Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-09-01 / 9. szám

2000. szeptember ATOMERŐMŰ 7. oldal Az elmúlt év értékelése A közelmúltban, közelítőleg egy időben készültek el Pakson és Budapesten az Atomerőmű 1999 évi üzleti, műszaki, biz­tonsági, valamint a magyaror­szági Nukleáris hatóság elmúlt évi felügyeleti tevékenységét összegző és értékelő kiadvány­ok. Az első hármat a Paksi Atomerőmű Rt, a negyediket az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgató­ság szakemberei készítettek. Alábbiakban szeretnénk rövi­den bemutatni, és tanulmányo­zásra ajánlani az alábbi négy nagyon értékes kiadványt, ame­lyeknek közös jellemzője, hogy angolul is kiadásra kerültek, így a nemzetközi tájékoztatási, kommunikációs céljainkat is segítik. Üzleti jelentés, 1999. “A Paksi Atomerőmű Rt. 1999-ben teljesítette az üzletpo­litikában, illetve az üzleti terv­ben megfogalmazott műszaki­gazdasági célkitűzéseket, és ki­emelkedően eredményes évet zárt”. - kezdi bevezetőjében Fa­zekas Péter, a PA Rt Igazgató­ság elnöke. Megtudjuk, hogy 1999-ben az Igazgatóság ki­emelten kezelte a biztonsággal, a beruházásokkal, a gazdálko­dással, az üzemanyag stratégiá­val, a PA Rt. tulajdonú Kft-k működésével, a humánpolitikai tevékenységgel, illetve a szerve­zetfejlesztéssel összefüggő kér­déseket. A PA Rt. jövőbeni stra­tégiájában kiemelkedő helyet kapnak a biztonság növelésére, illetve a hatékonyság javítására irányuló célkitűzések. “A Paksi Atomerőmű Rt. az Igazgatóság által jóváhagyott Üzleti Tervben megfogalmazott célkitűzéseket, feladatokat tel­jesítette, egyes részterületeken az előírtnál jobb eredményt ért el.” - írja beszámolójában Nagy Sándor, a PA Rt. vezérigazgató­ja. Megtudhatjuk, hogy az erő­művünk négy blokkja 1999-ben 1.508,7 MW rendelkezésre ál­lást teljesített, ami 87,5%-os tel­jesítmény kihasználást jelent, így teljesítményünk nemzetközi szinten is kiemelkedő értéknek minősül. A rendelkezésre állás tekintetében ismételten mind a négy blokkunk a világ 25 leg­jobb atomerőművi blokkja kö­zött szerepel. Az 1999-ben ter­melt és értékesített 13 269,5 GWh villamos energia mind a tervezett, mind a Kereskedelmi Szerződésben rögzített értéket meghaladta, a hazai erőművi termelés 40%-át mi biztosítot­tuk. Molnár László, a Kontroll­ing Főosztály vezetőjének szer­kesztésében a részletes üzleti jelentésben olvashatunk a va­gyoni helyzetről, az eredmény alakulásáról és az egyes tevé­kenységek számszerű értékelé­séről. A kiadványból nem hiá­nyozik a független könyvvizsgá­lói jelentés, valamint a Felügye­lő Bizottság Írásos jelentése sem a PA Rt 1999 évi gazdálko­dásáról készült vizsgálatról. Utóbbiból érdemes kiemelni az alábbi gondolatsort: “A jó ter­melési eredmények rendezett üzemvitelen túlmutató egyik legfontosabb összetevője a reá­lisan tervezett, a minőségre ügyelő karbantartás. Úgy volt képes az erőmű saját állomá­nya és a munkákba bevont vál­lalkozói kör pár óra különbség­gel hozni az összesen 153 nap­ra tervezett főjavítási időhosz­­szat, hogy a korábbi évekhez képest mintegy 30%-kal na­gyobb volt a munkavolumen és valamelyest csökkent a túlhaj­szoltság is.” Éves tevékenység értékelése, ■99. Bajsz József és Lung Attila szerkesztésében, Vincze Bálint tipográfiája és Beregnyei Mik­lós fotóival a PA Rt Nyomdá­ban elkészített a korábbiakban megszokott módon, zömében műszaki szakemberek által megírt szakcikkekből álló kiad­vány igyekszik visszatekinteni az 1999. évi tevékenységeinkre. Amíg a gazdasági kérdéskör boncolását az előző kiadvány­ban