Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
Szerződés az atomerőmű és a kistérségek között A már hagyományosnak mondható megállapodás megkötésére és eszmecserére került sor azon a Kováts Balázs, az erőmű térségi kapcsolataiért felelős vezető mérnöke által szervezett összejövetelen, amelyet június 1-én Pakson, illetve június 3-án Hajóson tartottak. Előbbin a paksdunaföldvári, míg utóbbin a kalocsai kistérség polgármesterei látták el kézjegyükkel az erőmű részéről dr. Kocsis István vezérigazgató által aláírt dokumentumokat. Az atomerőműben megtartott találkozón Kiss József bölcskei polgármester, a 14 települést tömörítő kistérség elnöke hangsúlyozta: 2003- ban is nagy segítség volt a fejlesztési tervek megvalósításában az erőmű által pályázati önerőként adott 25,5 millió Ft. Ez az összeg tavaly 182 millióra hízott a sikeres pályamunkák eredményeképpen, az erőmű által biztosított minden egyes forint további 6 forint fejlesztési pénzt hozott a térségbe. Az elnök hozzátette azt is, hogy az országban az atomerőmű által nyújtott segítséghez egy hasonló van, de ott a pénzt csak kölcsönbe adják. Összességében a paksi kistérségben hat útépítésre, két iskola, egy-egy óvoda, sportcsarnok, művelődési ház és gondozási központ felújítására kerülhetett sor. Zárásként kérte a vezérigazgatót, hogy bár hamarosan változhat a kistérség funkciója, ennek ellenére az atomerőmű továbbra is álljon a társulás mögé. Dr. Kocsis István ezzel kapcsolatban megjegyezte: a PA Rt. továbbra is támasza az országnak, támasza a régiónak. „Nem vagyunk érzéketlenek, ugyanakkor racionálisak vagyunk” - fogalmazott a vezérigazgató. Ezt követően röviden bemutatta a részvénytársaságot, szólt a nukleáris alapba fizetendő összegről, majd részletesen beszélt a 2. blokkról. Elmondta: nehéz éven van túl az erőmű, mely szigorú gazdálkodással lényegesen le tudta faragni veszteségét. Tavalyi ígéretéhez híven idén újra 30 millió forinttal járul hozzá a cég a kistérség fejlődéséhez, egyben elismerését fejezte ki a polgármestereknek a tavalyi keret sikeres felhasználásához. Az erőmű első embere szólt az üzemidő-hosszabbításról és a teljesítménynövelésről is. Elmondta: ezek sikeres végrehajtása esetén még jobb, még hatékonyabb lehet a paksi atomerőmű. Ezt követően kivetítőn szemléltette... Folytatás a 2. oldalon. Ötven éve használ az emberiség atomerőműben előállított villamos energiát KATONAI ELŐZMÉNYEK A világ első atomreaktora 1942. december 2-án vált kritikussá. A helyszín Chicago, a cél egyértelműen a katonai alkalmazás. A reaktorban felszabaduló hőenergia csak zavaró mellékjelenség. A siker után gőzerővel indult be a plutóniumot termelő reaktorok építése Hanfordban. Egy 500.000 holdas területen közel 70.000 ember dolgozott a három nagyteljesítményű (500 MW- os) reaktor és a kapcsolt létesítmények (pl. a reprocesszáló mű) megvalósításán. A reaktorokban felszabaduló hő itt is csak megoldandó műszaki problémát jelentett. A hűtésre az igen tiszta Columbia folyó vizét használták. Az első atombombát, ami plutóniumbomba volt, 1945. július 16-án robbantották fel az USA Új-Mexikó államában, Alamogodro körzetében. Az uránbomba elmélete és felépítése sokkal egyszerűbb (csak a hasadóanyag előállítása sokkal időigényesebb), ezért azt kipróbálás nélkül, rögtön élesben alkalmazták 1945. augusztus 6-án Hirosimában. Nagaszakiban augusztus 9- én plutóniumbombát vetettek be. A két, szörnyű pusztítást végző bomba emléke sajnos még napjainkban is hozzákapcsolódik a békés célú alkalmazásokhoz. A Szovjetunió már 1941-ben megbízható értesülésekkel rendelkezett az amerikai nukleáris programról, így 1942 májusában döntés született a szovjet atombombaprogram indításáról. A munka megszervezését és irányítását Kurcsatovra bízták. Az első szovjet atombomba felrobbantására 1949. szeptember 23-án került sor. Az atombombák kifejlesztését követően a termonukleáris bombák fejlesztése volt a hidegháború következő felvonása. Az