Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
12. oldal ATOMERŐMŰ 2001. szeptember Dejcző Balázs és Dejcző Bálint Az Atomerőmű újság rendszeresen beszámol az Atomerőmű SE különböző szakosztályaiban versenyző ifjúsági, valamint felnőtt sportolóink hazai és nemzetközi eredményéről, a Paksi Atomerőmű Rt. alkalmazottainak és gyermekeinek verseny- és szabadidősport sikereiről. Az augusztusi számban elindított rovatunkban az eredmények, a sportsikerek hátországából, a szülői házból tudósítottunk. Az olvasói visszajelzéseket megköszönve, sorozatunkat folytatva most is egy kollégát, az Atomerőműben dolgozó édesanyát, Dejcző Jánosnét kérdeztem gy ermekeik eredményének hátteréről. A Velencei-tavon rendezett Diákolimpia Kajak-kenu Országos döntőjének 2000 méteres távján a gyermekek III. korcsoport C-l hajóegységei közül aranyérmet szerzett Dejcző Balázs, az Atomerőmű SE ifjú kenusa. Testvére, Dejcző Bálint a PC-2 hajók I-II. korcsoportjában Sohonyai Zoltánnal értékes negyedik helyezést ért el. Édesanyjuk Dejcző Jánosné (Marika) távközlési mérnök, immár 1983-óta dolgozik Pakson, jelenleg a Paksi Atomerőmű Rt. Üzemviteli Igazgatóság Híradástechnikai Üzemének vezető koordinátora, az Édesapjuk Dejcző János is a PA Rt. alkalmazásában áll, az Üzemviteli Igazgatóság Villamos és Irányítástechnikai Üzemviteli Osztályán a III-IV. Blokkon „A” műszak irányítástechnikai művezetője. Kollégánkat, a Pakson dolgozó édesanyát, Dejcző Jánosnét kérdeztem gyermekeik eredményének hátteréről.- Milyen út vezetett a kiváló eredmények eléréséhez? Dejcző Jánosné: - Mint bármelyik két testvér, ők is igen sokban különböznek egymástól. Balázs egy rendkívül célratörő és a sikerért igen nagy áldozatra képes gyerek. A kenuzást TC-ben tavaly tavasszal kezdte el. Év végén ült át Cl-be és a Tolnai évadzáró-versenyen a 12. helyen végzett. Érdekes volt látni a pozitív hozzáállását. Nem a helyezést nézte, hanem azt, hogy két gyereket sikerült lehagynia. Az idei évadnyitón a tizedik, majd Győrben, a saját korosztályában 5000 inén már a második volt. Az idei év kiemelt versenyein, a Diákolimpián, Vidékbajnokságon és az Országos Bajnokságon 2000 m-en már az első helyen végzett. A látszólag gyors sikert igen kemény munkával érte el. Heti öt edzésük van, sőt télen néha belekóstolt az iskola előtti plusz két edzésbe. Ezen felül, nyáron hat-hét edzőtábor van még a versenyekre való felkészülésre. Kisebbik fiunk, Bálint a véletlennek köszönhette a kenusokhoz való csapódását. A tavalyi dunaújvárosi versenyre az egyik versenyző váratlanul nem jött el. A vezető edző, Hajba Antal megkérdezte: Volna-e kedved beszállni negyedikként? Innen kezdve már ő is lejárt a bátyjával az edzésekre. Eleinte inkább szórakozásnak tekintette a kenuzást. Az idei Országos Bajnokságon kapta el először a lendület, ahol is a társával, Sohonyai Zolikával a remek negyedik, pontszerző helyen futottak be. Természetesen a jó eredményeket mindketten saját munkájukon felül, az istenített edzőjüknek, Bedecs Ferencnek is köszönhetik, aki mindig tudja, mikor kell serkenteni, bíztatni, kemény munkára fogni őket. De ugyanakkor tud engedékeny is lenni, ami igen fontos az ilyen kis gyerekeknél. Még ma is indul a Masters versenyeken, ahol mindig jó helyezést is ér el, ezzel is személyes példát mutatva a gyerekeknek. Harmadik feltétel a felszerelés, ami igen fontos a felkészüléskor és a versenyeken is. Szerencsére az Atomerőmű SE Kajak-kenu Szakosztály az erőmű támogatásának köszönhetően országos viszonylatban is jó eszközökkel, lehetőségekkel rendelkezik.