Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
1999. április ATOMERŐMŰ 7. oldal Névjegy: Csilla és János Az amatőr és a profi sport jól megfér egymás mellett, főleg ha az egymásban közös és nem a különböző elemek kerülnek kihangsúlyozásra. Különösen igaznak tűnik ez a tétel a sportok királynőjére, az atlétikára. Természetesen hidat is lehet, illetve kell kiépíteni a szabadidősport és a versenysport közé, amire legalkalmasabbak a versenysportban tapasztalatot szerzett, jelentős sporteredményeket elért, valamint a szervezésben is jeleskedő fiatalok. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni Tóth Jánosnét és Tóth Jánost, az öt éves Paksi Amatőr Futó Fiatalok (PAFF) Klub alapítóit. János- Mi a foglalkozása?- Mémök-hőfizikus vagyok, 1980-ban végeztem a Moszkvai Energetikai Egyetemen. Azóta a Paksi Atomerőműben dolgozom, jelenleg, mint biztonsági főmérnök.- Az egyesülete?- 1969-1975 között a Szekszárdi Dózsa Atlétikai Szakosztályában atlétizáltam. 1980- 1986 között az Atomerőmű SE kosárlabda csapatában kosaraztam és az ASE tagja vagyok ma is. Most is játszom az öregfiúk csapatában. 1994 óta tagja vagyok az általunk alapított Paksi Amatőr Futó Fiatalok (PAFF) „baráti” szabadidősport egyesületnek. Ezeken kívül minden sportot szeretek művelni, kivéve talán a bonyolultabb technikai eszközöket igénylőket.- Jelentős eredményei?- Legjelentősebb eredményemet atlétikában értem el. Legjobb eredményem 1972-ben volt, magasugrás versenyszámban 203 cm, akkor két év alatt 20 cm-t javítottam a megyei csúcson. Kétszeres Országos Ifjúsági Bajnok voltam 1971-ben és 1972-ben, illetve ifjúsági fedett pályás csúcstartó 201 cm-rel 1972-ben. Voltam háromszor ifjúsági válogatott. Sajnos egy 18 éves koromban bekövetkezett végzetes térdsérülés félbeszakította pályafutásomat és kénytelen voltam abbahagyni az élsport jellegű versenysportot. Fontosnak tartom azonban azt is megemlíteni, hogy később, amikor az egyetem befejezése után visszajöttem Paksra (egyébként paksi születésű vagyok), elkezdtem kosárlabdázni az akkor alakuló ASE csapatban és így sikerült hozzájárulnom a paksi kosárlabda jelenlegi népszerűségének a kialakításához. Jelenleg a futás az, ami leginkább a mozgást, sportot jelenti. Itt a korosztályos utcai futóversenyeken általában az élbolyban szoktam szerepelni. Legjobb eredményem a tatai mini maratonon a harmadik helyezés elérése, a negyven év feletti korosztályban.- Sportági kitüntetések, elismerések?- 1971-72-ben első osztályú sportoló voltam, illetve 1972- ben a „Tolna megye legjobb sportolója” címet is elnyertem, persze akkor még a megyének nem volt olimpiai bajnok sportolója. Nem tudom nem megemlíteni azonban azt a kupát, amelyet az egyetemi magyar diákoktól kaptam, amikor a diplomavédésem után egy búcsú foci meccset rendeztek a tiszteletemre és amelynek befejezése után átadták a kupát a következő felirattal: „Virtuóz futball játékodért a hódolók népes tábora, 1980. március 15.” Ezt a kupát jelenleg is a lakásunk nappalijában őrzöm és talán az egyik legkedvesebb sportemlékem.- Mit szeret jobban, az egyéni vagy csapatversenyt?- Nehéz ezt eldönteni. Az egyéni sport előnye, hogy amit elérsz azt csak magadnak köszönheted. A csapatsport szépsége, hogy az nemcsak sport, hanem játék annak változatosságával, mindenfajta kombinációival és persze a játék gyönyörével.- Mi a sportágában a legvonzóbb?- A futás fantasztikus dolog. Elmondanék egy érdekességet. Elég gyakran utazom külföldre, és bárhova megyek, viszem a futó felszerelésemet. Egyrészt gyűjtöm a „skalpokat”, futottam már -20 C fokban Moszkvában, futottam a koreai tengerparton, Japán parkjaiban, az egyiptomi piramisok „árnyékában” és még sorolhatnám. Egy-egy új városban a városnézést általában az idő rövidsége miatt futással kezdem, így feltérképezem a látnivalókat. Kyotóban például egy három és fél órás „futó edzést” tartottam és néztem a várost. Ahol érdekességet láttam, ott lassítottam.