első kísérleti robbantást az amerikaiak hajtották végre 1951 márciusában. Az első nagyszabású robbantás 1952. november 1-én történt az Eniwetok-szigetlánchoz tartozó Elugelab-szigetecskén. Az első szovjet kísérleti robbantásra 1953. augusztus 12-én került sor. Ekkor mondta Kurcsatov: „Az atomkard már a kezünkben van. Eljött az ideje, hogy gondolkozni kezdjünk az atomenergia békés felhasználásáról. ” Folytatás a 2. oldalon ESZI-ballagás 2004. május 7-én, pénteken tartották az ESZI-ben a ballagási ünnepséget. Ebben a tanévben négy osztály ballagott, összesen 77 diákkal. A legnagyobb létszámú osztály a 12 B., ahol 32-en búcsúztak. A számítástechnika, informatikus, környezetvédő, ipari elektronika szakon végzett diákok még egyszer végigjárták az iskola tantermeit, elbúcsúztak tanáraiktól és az iskolától. Wollner Pál Megemlékezés Marx Györgyről Az MTA, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) és az ELTE Fizika tanszékcsoport rendezésében tudományos emlékülésre került sor május 20-án. Az ilyen emlékülések szokásos színhelye az MTA épülete, de tekintettel Marx professzor szoros kötődésére az oktatáshoz, az emlékülést az ELTE Fizika épületében tartották. Az emlékülésen nagy számban vettek részt Marx professzor tudóstársai, az általa életre hívott nukleáris fizikatanárok hálózatának tagjai, de jelen voltak családtagjai, barátai és tisztelői is. Először Horváth Zalán akadémikus, az MTA Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, a professzor úr egykori tanítványa emlékezett meg Marx Györgyről. A hivatalos emlékbeszédet Marx György, az MTA rendes tagja, az ELFT örökös elnöke és az ELTE emeritus professzora felett Patkós András egyetemi tanár, akadémikus tartotta. Elmondta, hogy Marx György első publikációja 16 éves korában jelent meg. Végigkövette a tudományos karriert, megemlékezett halott kollégája tudományszervező, iskolateremtő és közéleti tevékenységéről. Újvári Sándor középiskolai tanár „Marx György, a természettudomány tanítómestere” címmel emlékezett meg tanáráról. Végül Mészáros Péter, a Pennsylvania State University tanára, az ELTE vendégprofesszora tartott emlékelőadást „A nagyenergiás neutrínók és a kozmikus sugárzás fizikája és asztrofizikája” címmel. Az emlékülés zárszavát Németh Judit akadémikus, az ELFT elnöke mondta, aki Marx-emlékplakettet adott át Mészáros Péternek. Rósa Géza Sikeres szereplés az Industria szakkiállításon Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte május 18-21. között az immár 12. alkalommal megrendezett Industria nemzetközi ipari szakkiállítást. A Hungexpo budapesti vásárközpontjának D pavilon 301/a standján - az előző évekhez hasonlóan - a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.vel közös kiállításon mutatkozott be a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. A kiállítás felölelte az MVM- csoport vállalatait, így együtt volt látható a Magyar Villamos Művek mellett a Paksi Atomerőmű Rt., az ERBE Energetika Kft., a Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető és Karbantartó Kft., az Országos Villamostávvezeték Rt. és a Villkesz Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A közös bemutató felölelte a villamosenergia-termelés, az átvitel, az export-import és a nagykereskedelem teljes tevékenységét. Az Industria kiállításhoz kapcsolódóan több energetikával foglalkozó szakmai konferenciát is tartottak a vásár ideje alatt, ezek közül kettőn szerepelt közvetlenül a paksi atomerőművel foglalkozó előadás. A kiállítás nyitónapján „Hazánk energiaellátása az EU-csatlakozás kapcsán ” című egész napos konferencia egyik előadása „A Paksi Atomerőmű Rt. további szerepe hazánk villamosenergia-ellátásában” címet viselte. A korreferátumot Demeter Károly üzemviteli osztályvezető tartotta. A nagysikerű előadás hű képet adott a paksi atomerőmű helyzetéről, a magyarországi energiaellátásban betöltött szerepéről, valamint a jövőbeni tervekről. Folytatás a 2. oldalon
