Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-04-01 / 4. szám

1999. április ATOMERŐMŰ 7. oldal Névjegy: Csilla és János Az amatőr és a profi sport jól megfér egymás mellett, főleg ha az egymásban közös és nem a különböző elemek ke­rülnek kihangsúlyozásra. Kü­lönösen igaznak tűnik ez a té­tel a sportok királynőjére, az atlétikára. Természetesen hi­dat is lehet, illetve kell kiépí­teni a szabadidősport és a versenysport közé, amire leg­alkalmasabbak a verseny­­sportban tapasztalatot szer­zett, jelentős sporteredmé­nyeket elért, valamint a szer­vezésben is jeleskedő fiatalok. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni Tóth Jánosnét és Tóth Jánost, az öt éves Paksi Amatőr Futó Fiatalok (PAFF) Klub alapítóit. János- Mi a foglalkozása?- Mémök-hőfizikus vagyok, 1980-ban végeztem a Moszkvai Energetikai Egyetemen. Azóta a Paksi Atomerőműben dolgo­zom, jelenleg, mint biztonsági főmérnök.- Az egyesülete?- 1969-1975 között a Szek­szárdi Dózsa Atlétikai Szakosz­tályában atlétizáltam. 1980- 1986 között az Atomerőmű SE kosárlabda csapatában kosaraz­tam és az ASE tagja vagyok ma is. Most is játszom az öregfiúk csapatában. 1994 óta tagja va­gyok az általunk alapított Paksi Amatőr Futó Fiatalok (PAFF) „baráti” szabadidősport egyesü­letnek. Ezeken kívül minden sportot szeretek művelni, kivéve talán a bonyolultabb technikai eszközöket igénylőket.- Jelentős eredményei?- Legjelentősebb eredmé­nyemet atlétikában értem el. Legjobb eredményem 1972-ben volt, magasugrás versenyszám­ban 203 cm, akkor két év alatt 20 cm-t javítottam a megyei csúcson. Kétszeres Országos If­júsági Bajnok voltam 1971-ben és 1972-ben, illetve ifjúsági fe­dett pályás csúcstartó 201 cm-rel 1972-ben. Voltam háromszor if­júsági válogatott. Sajnos egy 18 éves koromban bekövetkezett végzetes térdsérülés félbeszakí­totta pályafutásomat és kényte­len voltam abbahagyni az él­sport jellegű versenysportot. Fontosnak tartom azonban azt is megemlíteni, hogy később, ami­kor az egyetem befejezése után visszajöttem Paksra (egyébként paksi születésű vagyok), elkezd­tem kosárlabdázni az akkor ala­kuló ASE csapatban és így sike­rült hozzájárulnom a paksi ko­sárlabda jelenlegi népszerűsé­gének a kialakításához. Jelenleg a futás az, ami leginkább a moz­gást, sportot jelenti. Itt a korosz­tályos utcai futóversenyeken ál­talában az élbolyban szoktam szerepelni. Legjobb eredmé­nyem a tatai mini maratonon a harmadik helyezés elérése, a negyven év feletti korosztály­ban.- Sportági kitüntetések, el­ismerések?- 1971-72-ben első osztályú sportoló voltam, illetve 1972- ben a „Tolna megye legjobb sportolója” címet is elnyertem, persze akkor még a megyének nem volt olimpiai bajnok sporto­lója. Nem tudom nem megemlí­teni azonban azt a kupát, ame­lyet az egyetemi magyar diákok­tól kaptam, amikor a diploma­­védésem után egy búcsú foci meccset rendeztek a tisztele­temre és amelynek befejezése után átadták a kupát a következő felirattal: „Virtuóz futball játé­kodért a hódolók népes tábora, 1980. március 15.” Ezt a kupát jelenleg is a lakásunk nappalijá­ban őrzöm és talán az egyik leg­kedvesebb sportemlékem.