- Mit érzett akkor, amikor gyermekei a sportban sikert értek el? Dejcző Jánosné: - Mindketten nagyon boldogok és meghatottak voltunk. Napokig az összes ismerőst ezzel a hírrel traktáltuk. Közben mindannyiszor újra átéltük azt a boldogságot, amit a gyermekeink szemében láttunk saját eredményeiknek köszönhetően. Fellármáztuk az egész családot, hogy a nagyszülők is velünk együtt ünnepelhessenek. A telefonvonal csak úgy izzott a meleg hangú gratulációktól.- Hogyan ünnepelte a család a győzelmeket? Dejcző Jánosné: - A győzelmet mindig spontán ünnepeljük. Egy cukrászda, egy étterem, egy óra vagy egy vidámparki látogatás, éppen mi is jut eszünkbe. A legrangosabb versenyt, az Országos Bajnokságot azért előre megfontoltan dupla tortával ünnepeltük, egyet nálunk, egyet pedig Sohonyai Zolikáéknál fogyasztva. Közben videóról és fényképekről felelevenítettük a régebbi versenyeket is.- Milyen terveket szövögetnek a jövőt illetően? Dejcző Jánosné: - Az egyetlen dolog, amiért szeretnénk, hogy minél tovább kitartsanak a kenuzás mellett, az az, hogy egészségesek és erősek legyenek. Balázsnál, mivel porallergiás, szinte orvosi javaslat, hogy valamilyen vízi sportot űzzön. A vízen végzett mozgásnál nincs jobb terápia. Mivel elég jó tanulók, emiatt sem kell aggódnunk, hogy túl sok időt vesz el tőlük a sport. Hogy meddig lesz kedvük ezt a sportot űzni, még nem lehet tudni. Az biztos, hogy most nagy izgalommal készülődnek a legközelebbi, csehországi versenyre. A magyar ellenfelekkel az év folyamán többször összemérték erőiket. Most lesz alkalom más ország gyerekeinek képességeit megismerni. Túra a Magas Tátrában 2001. augusztus 18. és 24.-e között az ASE Természetjáró szakosztályából ketten (Adorján Antal és Wollner Pál) csatlakozva a DÉMÁSZ természetjáróihoz, Magas Tátrai túrán vettünk részt. Szálláshelyünk Straba nevezetű helyen, Poprádtól 20 km-re volt. Annak idején a téli olimpia szálláshelyének adott otthont ez a helyiség. Első napi túránkon bemelegítésképpen a Furkota hágó megmászása volt a cél. Ez a túra nem túl egyszerű és nem is rövid túra, de tartalmaz az útvonal minden olyan akadályt, kicsiben, ami a többi nehéz túrán esetleg halmozottan előfordulhat. Fogaskerekűvel indultunk a Csorba tóhoz. Csorba tavat megkerülve a Síugró irányában rátértünk a sárga jelzésre. Északi irányban haladva a Mlynica (Fehér patak) völgyében feljutottunk a Fátyol vízeséshez. Nyugatra a Solisko, Keletre a Sátán hegység volt mellettünk. Tovább haladva - folyamatosan felfelé - meglepetésszerűen 2000 mes avató ünnepséget tartunk. Együtt köszöntöttük és avattuk az először 2000 m felé (gyalog) merészkedőket Innen feljutottunk a Furkota hágóhoz, ahol láncos biztosítással átmásztunk a Solisko Nyugati oldalára. Közben az ég erősen beborult és dörgött, villámlott, de szerencsénkre a hegy megállította a zivatart. A Wahlenberg tavak mentén a Furkota völgyben leereszkedtünk a Kis Solisko lábához, ahol áttérve a KEK jelzésre, feljutottunk a Libegő felső állomásához. Itt a fáradtak még elérték az utolsó libegőt, a „hegyi zergék” gyalog a zöld mentén jutottak vissza a Csorba tóhoz. A szintkülönbség közel ezer méter volt. A következő nap a Csorba tó partjától induló Piros jelzésen haladtunk a Drigant nevű gerinc orrnál a Piros jelzés (Magistral