- Mi a legnehezebb a játékban és a felkészülésben?- A játékban, a csapatsportokban meg kell találni a kontaktust a társakkal, de mindamellett saját magunkból is a maximumot kell tudni kihozni. Az élsport legfontosabb alapköve a kitartás, állhatatosság. Aki nem csinálta, az elképzelni sem tudja, hogy egy-egy eredmény mögött mekkora munka van. Sok tonna súlyt kell megmozgatni, több tízezer kilométert kell lefutni, illetve leúszni mire valami eredmény ,jön”. Ehhez óriási kitartás kell, aztán mindezt keresztbe vághatja egy szerencsétlen sérülés...!- Hogyan tűri a sikereket?- Ezt talán egy kívülálló jobban meg tudja ítélni. Úgy gondolom, hogy soha nem voltam öntelt és a sikerek további kemény munkára serkentettek.- Hogyan tűri a kudarcokat?- A kudarcokat kicsit nehezebben tudom elviselni. Hosszú távon azonban a kudarcok sem vették el a „harci kedvemet”.- Legnagyobb sikerének mit tart?- Az életben a legnagyobb sikerem az „életem”, a családom és a munkám. A sportban az eredményeimről már beszéltem. Ha nagyon összeszedem magam, még 45 évesen is bezsákolom a kosárlabdát a gyűrűbe.- Mi volt a legnagyobb kudarca?- Talán a 18 évesen térdsérülés miatt félbeszakadt atléta pályafutásom.- Kedvenc időtöltése a versenysporton kívül? A legnagyobb siker a család- Kapirgálni a földet udvarunk virágai között és zenét hallgatni.- Segítői?- Fiatal atléta koromban edzőm, Harsányi László volt legnagyobb segítőm és szinte „nevelőm”, aki nagy hatással volt jellemem kialakulására is. Jelenleg a családom, a barátaim a PAFF futó klub aktív tagjai, akikkel kölcsönösen támogatjuk egymást.- Hogyan tovább?- Jelenleg újabb térdsérüléssel bajlódom, ami a futásban kis mértékben, de a kosárlabdázásban teljes mértékben akadályoz. Nagyon lassú javulás látszik, remélem, hogy teljes mértékben rendbejön és visszatérhetek az öregfiúk csapatába, s még bemutathatok néhány zsákolást, illetve fumi, futni a futó fiatalokkal, gyermekeimmel, majdan pedig az unokáimmal. Csilla- Mi a foglalkozása?- Mémök-hőfizikus vagyok, 1982-ben végeztem a Moszkvai Energetikai Egyetemen. 1982 és 1986 között az Erőtervnél, majd 1986-tól a Paksi Atomerőműben dolgozom. Jelenleg vezető technológus beosztásban.- Az egyesülete?- A Paksi SE Kosárlabda Szakosztályában 1972-től 1976-ig kosaraztam, az Atlétika Szakosztályban középtávfutó voltam és a Tájékozódási-futó Szakosztály tagjaként is versenyeztem. 1992 óta a londoni Sheen Shufflers Futóklub tagja vagyok.- Jelentős eredményei?- Aktív sportolóként 1976- ban az Országos Középiskolai Tájékozódási Futó Bajnokságon ezüstérmet szereztem. A magyar középiskolás válogatott tagjaként bronzérmet szereztünk Szófiában. Amatőr futóként Tatán 1985-ben első, 1986-ban második lettem korosztályom 14 km-es versenyén. 1997-ben korosztályomban a Budapest Maratoni megnyertem.- Sportági elismerések?- Számomra a legnagyobb elismerés, hogy öt év után ismét megválasztottak a PAFF Klub elnökének.- Mit szeret jobban, az egyéni vagy csapatversenyt?- Mind a kettőt szeretem. Az egyéni versenyen néha magányosan szenvedek, de ha a csapatunkért kell küzdeni, akkor az többlet erőt ad.- Mi a sportágában a legvonzóbb?- A futás minden alkalommal felüdít. Akármilyen fáradt is vagyok, egy kellemes futás után biztosan javul a közérzetem.- Mi a legnehezebb a versenyekben és a felkészülésben?- Megtalálni a legmegfelelőbb edzésmennyiséget. A gyorsaság és az állóképesség fejlesztése komoly erőfeszítéssel jár.- Hogyan tűri a sikereket?- Minden apró sikernek tudok örülni, pld. annak is, ha az edzésen jobban ment a futás, mint azt terveztem.- Hogyan tűri a kudarcokat?- Kicsit bánt, ha nem tudom elérni a számomra kitűzött szintidőt.- Legnagyobb sikerének mit tart?- A családomat, azt hogy a férjemmel és a három fiammal együtt sportolhatok. Az elmúlt évben is tudtam javítani az egyéni csúcsomon.- Kedvenc időtöltése a versenysporton kívül?- Szeretek utazni és a családommal tölteni a szabadidőt.- Segítői?- A sport szeretetére Szentesi Lala bácsi tanított, tájékozódási-futó eredményeimhez nagyban hozzájárult Mittler József tanár úr. Jelenleg nagyon sokat számít az, hogy a családommal és klubtársaimmal edzhetek és versenyezhetek.- Hogyan tovább?- Nagyon sokáig szeretnék még ilyen jó közösségben futni és sportolni. „Amit eszünk, azzá leszünk" (Tavaszi tanácsok a Fitness Szalonból) Rohanó világunkban, az egészségre ártalmas külső és belső hatásokat úgy tudjuk ellensúlyozni, ha szervezetünket folyamatosan - az évszaknak megfelelő korrekcióval - „karbantartjuk”, egészséges életmódot folytatva a kondíciónkat próbáljuk megőrizni, növelni. Március elején, a tavaszi újjászületés kezdetén, dr. Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja c. könyvét lapozgatva hasznos étkezési tanácsokat kaphatunk. Mivel mindenkinek saját magának kell kialakítania a pozitív étkezési tervét, valamint a télen felgyülemlett salak- és mérgezőanyagok eltávolítását is, így ismét szakembereket kérdeztem e fontos témakörben. Szabó József és Prantner Mónika, a PIT BULL GYM kondicionáló és Fitness Szalon vizsgázott szakemberei vállalták, hogy tanácsaikkal segítik az ATOMERŐMŰ újság érdeklődő olvasóit is. — Az eltelt kemény és hoszszú tél alaposan kimerítette az embereket, gyengének és fáradtnak érezzük magunkat. Köztudott, hogy télen és a változó időszakban hamarabb leszünk betegek a szervezetünk ellenálló képességének gyengülése miatt. Rajtatok még a nyomát sem látom a fáradtságnak. Hogyan csináljátok? Mi a titkotok? Szabó József: — Az elmúlt harminc éves tapasztalatom segít abban, hogy meg tudom őrizni az egészségemet és a jó közérzetemet. A fitness egyfajta életmód, amelyben komoly jelentősége van a fizikai aktivitás és a mentális kiegyensúlyozottság mellett a helyes táplálkozásnak is. A test és a lélek harmonikus egyensúlya érdekében, fokozottan figyelni kell, hogy tavasszal, a megnövekedő fizikai terhelésünkkel arányban legyen a napi energia- és a folyadékfelvételünk. Fejlesszük ki magunkban az egészséges félelmet az elhízással szemben, de ügyeljünk arra is, hogy ne éheztessük ki a szervezetünket. — Egy szakkönyvben olvastam, szervezetünknek közel ötvenféle tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy a többmilliárdnyi sejtet energiával és építőanyaggal ellássa. Szervezetünk egyiket sem nélkülözheti, mivel ezek a tápanyagok külön-külön is speciális feladatokat látnak el, de csak együtt tudják a hatásukat teljes mértékben kifejteni. Mit is jelent számotokra az egészséges táplálkozás? Prantner Mónika: — Nagyon fontosnak tartom az oldott állapotban lévő, ásványi anyagokban gazdag - szervezetünk számára nélkülözhetetlen - ásványvizet. Vezérelvem a sokszor keveset, a napi folyadékszükséglet biztosítása érdekében hat-nyolc alkalommal két-három deciliter ásványvíz segíti a méregtelenítést, fogyaszt és könnyíti a veseműködést. Ha étkezés előtt tíz-tizenöt perccel veszünk magunkhoz folyadékot, akkor a jóllakottság érzését előbb elérve kevesebb táplálék bevitelével segíteni tudnak magukon a fogyókúrázók. Sz.J.: — A tavaszi fáradság „menetrend szerint” érkezik, senkit sem kímélve. Elhárítása érdekében változatosan kell táplálkozni, lehetőség szerint sok zöldség és gyümölcs, rostban gazdag tápanyag fogyasztásával. De aki azt hiszi, hogy csak a citrom, narancs, mandarin biztosítja a vitaminokat, az téved. A legkönnyebben hozzáférhető és előállítható vitaminforrásunk a savanyú káposzta. Az elfogyasztott savanyúság tej savbaktérium tartalma segíti az emésztést, megakadályozza a rothadási folyamatokat és így még méregtelenítő hatású is. Magas vitamintartalma megóv a fáradtságtól és növeli szervezetünk ellenálló képességét. A hónap étele, tehát a vecsési, vagy hordós káposzta, amit önmagában és főtt változatban is kedvelnek az emberek. — Ha a hónap étele a káposzta, akkor március itala lehet-e a gyümölcstea? P.M.: — Természetesen... A természeti és a szénsavval dúsított ásványvíz mellett kiváló ital a gyümölcstea. Ihatunk reggelenként (napközben is) meleg teát, lehűtve pedig kitűnő üdítő ital. Az édes és szénsavval dúsított üdítő italok kilenc evőkanál (kb. 12 dkg) cukrot tartalmaznak literenként, ami felesleges kalória bevitelt jelent. Némely szakember (fehér halál”-nak nevezi a felesleges cukor érfal pusztító hatását. Ezen túl még a fitt állapot eléréséhez nincs szüksége a szervezetnek a kólafélékből bevitt koffein izgató hatására. A kávé esetében számolni kell a csersavtartalom miatt a szervezet vastartalmának csökkenésével is. A dohányzást már csak azért sem ajánlom a kondíciót javítók számára, mert a szervezetben lerakódó kátrány mérgező anyag, amit feleslegesen nem kellene így növelni, amúgy is rengeteg civilizációs ártalmat kell csökkenteni, ne terheljük tovább önmagunkat. Sz.J.: — Két lehetőség van a dohányosok számára a fitt állapot elérése érdekében. A drasztikus leszokás, a „mától nem” feszültséggel terhelt, hiánybetegséghez hasonló tünetekkel jár. Szerencsésebb megoldás a fokozatos csökkentés, majd a teljes elvonás. Kisebb a lelki teher és elérhető célt szabad magunknak kitűzni. A dohányzás - akár passzív, akár aktív - rabolja a szervezet C-vitamin tartalmát, így lehetőleg kerüljük a dohányfüstös helyeket. — Vannak-e különleges ötleteitek, rágcsálnivaló ételek, amiket gondtalanul fogyaszthatunk? P.M: — Az asztalokra rágcsálnivalóként kihelyezett sós rudacskák, vagy túlcukrozott sütemények helyett egészségesebb, a megtisztított és felszeletelt sárgarépa, karalábé, alma, paprika, karfiol, uborka és a körte. Beszélgetés, olvasás vagy játék közben zöldségeket, gyümölcsöt ropogtathatunk, némi ötletességgel különleges mártással kiegészítve. A legkedvesebb édesítőszerem a méz. A túlságosan híg méz gyanús lehet, de ha van megbízható őstermelő ismerősünk, akkor érdemes előre akár egy évre felkészülni. Sz.J: — A fokozatosság elvét betartva érdemes a fehér húsok fogyasztásánál megállni. A disznóhúst és a marhahúst én elhagytam... Csodaszernek tekinthető a fokhagyma. Baktériumölő, vértisztító, bélfertőtlenítő és vérnyomáscsökkentő hatása van. Antibiotikumot, valamint cinket, szelént és kalciumot is tartalmaz. Egy kanál mézben, szeletelt petrezselyemmel, vagy zellerzölddel fogyasztható. A fokhagyma tablettává történő ,Jdgyártása” során sajnos veszít a hatóanyagából. Másik csodaszer a vöröshagyma. Magas vitamintartalma és a baktériumölő hatása bizonyított. Túrák kenukkal Hajba Antal, a Kajak-kenu Szakosztály vezetőedzője, a városi képviselőtestület tagja, a Kulturális és Sportbizottság vezetője, szakosztályában versenyszerűen és tömegsport szinten folyik a kajakozás, kenuzás. A szakosztály által szervezett többnapos (4-5 és 10 napos) kenutúrák mindig nagy sikerrel zajlottak. Az ország különböző részein megfordultak, eveztek a Rábán, a Szamoson, a Körösön, a Tiszán és a Duna több szakaszán. A résztvevők körében igen kedveltek a helyi túrák Kalocsa és Baja vonalán. Tettek már éjszakai túrát, amit kifejezetten holdtölte idejére szerveztek. Örömmel fogadták be a TID nemzetközi Dunatúra résztvevőit, akiknek „otthont” adtak, és akik viszonzásul a város jó hírét vitték tovább. Hajba Antal szívesen ajánlja az érdeklődők figyelmébe a túrákat, hiszen lelki-testi felüdülést nyújtanak, és a gyermekeknek sok hasznos ismerettel szolgálnak (sátorverés, tűzgyújtás, stb.) A csónakház naponta reggel 7-től este 19 óráig bárki előtt nyitva áll. Örömmel várják a sportolni vágyókat. LA