találjuk, itt 27 kollégánk 32 oldalon értékeli az elmúlt évi műszaki tevékenység jelentő­sebb vertikumát. Bevezetőben a PA Rt hat szakági igazgatója és a vezérigazgató az olvasók fi­gyelmébe ajánlja az immár ötö­dik alkalommal megjelenő - műszaki tevékenységeink fonto­sabb állomásait összegző - fo­tókkal, táblázatokkal, ábrákkal gazdagon illusztrált - kiadványt. Átfogó képet kapunk a termelé­si eredményeinkről, a bizton­ságról, az átalakításokról, a kar­bantartási tevékenységeinkről. A szerzők bemutatják az elmúlt év néhány kiemelkedően fontos területét, a gépészeti, villamos- és irányítástechnikai átalakítá­sok, a 3-4. blokki időszakos biz­tonságtechnikai felülvizsgálat­ok, a nemzetközi kapcsolatok, a radioaktív hulladékkezelés és a sugárvédelem területein vég­zett tevékenységünket. A kiad­vány sorait tanulmányozva vé­gigkísérhetjük az 1999 évben végrehajtott biztonságnövelő, fejlesztési és beruházási mun­kákat, amelyek az atomerőmű jövőbeni működésének megala­pozását biztosítják. Cégünk leg­felsőbb vezetői a bevezetőben felhívják a figyelmet az EU csatlakozás és a villamos ener­gia piacnyitásból adódó haté­konyságjavító feladatainkra: “A kialakuló árversenyben a Paksi Atomerőmű csak akkor lesz ké­pes fennmaradni, ha belső erő­forrásait hatékonyabban hasz­nosítja, és lehetőséget teremt olyan vállalkozási formák beve­zetésére, amelyekre az erőmű történetében még nem volt pél­da.” A bővebb információt igénylők számára a szerkesz­tők felhívják az olvasók fi­gyelmét a Paksi Atomerőmű Rt. Internet honlapjára: http://www.npp.hu. Biztonság értékelése a Paksi Atomerőműben, ‘99. A Paksi Atomerőmű Rt. Biz­tonsági Igazgatóság szakembe­rei áttekintették, és értékelték az elmúlt év biztonsági vonat­kozású történéseit. A kialakult hagyománynak megfelelően idén is elkészült, és közzététel­re került a “Biztonság értékelé­se a Paksi Atomerőműben” cí­mű kiadvány. (Felelős kiadó: dr. Vámos Gábor, szerkesztette: Tóth János és Hadnagy Lajos, tipográfia, grafika: Vincze Bá­lint, fotó: Beregnyei Miklós, Digitál Vision, nyomtatás: Pás­­kum Nyomda, Szekszárd). A dokumentum készítőinek nem titkolt célja, hogy a széle­sebb - hazai és külföldi - szak­mai közvélemény is informáci­ót kaphasson a biztonságot érintő események, a biztonsági mutatók, a biztonságnövelő in­tézkedések helyzetéről, a biz­tonsági ellenőrzések és a külföl­di üzemeltetési tapasztalatok hasznosításáról. Az elemző visszatekintés - a nyílt tájékoztatás mellett - segít a jövőbeli eredmények megfele­lő önértékelésében, és - az eset­leges visszacsatolásokkal együtt - a biztonságnövelés to­vábbi lehetőségeinek megtalálá­sában is. Az ajánlott kiadvány főbb fe­jezetei: - Események értékelése, - Biztonsági mutatók, - A biz­tonságfelügyeleti ellenőrzések értékelése, - A biztonságnövelő intézkedések helyzete, Safeguards tevékenység, - A kül­földi tapasztalatok hasznosítá­sa. Az összefoglalásból az aláb­bi gondolatsort szeretném ki­emelni: "... a Paksi Atomerőmű 1999 során is megfelelően biztonsá­gosan üzemelt.... a megbízható üzemeltetés és karbantartás mellett a biztonsági szint javítá­sára az erőmű vezetése kiemelt hangsúlyt fektetett.... A bizton­sági kultúra növelése lehetővé teszi, hogy a Paksi Atomerőmű hosszútávon is biztonságosan, megbízhatóan üzemeljen.” Beszámoló az OAH NB1 1999. évi tevékenységéről “Elhatározásunk szerint 1995-től minden évben elkészít­jük éves beszámolónkat, amely­ben állandó tartalmi felépítést követve ismertetjük a tárgyév­ben elért legfontosabb eredmé­nyeinket