhulladék-kezelő technológia (FHFT) került kiválasztásra, melynek lényege, hogy az izotópokat, illetve a bórsavat leválasztva a kezelt folyadék kibocsáthatóvá válik. Az aktivitás egy jelentős részét okozó Co-60 izotóp azonban komplex vegyiiletként van jelen, és a meglévő szűrési eljárásokkal nem lehet eltávolítani, ezért vált szükségessé a most üzembe helyezés alatt álló Co-60 eltávolító, komplex bontó technológia. Az eljárás végén, a tartály alján megmaradt iszapos réteg kezelése pedig cementálással fog történni. Szereted ezt a szakmát?-Igen, a műszaki ellenőrzési feladatok is tetszettek, de egy üzem irányítása, egy új technológia üzembe helyezése, meglévő rendszerekhez illesztése közelebb áll hoz-Szakmailag sok újat ad?- Rengeteget, és bizony többször elő kell vennem az egyetemi vagy a szakmérnöki könyveimet is. Ami ebben a szépség az egyben a nehézség is: előfordul, hogy idegen területen járunk, hibafeltáró-fejlesztő jellegű munkát folytatunk. Ezek a berendezések az iparban még nem nagyon jelentek meg, nem kulcsra készen kapunk egy technológiát Ezek megvalósításán dolgozni nagy kihívás, aminek megpróbálok megfelelni. Mit csinálsz, hogyan töltőd a szabadidődet? Ami szabadidőm a munka mellett marad, azt a feleségemmel és 4 éves kislányommal töltöm. Sajnos ez mostanában elég kevés. Nagyon szeretünk ásványokat gyűjteni, és túrázni a hegyekben akár kerékpárral, akár gyalog. Tumpek Zsolt, művezető Már az első munkahelye is az atomerőmű területén volt. Hosszú ideig dolgozott külsősként, és munkája akkor is a radioaktív szilárd hulladékok kezelésére terjedt ki. Hol végezted a tanulmányaidat?- Általános iskolai tanulmányaimat Tengelicen végeztem, ezt követően a bajai Jelky András Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában gépjármű-technikai szerelő képesítést szereztem. Mikor és honnan kerültél az atomerőműbe?- A középiskola befejezését követően, 1991-92-ben sorkatonai szolgálatomat töltöttem. Első munkahelyemen, a TENKOP Rt.-nél karbantartóként tevékenykedtem. 1994 októberében léptem be a DEKOTEN Kft-be, ahol mint a PA Rt. szerződéses alkalmazottja a szilárd radioaktív hulladékokat kezelő művezetői egységnél radioaktívhulladék-kezelő feladatot láttam el. 2001-ben munkaköröm változása nélkül a szervezeti egység többi alvállalkozói állományú dolgozójával együtt az Atomix Kft.-be léptem át Az évek során megszereztem a munkaköröm ellátásához szükséges kéjtesítéseket Jártasságra tettem szert a radioaktívhulladék-kezelés technikai berendezéseinek kezelésében, megismertem a munkámhoz kapcsolódó eljárásrendeket, utasításokat. Vezetőim folyamatosan egyre több speciális feladattal bíztak meg, így 2001-től csoportvezetői tevékenységet láttam el szervezeti egységem alvállalkozói állományú munkavállalói körében. 2004. október 14-én kerültem PA Zrt. állományába, csoportvezetői munkakörbe. 2006 nyarán, az RHKO ismételt megalakulásakor lettem művezető, és azóta is ebben a munkakörben dolgozom. Néhány mondatban mesélj az osztályon végzett munkádról! Etessy József, műszakvezető 1986 óta dolgozik az atomerőmű területén, előbb külsősként, majd 1988-tól a Paksi Atomerőmű Vállalat munkavállalójaként. Kezdettől fogva a primer körben végzi munkáját. 1988 óta folyamatosan műszakozik. A Szilárd Hulladék Művezető Egység E műszakját vezeti. Melyik területen kezdett?- Először a mosodánál dolgoztam, majd 1988- tól öltözős lettem, és 1996-ban kerültem a radioaktívhulladék-kezelési osztályhoz. Miből áll a feladata? Változott a beosztása időközben?- Műszakvezetőnek vettek fel, és azóta is ezt a tevékenységet végzem. Fő feladatom a hozzám tartozó dolgozók irányítása, a munka megszervezése, melyben természetesen magam is részt veszek, és a munka felügyelete. Meghatározott feladatokban rám három a döntés joga és a felelőssége is. Tevékenységi területünk a radioaktív hulladékokra terjed ki, és ez a tevékenység az utóbbi időben igen sokrétűvé vált, amihez a Bátaapátiban létesült telephely is ad tennivalót. Foglalkozunk többek közök a védőeszközök meglétével, a radioaktív és az inaktív hulladékok primer körből történő kiszállításával és tárolásával. A primer kör egész területén, mind a két kiépítésen jelen vagyunk, így mind a négy blokk üzemeltetése révén érintettek vagyunk. Ehhez a munkához szükség volt különleges képesítés megszerzéséhez? Milyen képzésben vett részt az eltelt idő alatt?- Először a nehézgépkezelő tanfolyamot kellett elvégeznem, ami által az emelővillás és platós targonca vezetését sajátítottam el. Vizsgát tettem talajról vezért daru kezeléséből és darukötözésből is. Speciálisnak mondható a 7 tonnás daru és a 2,5 tonnás daru kezeléséből tett vizsga. Az évek során rendszeresen kellett és ma is kell vizsgát tenni munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretekből, valamint a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatból. Mivel igen nagy kiterjedésű területen dolgoznak, hogyan tartják egymással a kapcsolatot?- A kapcsolattartás többféle módon történik, amihez az is hozzájárul, hogy három műszakban dolgozunk. Amennyiben délelőttös műszakban vagyunk, akkor az állandó délelőttös cso- Fő feladatom a 27 fős folyamatos váltóműszakos szervezet operatív tevékenységének szervezése, koordinálása, a szilárd radioaktív hulladék kezelésének napi feladatait végző kollégák irányítása és ellenőrzése, a hulladéktermelő szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás. Emellett részben a technológiai, fejlesztési és beruházási feladatokban való közreműködés is részét képezi tevékenységemnek. A közeljövő nagy feladata a Bátaapátiban épült végleges tároló telephelyére történő szilárd radioaktív hordós hulladék szállításának megkezdése és a folyamatos, problémamentes szállításoknak a biztosítása. Család, szabadidő?- Két gyermekem van, a 7 éves Dániel és a 3 éves Dorina. Tengelicen lakunk családi házban. Feleségem a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezetnél dolgozik. A családi ház folyamatos újítgatása, szépítése, a ház körüli munkák, plusz a két lurkó egész jól kitöltik a szabadidőmet. Ha mégis marad egy kis időm, szívesen járok el pecázni. Orbán Ottilia porttal személyesen is tudunk találkozni. A műszakváltásra szintén a személyes megbeszélés a jellemző. Gyakori a telefonos tájékoztatás és információkérés is. A legfontosabb alapja viszont a kapcsolattartásnak a naplózás. A naplóba ugyanis minden eseményt rögzítünk, és a következő műszak tisztán látja, hogy mi történt, és hogy mi a teendője. Hogyan viseli a húsz éve tartó műszakozást?- Valamelyes megszoktam, és már kialakítottam a saját pihenési rendszeremet. Gondolom, mások is egyetértenek velem abban, hogy a műszakozás igencsak megzavarja az ember alvási ritmusát. Ez nálam is így van. Mi jellemző a közvetlen kis közösségükre? Tartanak közös esteket, családi találkozókat?- Igen, rendszeresen összejövünk, hol kisebb, hol nagyobb társasággal. Szoktunk a közelebbi munkatársakkal is közös programot szervezni, néhány fős csoporttal, de nagyobb körben is. Évente két alkalommal vagy Domboriban, vagy a Tekézőben rendezzük ezeket az esteket. Mi egy régi csapat vagyunk, jól ismerjük egymást, nagyon jól tudunk együtt dolgozni, de az újonnan hozzánk kerülő kollégákkal is jól kijövünk. Meséljen a családjáról, és arról, hogyan tölti szabadidejét?- Három gyermekünk van, két fiú és egy kislány, aki most kilenc hónapos. Családi házban lakunk, ami körül sok a tennivaló, és ez a szabadidő jelentős részét elveszi. Szeretek barkácsolni, amit tulajdonképpen hobbinak tekintek. Most szülte minden időmet a kislányomra fordítom, ha csak tehetem, vele foglalkozom. - Lovásziné Anna -Feil Ferenc, osztályvezető