út) a Manguszfalvi völgy oldalán. A Hinco patak völgyén át vezető Zöld jelzésen, a napos szép időben szép kilátás nyílt a környező hegyekre. A törpe fenyvesen keresztül haladva az Omladék völgyre való kilátással értük el a Poprádi tavat. Itt a csapat kétfelé vált. A „zergék” a Kék jelzésen Északra Manguszfalvi völgyben a Hinco patak mentén felmentek a Hinco tavakig és a Koprova csúcsig (2363 m). A „Medvék” a Sárga jelzésen Déli irányba elindultak a Szimbolikus temető felé. Itt a Tátrában baleset következtében elhunyt hegymászók emléktábláit lehet megnézni, magyarok is vannak köztük. Nagyon emlékezetes és elgondolkodtató perceket lehet itt eltölteni. Innen a Sárga majd a Kék jelzésen, a Szálló szerviz-útján leereszkedtünk a Csorba tóhoz. A megtett szint 170 m, illetve 1020 m volt. A harmadik nap a csapat megint kétfelé vált. A „Medvék” Tar pataki vízeséseket megtekintve a Kis Tarpatak és a Nagy Tarpatak völgyét járták végig. A „Zergék” Hrebionok, majd a Zamkovsky házig, onnan a Téry Ödön menedék házig mentek. Innen Nyugatra a Vörös Torony megmászása, amely igen kemény, egy órás út láncbiztosításos sziklafalon kellett a hágóra feljutni! A túrát az erős záporesőben visszafelé megtett út tette emlékezetessé. Mindenki bőrig ázva jutott le. A negyedik nap a Tátra Lomnic megmászása volt a cél. Felvonóval mentünk a Start állomásig. Innen a zöld, majd sárga jelzésen eljutottunk a Zöld tavi menedékházig Innen felmásztunk a Jahnaci csúcsra. Az ötödik napon Poprád nevezetességeit tekintettük meg. Ez az egy hét igen kemény megpróbáltatásokon keresztül, de nagyon szép emlékeket ébresztve marad emlékezetünkben. Wollner Pál A Hufy\° f II. rész Keresés Az eltűnt tárgy keresését célszerű a legutolsó helyen kezdeni. A legutolsó hely a tárgy előkerüléséig láthatatlan marad. Selejtezés A felesleges könyveidtől kölcsönadás útján szabadulhatsz meg a legkönnyebben. Fontoskodók Hagyd, hogy a fontoskodók értekezzenek, te addig nyugodtan dolgozhatsz. Ha az alkalmatlanokat egy helyre ülteted, nem lesz gondod eltávolításukkal. Az a jó munka, amit a főnököd megmásíthat. Mutáció A természet elfajulásának legszebb gyümölcse: az ember. Értekezlet Az értelmetlen dolgok lényege az értekezlet. Könyvelés Bármilyen hamis számlát elszámolhatsz, ha az nem kerek összegről szól. Ügyintézés Ha fontos ügyedet csip-csup semmiségnek álcázod, biztos lehetsz a gyors ügyintézésben. 10 éves az UNITED I\A\mozgalom hazánkban Az United Way Tolnatáj Alapítvány által támogatott szervezetek kiállításon mutatkoztak be augusztus utolsó napján Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési házban. Az ünnepségre meghívót kaptak a szervezeteket támogató gazdasági egységek, így a PA Rt. is. Az ünnepségen Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd szólt az alapítvány fontosságáról és megköszönte a szervezetek eddigi munkáját, valamint a támogatók önzetlenségét. Kováts Balázs, az erőmű kommunikációs vezetője az atomerőmű támogatási politikájáról szólva elmondta, milyen fontosnak tartja az erőmű a sérült emberek felkarolását vállaló szervezetek támogatását. Az értelmi fogyatékosok szervezetének vezetője keserűen panaszkodott ezen sorok írójának, hogy az atomerőművön kívül szinte senki sem támogatja őket. Létkérdés számukra az atomerőmű támogatása. Minden tavasszal szívszorongva várják az atomerőműből érkező levelet, hogy kaptak-e támogatást. Eddig nem vártak hiába.