és vázoljuk a követke­ző év súlyponti feladatait.” - kezdi bevezetőjében Dr. Vöröss Lajos főigazgató-helyettes, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgató­ság (OAH NBI) vezetője. A nukleáris hatóság az 1999. évi tevékenységről szóló beszámo­lóját mindazok részére készíti és közreadja, akik akár felügye­leti, vagy tanácsadói, akár part­neri vagy együttműködői kap­csolatban vannak a magyar nukleáris hatósággal. Kellő ön­kritikával úgy vélik a felügyelő hatóság szakemberei, hogy az éves számadás önmaguk szá­mára is hasznos, hiszen tevé­kenységük összegzése egyben arra is módot ad, hogy működé­sük hiányosságait is felismer­jék, és így javítási szándékaikat megalapozzák. A beszámolót magyar és angol változatban is elkészítették, az utóbbi verziót elsősorban külföldi hatóságok számára kívánják elérhetővé tenni, megkönnyítve ezzel a ta­pasztalatcseréket, a hatéko­nyabb együttműködést. A kiad­vány fejezetei:- A nukleáris biztonsági ható­ság szerepe, felépítése, felada­tai, - Az NBI működésében 1999-ben bekövetkezett jelentő­sebb változások indítékainak és hatásainak ismertetése, - Az NBI által kiadott határozatok és végrehajtott ellenőrzések, együttműködés más közigazga­tási szervekkel, - Az 1999. évi legfontosabb tevékenységek rö­vid ismertetése, - Az Engedélye­sek tevékenységének biztonsági értékelése, - K+F együttműkö­dések és eredmények, - Az NBI nemzetközi kapcsolatai, Egyéb lényegesnek ítélt infor­mációi, - Á következő év célki­tűzései és legfontosabb felada­tai. A szerzők, és a kiadó reméli, hogy kiadványuk segít megis­merni, és folyamatosan követni a nukleáris hatóság tevékenysé­gét, melyet a lakosság, a kör­nyezet és az üzemeltető sze­mélyzet biztonsága érdekében végez. Bővebb információ az alábbi kommunikációs csatornákon biztosított: Tel.: (1) 355 05 28 (Villamos iparági: 01 12 30) Fax: (1) 355 15 91 E-mail: nsd@haea.gov.hu Internet elér­hetőség: http://www.haea. gov.hu) Ajánlotta: Sipos László Boncasztalon az energiapiac A nyár utolsó hónapjában az atom szó ismét rengeteget szere­pelt a magyar sajtóban. Sajnos megint volt olyan híradás me­lyek a fent említett fogalmat szo­morú környezetbe helyezték. Gondolok itt az orosz atom­­tengeralattjáró haláltusájára, melynek szörnyű pillanatait az egész világ figyelemmel kísérhetette a média jóvoltából. A gyenge kezdés után erős visszaeséssel jellemezhetjük azokat a publikációkat, amelyek az energiapiac liberalizációja körüli vitákat elemzik, persze minden egyes érdekelt a maga aspektusából kommunikálta a véleményét. Az objektív helyzet pedig a következő: akár egy évti­zedig is eltarthat, míg a lakosság maga választhatja meg, melyik cégtől vásárolhat áramot. Egyes értesülések szerint legkorábban csak 2001. júliusától kerülhet sor - korlátozottan - a nagyfo­gyasztókat érintő piacnyitásra, bár ezt eredetileg jövő év elejé­től tervezték. Ehhez kapcsolódó jelentős motívum a magyar saj­tóban, hogy egyre többször sze­repel a Magyar Villamos Művek és az American Energy Sytems (AES) között élesedő vita. Az AES ugyanis több tízmillió dol­láros kártérítésért akarja bepe­relni az MVM-et és a Magyar Ál­lamot. A történet még a Horn-kabi­­net idején kezdődött 1996-ban. Ekkor került az AES többségi tulajdonába a Tiszai Erőmű. A vita alapja pedig az, hogy a pri­vatizációs egyezségek szándék­­nyilatkozatot tartalmaznak ar­ról, hogy az MVM hajlandó len­ne hosszú távú áramszerződése­ket kötni a befektetőkkel. Már 1997 őszén tudható volt, hogy ezt a szerződést csak a kiírandó erőműépítési tender győztesével köti meg az MVM. 1998-ban az új kormánnyal új energetikai koncepció is jött. Ebbe a mo­dellbe pedig nem fértek bele a hosszú távú szerződések. Az erőművi befektetők tehát hop­pon maradtak. Úgy látszik, a két szerződő fél között elhúzódó vitában csak a bíróság hozhat salamoni dön­tést. Nagy média aktivitást kiváltó hír volt, amely a paksi harma­dik, negyedik blokkra már ko­rábban kiadott üzemeltetési en­gedély érvényességére vonatko­zik. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ugyanis meg­hosszabbítja az 1982 illetve 1987-ben üzembe helyezett blokkok továbbműködésére vo­natkozó határidőket. Ugyanak­kor a Nukleáris Biztonsági Igaz­gatóság, mintegy hatvan bizton­ságnövelő fejlesztést ír elő, így a beruházás milliárdokba kerül­het. Már közvetlennek számít az az érdekesség, hogy Paks 30 km­­es körzetében az elavult jelző­­rendszert még az idén illetve az elkövetkezendő két évben kor­szerűbb berendezésekre cseré­lik, így nemsokára hallhatjuk az új szirénákat. Pakstól területileg távolabb eső hír volt az, hogy műszaki hi­ba miatt leállították a cernavo­­dai atomerőművet. Az üzem­anyag ellátó egységnél bekövet­kezett műszaki hiba elhárítása végett helyezték üzemen kívül a román atomerőmű első blokk­ját. Szintén külföldi vonatkozású érdekességnek számít az atom­­erőmű-business című írás, amely szerint a Szentpétervár közelé­ben működő atomerőmű saját jogú exportjogot kapott. A me­nedzsment az atomerőműben termelt izotópokat és mestersé­gesen előállított radioaktív ré­szecskéket értékesíthet a külföl­di piacon. Ugyanakkor áramot továbbra sem árulhat külföldön az atomerőmű. Ennek a gazda­sági vonatkozású anyagnak a ki­egészítésére említem meg egy ritkán előforduló eseménynek a sajtóbeli megjelenését. A törté­net a következő: augusztus vé­gén villámcsapás miatt leállítot­ták a rovnói atomerőmű 3. reak­torát. Az ukrán Energatom vál­lalat tájékoztatása szerint a vil­lámcsapás következtében a reak­tor saját áramszükségletét ellátó transzformátorban tűz ütött ki, de szerencsére az erőmű terüle­tén a sugárzás megfelelt az előírt szabványoknak. A következő bombasztikus történet szerencsére most sem magyar vonatkozású. Grönland partjaitól nem messze, 250 mé­ter mélyen a tengerben 32 éve hever egy fel nem robbant hidro­génbomba. A veszélyes “csoma­got” egy lezuhant amerikai B-52- es bombázó helyezte el. A bom­baügy különös módon éppen ak­kor robbant ki, amikor az ameri­kaiak tervbe vették az ötvenes években alapított Grönland kö­zeli thulei támaszpont felfejlesz­tését. Az év nyolcadik hónapjában megjelent “atom” írások nagy része inkább az érdekességekről és sajnálatos katasztrófákról számoltak be. Az uborkaszezon elmúlásával remélem, már nem­csak a könnyedebb hangvételű írásokról tudok beszámolni, ha­nem ténylegesen Pakshoz szo­rosan kapcsolódó tényeket tu­dok majd analizálni a boncasz­talon. HARSÁNYI JÁNOS (1920-2000) 2000. augusztus 12-én kap­tuk a hírt, hogy elhunyt ke­resztapám, Harsányi János professzor, az 1994. évi köz­­gazdasági Nobel-díjas. Mivel itt, Pakson rajtam kívül nincse­nek sem rokonai, sem barátai, - ám a gondolatai befogadására alkalmas szellemi közeg annál inkább, - kötelességemnek ér­zem, hogy emlékét ápoljam. Ezt szolgálja ez a nekrológ-fé­le, amit a legfontosabb életraj­zi adatok - helyenként szub­jektív elemekkel átszőtt - köz­zétételével indítok. * Harsányi János 1920. május 29-én született Budapesten. A fasori Evangélikus gimnázium­ban érettségizett egy kiemelke­dő osztály kiváló diákjaként. Amikor később tudományos pályája gyökereiről faggadták, ezt mondta: “Azt hiszem, a leg­fontosabb befolyást a középis­kola tette rám.”