- Mit szeret jobban, az egyéni vagy csapatversenyt?- Nehéz ezt eldönteni. Az egyéni sport előnye, hogy amit elérsz azt csak magadnak kö­szönheted. A csapatsport szép­sége, hogy az nemcsak sport, hanem játék annak változatos­ságával, mindenfajta kombiná­cióival és persze a játék gyönyö­rével.- Mi a sportágában a legvon­zóbb?- A futás fantasztikus dolog. Elmondanék egy érdekességet. Elég gyakran utazom külföldre, és bárhova megyek, viszem a futó felszerelésemet. Egyrészt gyűjtöm a „skalpokat”, futottam már -20 C fokban Moszkvában, futottam a koreai tengerparton, Japán parkjaiban, az egyiptomi piramisok „árnyékában” és még sorolhatnám. Egy-egy új város­ban a városnézést általában az idő rövidsége miatt futással kez­dem, így feltérképezem a látni­valókat. Kyotóban például egy három és fél órás „futó edzést” tartottam és néztem a várost. Ahol érdekességet láttam, ott lassítottam.- Mi a legnehezebb a játék­ban és a felkészülésben?- A játékban, a csapatspor­tokban meg kell találni a kontak­tust a társakkal, de mindamellett saját magunkból is a maximu­mot kell tudni kihozni. Az él­sport legfontosabb alapköve a kitartás, állhatatosság. Aki nem csinálta, az elképzelni sem tudja, hogy egy-egy eredmény mögött mekkora munka van. Sok tonna súlyt kell megmozgatni, több tízezer kilométert kell lefutni, il­letve leúszni mire valami ered­mény ,jön”. Ehhez óriási kitar­tás kell, aztán mindezt keresztbe vághatja egy szerencsétlen sérü­lés...!- Hogyan tűri a sikereket?- Ezt talán egy kívülálló job­ban meg tudja ítélni. Úgy gon­dolom, hogy soha nem voltam öntelt és a sikerek további ke­mény munkára serkentettek.- Hogyan tűri a kudarcokat?- A kudarcokat kicsit nehe­zebben tudom elviselni. Hosszú távon azonban a kudarcok sem vették el a „harci kedvemet”.- Legnagyobb sikerének mit tart?- Az életben a legnagyobb sikerem az „életem”, a családom és a munkám. A sportban az eredményeimről már beszéltem. Ha nagyon összeszedem ma­gam, még 45 évesen is bezsáko­lom a kosárlabdát a gyűrűbe.- Mi volt a legnagyobb ku­darca?- Talán a 18 évesen térdsérü­lés miatt félbeszakadt atléta pá­lyafutásom.- Kedvenc időtöltése a ver­senysporton kívül? A legnagyobb siker a család- Kapirgálni a földet udva­runk virágai között és zenét hallgatni.- Segítői?- Fiatal atléta koromban edzőm, Harsányi László volt legnagyobb segítőm és szinte „nevelőm”, aki nagy hatással volt jellemem kialakulására is. Jelenleg a családom, a barátaim a PAFF futó klub aktív tagjai, akikkel kölcsönösen támogatjuk egymást.- Hogyan tovább?- Jelenleg újabb térdsérülés­sel bajlódom, ami a futásban kis mértékben, de a kosárlabdázás­ban teljes mértékben akadályoz. Nagyon lassú javulás látszik, remélem, hogy teljes mértékben rendbejön és visszatérhetek az öregfiúk csapatába, s még bemu­tathatok néhány zsákolást, il­letve fumi, futni a futó fiatalok­kal, gyermekeimmel, majdan pedig az unokáimmal. Csilla- Mi a foglalkozása?- Mémök-hőfizikus vagyok, 1982-ben végeztem a Moszkvai Energetikai Egyetemen. 1982 és 1986 között az Erőtervnél, majd 1986-tól a Paksi Atom­erőműben dolgozom. Jelenleg vezető technológus beosztás­ban.- Az egyesülete?- A Paksi SE Kosárlabda Szakosztályában 1972-től 1976-ig kosaraztam, az Atlétika Szakosztályban középtávfutó voltam és a Tájékozódási-futó Szakosztály tagjaként is verse­nyeztem. 1992 óta a londoni Sheen Shufflers Futóklub tagja vagyok.- Jelentős eredményei?- Aktív sportolóként 1976- ban az Országos Középiskolai Tájékozódási Futó Bajnoksá­gon ezüstérmet szereztem. A magyar középiskolás válogatott tagjaként bronzérmet szerez­tünk Szófiában. Amatőr futó­ként Tatán 1985-ben első, 1986-ban második lettem kor­osztályom 14 km-es versenyén. 1997-ben korosztályomban a Budapest Maratoni megnyer­tem.- Sportági elismerések?- Számomra a legnagyobb elismerés, hogy öt év után is­mét megválasztottak a PAFF Klub elnökének.- Mit szeret jobban, az egyéni vagy csapatversenyt?- Mind a kettőt szeretem. Az egyéni versenyen néha ma­gányosan szenvedek, de ha a csapatunkért kell küzdeni, ak­kor az többlet erőt ad.- Mi a sportágában a leg­vonzóbb?- A futás minden alkalom­mal felüdít. Akármilyen fáradt is vagyok, egy kellemes futás után biztosan javul a közérze­tem.- Mi a legnehezebb a verse­nyekben és a felkészülésben?- Megtalálni a legmegfele­lőbb edzésmennyiséget. A gyorsaság és az állóképesség fejlesztése komoly erőfeszítés­sel jár.- Hogyan tűri a sikereket?- Minden apró sikernek tu­dok örülni, pld. annak is, ha az edzésen jobban ment a futás, mint azt terveztem.- Hogyan tűri a kudarcokat?- Kicsit bánt, ha nem tudom elérni a számomra kitűzött szintidőt.- Legnagyobb sikerének mit tart?- A családomat, azt hogy a férjemmel és a három fiammal együtt sportolhatok. Az elmúlt évben is tudtam javítani az egyéni csúcsomon.- Kedvenc időtöltése a ver­senysporton kívül?- Szeretek utazni és a csalá­dommal tölteni a szabadidőt.- Segítői?- A sport szeretetére Szen­tesi Lala bácsi tanított, tájéko­­zódási-futó eredményeimhez nagyban hozzájárult Mittler Jó­zsef tanár úr. Jelenleg nagyon sokat számít az, hogy a csalá­dommal és klubtársaimmal edzhetek és versenyezhetek.- Hogyan tovább?- Nagyon sokáig szeretnék még ilyen jó közösségben futni és sportolni. „Amit eszünk, azzá leszünk" (Tavaszi tanácsok a Fitness Szalonból) Rohanó világunkban, az egész­ségre ártalmas külső és belső hatá­sokat úgy tudjuk ellensúlyozni, ha szervezetünket folyamatosan - az évszaknak megfelelő korrekcióval - „karbantartjuk”, egészséges életmódot folytatva a kondíción­kat próbáljuk megőrizni, növelni. Március elején, a tavaszi újjászü­letés kezdetén, dr. Kenneth H. Co­oper: A tökéletes közérzet prog­ramja c. könyvét lapozgatva hasz­nos étkezési tanácsokat kapha­tunk. Mivel mindenkinek saját magának kell kialakítania a pozi­tív étkezési tervét, valamint a télen felgyülemlett salak- és mérgező­­anyagok eltávolítását is, így ismét szakembereket kérdeztem e fontos témakörben. Szabó József és Prantner Mónika, a PIT BULL GYM kondicionáló és Fitness Sza­lon vizsgázott szakemberei vállal­ták, hogy tanácsaikkal segítik az ATOMERŐMŰ újság érdeklődő olvasóit is. — Az eltelt kemény és hosz­­szú tél alaposan kimerítette az embereket, gyengének és fá­radtnak érezzük magunkat. Köz­tudott, hogy télen és a változó időszakban hamarabb leszünk betegek a szervezetünk ellenálló képességének gyengülése miatt. Rajtatok még a nyomát sem lá­tom a fáradtságnak. Hogyan csináljátok? Mi a titkotok? Szabó József: — Az elmúlt harminc éves tapasztalatom se­gít abban, hogy meg tudom őrizni az egészségemet és a jó közérzetemet. A fitness egyfajta életmód, amelyben komoly je­lentősége van a fizikai aktivitás és a mentális kiegyensúlyozott­ság mellett a helyes táplálko­zásnak is. A test és a lélek har­monikus egyensúlya érdekében, fokozottan figyelni kell, hogy tavasszal, a megnövekedő fizi­kai terhelésünkkel arányban le­gyen a napi energia- és a folya­dékfelvételünk. Fejlesszük ki magunkban az egészséges fé­lelmet az elhízással szemben, de ügyeljünk arra is, hogy ne éhez­­tessük ki a szervezetünket. — Egy szakkönyvben olvas­tam, szervezetünknek közel öt­venféle tápanyagra van szük­sége ahhoz, hogy a többmilli­árdnyi sejtet energiával és épí­tőanyaggal ellássa. Szerveze­tünk egyiket sem nélkülözheti, mivel ezek a tápanyagok kü­­lön-külön is speciális feladato­kat látnak el, de csak együtt tud­ják a hatásukat teljes mértékben kifejteni. Mit is jelent számo­tokra az egészséges táplálkozás? Prantner Mónika: — Nagyon fontosnak tartom az oldott álla­potban lévő, ásványi anyagok­ban gazdag - szervezetünk szá­mára nélkülözhetetlen - ás­ványvizet. Vezérelvem a sok­szor keveset, a napi folyadék­­szükséglet biztosítása érdekében hat-nyolc alkalommal két-há­­rom deciliter ásványvíz segíti a méregtelenítést, fogyaszt és könnyíti a veseműködést. Ha ét­kezés előtt tíz-tizenöt perccel veszünk magunkhoz folyadékot, akkor a jóllakottság érzését előbb elérve kevesebb táplálék bevitelével segíteni tudnak ma­gukon a fogyókúrázók. Sz.J.: — A tavaszi fáradság „menetrend szerint” érkezik, senkit sem kímélve. Elhárítása érdekében változatosan kell táp­lálkozni, lehetőség szerint sok zöldség és gyümölcs, rostban gazdag tápanyag fogyasztásá­val. De aki azt hiszi, hogy csak a citrom, narancs, mandarin biz­tosítja a vitaminokat, az téved. A legkönnyebben hozzáférhető és előállítható vitaminforrásunk a savanyú káposzta. Az elfo­gyasztott savanyúság tej savbak­térium tartalma segíti az emész­tést, megakadályozza a rotha­dási folyamatokat és így még méregtelenítő hatású is. Magas vitamintartalma megóv a fáradt­ságtól és növeli szervezetünk el­lenálló képességét. A hónap étele, tehát a vecsési, vagy hor­dós káposzta, amit önmagában és főtt változatban is kedvelnek az emberek. — Ha a hónap étele a ká­poszta, akkor március itala le­­het-e a gyümölcstea? P.M.: — Természetesen... A természeti és a szénsavval dúsí­tott ásványvíz mellett kiváló ital a gyümölcstea. Ihatunk regge­lenként (napközben is) meleg teát, lehűtve pedig kitűnő üdítő ital. Az édes és szénsavval dúsí­tott üdítő italok kilenc evőkanál (kb. 12 dkg) cukrot tartalmaz­nak literenként, ami felesleges kalória bevitelt jelent. Némely szakember (fehér halál”-nak ne­vezi a felesleges cukor érfal pusztító hatását. Ezen túl még a fitt állapot eléréséhez nincs szüksége a szervezetnek a kóla­félékből bevitt koffein izgató hatására. A kávé esetében szá­molni kell a csersavtartalom mi­att a szervezet vastartalmának csökkenésével is. A dohányzást már csak azért sem ajánlom a kondíciót javítók számára, mert a szervezetben lerakódó kátrány mérgező anyag, amit feleslege­sen nem kellene így növelni, amúgy is rengeteg civilizációs ártalmat kell csökkenteni, ne terheljük tovább önmagunkat. Sz.J.: — Két lehetőség van a dohányosok számára a fitt álla­pot elérése érdekében. A drasz­tikus leszokás, a „mától nem” feszültséggel terhelt, hiánybe­tegséghez hasonló tünetekkel jár. Szerencsésebb megoldás a fokozatos csökkentés, majd a teljes elvonás. Kisebb a lelki te­her és elérhető célt szabad ma­gunknak kitűzni. A dohányzás - akár passzív, akár aktív - rabolja a szervezet C-vitamin tartalmát, így lehetőleg kerüljük a dohány­­füstös helyeket. — Vannak-e különleges ötle­teitek, rágcsálnivaló ételek, amiket gondtalanul fogyasztha­tunk? P.M: — Az asztalokra rág­csálnivalóként kihelyezett sós rudacskák, vagy túlcukrozott sü­temények helyett egészségesebb, a megtisztított és felszeletelt sár­garépa, karalábé, alma, paprika, karfiol, uborka és a körte. Be­szélgetés, olvasás vagy játék közben zöldségeket, gyümölcsöt ropogtathatunk, némi ötletesség­gel különleges mártással kiegé­szítve. A legkedvesebb édesítő­szerem a méz. A túlságosan híg méz gyanús lehet, de ha van megbízható őstermelő ismerő­sünk, akkor érdemes előre akár egy évre felkészülni. Sz.J: — A fokozatosság elvét betartva érdemes a fehér húsok fogyasztásánál megállni. A disz­nóhúst és a marhahúst én elhagy­tam... Csodaszernek tekinthető a fokhagyma. Baktériumölő, vér­tisztító, bélfertőtlenítő és vér­nyomáscsökkentő hatása van. Antibiotikumot, valamint cinket, szelént és kalciumot is tartalmaz. Egy kanál mézben, szeletelt pet­rezselyemmel, vagy zellerzöld­del fogyasztható. A fokhagyma tablettává történő ,Jdgyártása” során sajnos veszít a hatóanya­gából. Másik csodaszer a vörös­hagyma. Magas vitamintartalma és a baktériumölő hatása bizonyí­tott. Túrák kenukkal Hajba Antal, a Kajak-kenu Szakosztály vezetőedzője, a városi képviselőtestület tagja, a Kulturális és Sport­­bizottság vezetője, szakosz­tályában versenyszerűen és tömegsport szinten folyik a kajakozás, kenuzás. A szakosztály által szer­vezett többnapos (4-5 és 10 napos) kenutúrák mindig nagy sikerrel zajlottak. Az ország különböző részein megfordultak, eveztek a Rábán, a Szamoson, a Kö­rösön, a Tiszán és a Duna több szakaszán. A résztve­vők körében igen kedveltek a helyi túrák Kalocsa és Baja vonalán. Tettek már éj­szakai túrát, amit kifejezet­ten holdtölte idejére szer­veztek. Örömmel fogadták be a TID nemzetközi Duna­­túra résztvevőit, akiknek „otthont” adtak, és akik vi­szonzásul a város jó hírét vitték tovább. Hajba Antal szívesen ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe a túrákat, hiszen lelki-testi felüdülést nyújta­nak, és a gyermekeknek sok hasznos ismerettel szolgál­nak (sátorverés, tűzgyújtás, stb.) A csónakház naponta reggel 7-től este 19 óráig bárki előtt nyitva áll. Örömmel várják a sportolni vágyókat. LA

Next

/
Oldalképek
Tartalom