. Szülei rábe­szélésére először gyógyszeré­szetet tanult (édesapjának pa­tikája volt Zuglóban), majd a nehéz háborús évek után, 1946-ban újra beiratkozott a pesti egyetemre és 1947-ben doktorátust szerzett filozófiá­ból és szociológiából. Az 1947- 48-as tanévben Szalay Sándor professzor Szociológiai Intéze­tében volt tanársegéd. Itt is­merkedett meg feleségével, Klauber Annával, aki ekkor pszichológia szakos hallgató volt. 1948. nyarán le kellett mondania tanársegédi állásá­ról, mert közismert marxiz­mus-ellenes nézetei lehetetlen­né tették helyzetét. Felesége győzte meg arról, hogy ha vala­ha is tudományos munkát akar végezni, akkor - akármilyen ne­héz szívvel - el kell hagyniuk a kommunista Magyarországot. így lett Ausztrália az életút következő állomása, ahol elő­ször gyári munkásként tanult közgazdaságtant a Sydney-i egyetemen. Pályája 1954-ben kezdett újra felfelé ívelni, ami­kor kinevezték közgazdasági előadónak a Brisbane-egyetem­­re. Érdeklődése ekkor fordult a játékelmélet felé. 1956-ban egy Rockefeller-ösztöndíjat kapott, ami lehetővé tette, hogy két évig tanuljon feleségével együtt a kaliforniai Stranford-i egyetemen. Ott szerzett köz­gazdaságtani doktorátust. Ez­után 3-3 évig tanított a Camberra-i, ill. a Detroit-i egyetemen, majd 1964-ben Ka­liforniában, Berkeleyben meg­találta azt a környezetet, ahol véglegesen letelepedett.(Itt született fia is, Tom, aki ma politológiát tanit Bostonban, a Harvard egyetemen.) 1964-től 1990-ig (nyugalomba vonulá­sáig) a Berkeley egyetemen volt professzor. 4 A közgazdasági Nobel-díjat 1994-ben kapta azokért az át­törő eredményekért, amelyeket a játékelméletben, a részlege­sen informált játékok (games with incomplete information) területén elért. 1995-ig (amikor a 75. szüle­tésnapjára megjelent “Laudatio” számára újra ma­gyar nyelven írt önéletrajzot) négy könyve és kb. száz tudo­mányos cikke jelent meg. Nem volt a publikálás megszállottja; nagyon fontosnak tartotta azt is, hogy együtt lehessen család­jával. Keresztanyám egyenes kérésének teszek eleget, ami­kor hangsúlyozom, mennyire jó családapa volt. A fiával, an­nak kicsi gyermekkorától kezd­ve lefolytatott beszélgetések­nek nagy jelentőségük volt mindkettőjük személyes, majd - mindinkább - tudományos élete szempontjából is. - Ezért keresztanyám úgy érzi, hogy semmit nem vett el tőle és fiá­tól az a tudományos világ, amely ma gyászukban oszto­zik. Mielőtt mondanivalóm vé­gére érnék, gondolatban újra felteszem keresztapámnak azt a kérdést, amit 1995-ben, hiva­talos magyarországi látogatá­sukkor több riporter is érintett: mit üzen a magyaroknak? Vá­laszát nem tudom szó szerint idézni, de a lényege az volt, hogy végig kell mennünk a pi­acgazdaság irányában megkez­dett úton. Ehhez most csak annyit tennék hozzá; ne higy­­gyük, hogy erre nekünk, kis­embereknek semmiféle befo­lyásunk nincs. Magam éppen ezekben a napokban jöttem rá arra, hogy a több száz éve pi­acgazdaságot építő országok cégei a “vevők piacát” csak ve­vőkként várják el tőlünk; ami­kor szállítókként érkeznek ide, akkor nagyon megfelel nekik a “szállítók piaca”. Ezért ne­künk önmagunktól kell elvár­nunk egy olyan szintű felké­szülést, amivel bebizonyíthat­juk; mi itt, Harsányi János szü­lőhazájában, már mindkét partneri minőségünkben a “vevők piacát” építjük... Horváthné Bajai Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom