Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
2 ATOMERŐMŰ „Várt” meglepetéssel teljes a PA Rt A racionálisabb szervezetért felső szintű vezetése Egyetértesz ezzel a megállapítással, vagy az első napok benyomásai, beszélgetései alapján másként ítéled meg ezt a dolgot?- Nem tudom, hogy az említett helyeslés mennyire általános vélemény, mert ilyen széles körben, ennyi emberrel nem beszéltem erről a dologról. Akikkel eddig beszéltem, vagy megkerestek, valamennyien gratuláltak, tehát valószínűleg pozitív dolognak tartották kinevezésemet, és volt általában egy „egyik szemem sír, a másik meg nevet” jellegű vélemény is, tehát egyben sajnálták is, hogy az anyagvizsgálati szakterületről elkerültem . Negatív véleményt, reakciót senkitől nem kaptam, csak őszinte gratulációkat, belső és külső kollégáimtól is, ahogy már mondtam. Hogy került sor erre a kinevezésre, mennyi idő alatt dönthettél? Gondoltál-e korábban hasonló vezetői pozícióra, pályáztál-e valamelyik igazgatói posztra?- Pályáztam! Ez nem titok, mert az a bizonyos Lőrik-levél ezt közzé tette. A műszaki és biztonsági igazgatói posztokra nyújtottam be pályázatot, abból a meggondolásból, hogy az anyagvizsgálati területen szerzett gyakorlatomnak ezeken a területeken vehettajn volna a legnagyobb hasznát. Ez a két terület volt, amelynek a leendő felállásával, filozófiájával azonosulni tudtam volna. Azt el kell mondanom, hogy nem azért pályáztam igazgatói beosztásra, mert elégedetlen voltam a munkámmal vagy a helyzétemmel - hiszen én úgy érzem, hogy az anyagvizsgálók vezetőjeként megbecsültek -, hanem inkább azért, mert ezt a munkámat már korábban is megpróbáltam szélesebb „horizontról” szemlélni. Rendszeresen megpróbáltam kapcsolatot keresni a munkám és egyéb funkciók között, így ez egyszerűen belső indíttatás volt, hogy nagyobb léptékben műveljem az „atomerőműves” szakmát. Ezenkívül úgy ítélem meg; a pályázati kiírásnak megfeleltem, tehát megmérettem magam. Nem nyertem. A kinevezésem előtt három nappal keresett meg a vezérigazgató és felvázolta elképzeléseit, igényeit a vezérigazgatói törzs vezetőjével szemben és megkért, hogy vállaljam el ezt a beosztást. Gondolkodási idő kevés volt, 48 órát sikerült „kicsikarnom”. Ennyi idő alatt kellett eldöntenem, hogy egy szűkebb, számomra kedves szakmai területtel foglalkozom-e tovább, vagy pedig az előzőekben megfogalmazott tágabb horizonton szolgálom ezt a vállalatot. Nehéz volt a döntés, mindkét munkakörnek láttam előnyeit és hátrányait is. Az anyagvizsgálat mellett szólt, hogy az egy egzisztenciálisan biztos terület, arra mindig szükség lesz, a törzs vezetése ezzel szemben egy olyan funkció, amely esetleges koncepcióváltozás esetén módosítható, szélső esetben meg is szüntethető. Mindezt mérlegre téve, hozzávéve az anyagvizsgálathoz fűződő szeretetemet is, végül úgy döntöttem, hogy elfogadom a vezérigazgató felkérését, és így 48 óra múlva igent mondtam. Utána gyakorlatilag szinte azonnal megtörtént a kinevezés. Ismerve a társaság fó szervezeti sémáját, mondj valami bővebbet erről a beosztásról, mi a pontos megnevezése, mi fog rákerülni például a névjegykártyádra?- A pontos megnevezés Vezérigazgató Törzs.- Tehát nincs „i” betű?- Nincs „i” betű, nagy V nagy T, és ennek vagyok a vezetője és ez kerül rá a névjegykártyámra. Ennek a munkakörnek az adminisztratív célja a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó személyek és szervezetek munkájának operatív irányítása. Az érdemi célja pedig a következő. Tulajdonképpen két pillére van a törzsnek. Az egyik pillér az, hogy azoknak a területeknek’ amelyek a társaság politikáját, magatartását jellemzik, amelyeket elsősorban a társaság első számú vezetője képvisel, a kidolgozásban való közreműködés. Ha szinteket kell megállapítani, akkor létezik egy társasági politika, amely a legfelső szintű vezetőtől kell hogy származzék, és léteznek stratégiák, amelyeket lehet már az egyes igazgatók szintjére tenni, tehát a felső szintű vezetés a vezérigazgató és az-igazgatók általános, globális makroszintű döntéseinek előkészítésében, véleménykialakításában kell közreműködnie a törzsnek, elsősorban a törzs szakembergárdájának. Ebből következik, hogy a törzsben szakértők, tanácsadók fognak dolgozni, és nemcsak műszaki emberek, hanem pl. jogászok, vagy egy jogász - nem eldöntött ma még -, közgazdász végzettségű szakemberek, szervezési ismeretekkel rendelkező szakemberek, esetleg marketingszakember. Tapasztalt, széles látókörű, a céget és a szakmáját jól ismerő emberek munkájára fogok számítani. A társasági politikához tartozik a nemzetközi kapcsolatok koordinációja, szervezése, azaz, hogy kikkel, milyen szinten, hogy tartson kapcsolatot a társaság. Ugyanilyen fontos kérdés a tájékoztatás kérdése. Itt az a feladat, hogy a társaság tájékoztatási politikáját a tájékoztatási osztály munkáján keresztül érvényre juttassuk. Itt úgy gondolom változás nem lesz, mert az a tájékoztatási politika, amelyet ma folytat a cég, helyes irányú. A másik pillére a törzsnek azon ellenőrzési funkciók összefogása, amelyeknek a célj a az, hogy a társaság belső helyzete ismert legyen, és ez az információ eljusson az első számú vezetőhöz, aki a megtett javaslatok alapján döntéseket hozhat. Ilyen ellenőri, felügyelői funkció a Biztonsági Bizottság, amely ilyen módon a törzshöz fog tartozni. A BB éves munkaterv alapján vizsgálja a társaság bizonyos tevékenységeit abból a szempontból, hogy az milyen hatással van az atomerőmű biztonságára. Ilyen további funkció a belső ellenőrzési tevékenység. Ezenkívül a törzshöz fog tartozni a budapesti kirendeltség is. Ezek röviden a fő funkciók. Mijyen létszámú lesz ez a szervezet?- Úgy gondolom, hogy a meglévő szervezetekkel - amelyeket az előzőekben említettem - együtt a szakértői gárda kialakítása után sem lesz több 20-25 főnél. Ennél több nem kell, hiszen jól definiált feladatokat, univerzális szakértőkkel meg lehet oldani, sőt szükség esetén külső szakértőket is be lehet vonni. Kérlek foglald össze eddigi szakmai pályafutásod!- Nagyon egyszerűen és röviden össze lehet foglalni. 20 éve végeztem a műszaki egyetemen, 10 évet töltöttem első munkahelyemen a Csepel Műveknél, ahol különböző kutató, fejlesztő, laborvezető beosztásokban dolgoztam. Sokszínű, jó alapokat nyújtó időszak volt A második 10 évet pedig itt töltöttem az atomerőműben. 1986-ig a minőségbiztosítási osztályt vezettem, és megnevezéséből adódóan az osztály feladata volt a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési tevékenység az anyagvizsgálatok mellett. Kemény harcok voltak a minőségbiztosítás meghonosítása érdekében. 1986-ban szétvált a minőségbiztosítás és anyagvizsgálati tevékenység, és én akkor az anyagvizsgálati osztály vezetését kaptam feladatul. Azóta egy viszonylag kis létszámú laborból egy 45 fős osztály lett, az ott dolgozók ismerik és ellátják a feladatukat. Az osztály eredményei közül egyet emelnék ki, amelyet személyes eredménynek is érzek, éspedig azt, hogy 1984 óta működik az a szakértői testület, amely a reaktortartály szerkezeti integritásának értékelésével, az elvégzett vizsgálatok felügyeletével foglalkozik. Ezt a testületet megalakítása óta vezetem és ez azt jelenti, hogy több különböző egymással csak némileg kapcsolódó szakterület jeles hazai képviselőivel dolgozhattam együtt. Ez azt jelenti, hogy a szigorúan vett szakmádtól megválsz és másfajta, sokrétűbb, kicsit polihisztor jellegű munkád lesz?- Hát igen! Kénytelen vagyok megválni, hiszen hiába szeretném, művelni, erre nem lesz lehetőség. Én az új munkámmal kapcsolatban nem a polihisztor kifejezést használnám, hanem talán úgy fogalmaznék, hogy több politikai elem lesz a munkámban, mint szakmai. Olyan politikai elem, amely része társaságunk politikájának, vagy része az energiapolitikának, ezek az elemek kényszerítő módon megnövekednek. Család, hobbi?- Három gyerekem van. A legidősebb az idén kezdett el német tannyelvű gimnáziumba járni, Gyönkre. A két kisebbik általános iskolai tanuló. Feleségem az OTP pénztárosa. Hobbi? Ha nagyon sematikus akarnék lenni, akkor a munka. Ezenkívül feleségem családja a közelben lakik, idős emberek, az ő segítésük tölti még ki az időmet Kívánok további munkádhoz hitet, türelmet, önbizalmat, egészséget, jókedvet és nyugalmat, annak ellenére, hogy állítólag: „Aki a zavaros helyzetben nyugodt tud maradni, az nem ismerte fel a probléma lényegét.- Hát remélem, hogy a probléma lényegét általában jól játom, de én nem mondanám, hogy zavaros a helyzet. Egy kis zaklatottság tapasztalható, de hidd el, hogy az év végéig minden kitisztul, mindenki megtalálja a helyét és rendben dolgozik tovább. A valóságban nyugodt vagyok, még ha a lelkem mélyén van is egy kis szorongás, de talán ez természetes. Az átalakulási bizottságról Lapunk múlt havi számában hírt adtunk arról, hogy 1992. szeptember 7-én dr. Petz Ernő, a PA Rt. vezérigazgatója létrehozta az átalakulási bizottságot. Az egyes szervezeti egységek feladat-, felelősség- és hatáskörének változatlanul hagyásával meghatározta a bizottság feladatait is. Csapó Sándor vezető szervező a bizottság vezetője, munkájukról vele beszélgettem. A társaság milyen céllal keltette életre a bizottságot? Az átalakulási bizottság létrehozásának alapvető célja az volt, hogy a szervezetátalakítás zökkenőmentes végrehajtását segítse. Megteremtse annak egységes technikai hátterét és a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos társasági feladatokat koordinálja. Mik azok a szempontok, irányelvek, amelyek alapján a bizottság tevékenykedik? A bizottság egy önmaga által kialakított működési rend szerint dolgozik. A bizottságnak van titkára, a tagokat az egyes igazgatóságok delegálták. A másik alapvető dokumentum az átalakulási bizottság munkaterve. Ez a munkaterv október első hetében készült el. Az egyes igazgatóságok, igazgatók véleményezték, ezek után a vezérigazgató hagyta jóvá. A munkatervben ütemezzük egyrészt azokat az rt. által elvégzendő tevékenységeket, amelyeket az átalakulás hoz maga után, másrészt a bizottság ezzel kapcsolatos feladatait. Fontos, hogy a szervezetátalakítási döntéseket a vállalatvezetés hozza meg, nem a bizottság. A bizottság csak koordinál, véleményez, esetenként javasol. A végleges mikrosémák kialakításánál és a szervezetek feladatainak pontosításánál a következő általános érvényű szempontokat célszerű követni:- ésszerűbb kapcsolatrendszer,- kevesebb határterület, ütközési pont az egyes szervezetek között,- a feladatok, hatáskörök és a felelősségek meghatározása,- az átalakulás ne okozzon zavart az atomerőmű üzemében, biztonságában, külső kapcsolattartásában. Tengernyi feladat- A szervezetek kialakítása során ellenőrizni kell, hogy ne legyenek lefedetlen feladatok, a feladatoknak több felelőse. A szervezeti funkciók ellátásához legyenek meg a személyi és tárgyi feltételek. Az új szervezeti szabályzat kidolgozása egy rendkívül fontos és alapvető feladat. Ennek két oldala van. Az általános rész, ami - többek között - a rt. utasítási rendszer modelljét, tartalmiformai követelményrendszerét tartalmazza. A másik oldal a szervezeti rész, ami a szervezetek feladatait, felelősség- és jogkörét úja le. Felül kell vizsgálni az rt. rendelkezési formáit - ez alatt az utasításokat, szabályzatokat, az utasításokban a vezérigazgatói, a vezérigazgató-helyettesi és az igazgatói utasításokat értem. További rt-szintű feladatok közül néhány lényegeset említek:- A kollektív szerződés átdolgozása, újraértékelése a szervezetátalakulás által érintett kérdésekben.- A hatóságokkal - pl. OAH, MBF stb. - való egyeztetések. Esetleg új minősítések kérelme, a régiek újragondolása.- Az átalakulás technikai, anyagi feltételeinek és hátterének biztosítása. Ilyenek pl. az új szervezetek elhelyezése, a szükség szerinti költöztetés, épület, iroda átalakítása, telefon-, telefax-, bútorigények stb.- Igen fontos feladat, hogy az átalakulás milyen számítógépes rendszereket érint. Ezek felülvizsgálata, ill. szükség szerinti módosításuk. Az egyes szervezetek új felépítése, formája egyértelműen a részvénytársasági kódrendszereket is érinti. Különös tekintettel a szervezeti, a költséggazdálkodási és számviteli kódrendszerekre, ezért ezeket is át kell gondolni.- A folyamatban lévő projektek felmérése, azokat - szükség szerint - az új szervezeti funkcióknak megfelelően el kell helyezni és ott kell a továbbműködésükhöz a feltételeket biztosítani.- Az rt. költséggazdálkodási rendszerének felülvizsgálata, módosítása az 1993. évi, ül. a leadott középtávú tervek aktualizálása az új költséggazdák figyelembevételével.- Az átalakulás kapcsán a szükséges munkaerő-átcsopotosítások tervének elkészítése, szükség szerint személyre szólóan, figyelembe véve a jogi állományt is. . - Az átszervezés jogi feltételeinek biztosítása, itt kiemelten kell kezelni a cégképviselet rendezését. Ilyen a cégbírósági bejegyzés, a belső aláírási, utalványozásijogok, bélyegzők aktualizálása, kiadása stb.- A kapcsolattartás rendezése a külső társszervezetekkel, szerződések felülvizsgálata, szükség szerint azok módosítása.- Végezetül, de nem utolsósorban az rt. dolgozóinak folyamatos tájékoztatása és oktatása is bizonyos területeken. Aztt dolgozói segíthetik-e az átalakulási bizottság munkáját? A bizottság munkáját - ami az egyes tagok megbízólevelében is megjelenik - az igazgatókkal és vezérigazgatóval szorosan együttműködve végzi. Fontos az, hogy a dolgozók azonosuljanak az átalakulási folyamat céljaival. Természetesen az átalakulásban jelentkező feladatoknál a saját területükön tudnak a legtöbbet tenni. Mivel a bizottságot nem munkavállalói érdekképviseleti céllal hozták létre, ezért jellegéből adódóan közvetlenül a bizottsággal együttműködni nincs módjuk, de minden ésszerű - írásos - javaslat előtt a bizottságunk nyitva áll. A dolgozói érdekvédelmi, érdekképviseletiszervezetek milyen viszonyba kerülhetnek a bizottsággal? Amennyiben az érdekképviseleti szervezetek javaslatokkal jönnek, természetesen azokat is a működési kereteink között figyelembe vesszük, továbbá igény szerint tájékoztatjuk őket tevékenységünkről. Mi az, amit összegzésképpen a legfontosabbnak tart a bizottság? Összességében fontosnak tartjuk azt, hogy az átalakulás első lépése - a mikroszervezetek kialakulása -, a végleges szervezeti és működési szabályzat megalkotása - még ez évben befejeződjön. Szeretnénk, ha minden dolgozó január elsejétől pontosan tudná, hogy hol a munkahelye, és mi a feladata. Akkor már egy konszolidált és nem utolsósorban egy racionálisabb szervezetben folyhatna a munka a Paksi Atomerőmű Rt.-nél. Köszönöm a beszélgetést, és ennek a tengernyi feladatnak a megoldásához sok sikert kívánok. Gyányi Zsigmond Teller Ede az IKM-ben Atom vagy lignit? (Folytatás az 1. oldalról.)- február utolsó napján az Országos Atomenergia Bizottság itteni kihelyezett ülésén elfogadta az erőmű beadványát, hogy országos tárcaközi célprogram induljon; a részletek kidolgozására az ERŐTERV kapott megbízást;- a tervezet e hó végén jut el a minisztériumokhoz, illetékes intézményekhez, hatóságokhoz bírálatra, kiegészítésre, véleményezésre;- a megegyezéssel kialakult koncepciót az erőmű majd szeletenként végrehajtja. A kérdést az erőmű nyitottan kezeli. Most az a lényeges, hogy legyen geológiailag megkutatott telephely, valamint hatóságilag jóváhagyott kiviteli terv. Már több település szívesen látná a hulladéktárolót. Mindezek alapján nem megoldatlan a hulladékelhelyezés. A vázolt koncepció nemcsak a kis és közepes aktivitású hulladékokkal, hanem a kiégett kazettákra, sőt majdani leállítás utáni leszereléssel és az ott keletkező radioaktív hulladékok elhelyezésével is foglalkozni fog, ha nem is az előzőkkel megegyező mélységben. Ehhez sok ember hosszú távú együttmunkálkodása kell. „Igen - jegyezte meg az alpolgármester -, ez viszi dolgainkat előre. Nem vállalkozó, hanem szolgáló értelmiségre van szükség.” A környezetben, talajban nem keletkezik-e visszafordíthatatlan változás? Érdeklődött az alelnök. A vezérigazgató válaszában kifejtette, hogy az erőmű erre hivatott szervei több szinten, s nemcsak az erőmű területén, folyamatosan, korrektül regisztrálnak minden változást, és nem is tehetnek másként. Ugyanis számos hatóság függetlenül hasonló ellenőrzéseket végez, sőt állandóan jelen van a Nukleáris Biztonsági Felügyelet, alak bármikor, bárhová bemehetnek, bármit ellenőrizhetnek. Sőt - tette hozzá az alpolgármester - előkészület alatt van egy Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás létrehozása, a környező települések önkormányzatainak kezdeményezésére és részvételével. Az alelnökiek tetszett a nukleáris energia üyen formájú gondos feldolgozása. A vezérigazgató információi mély benyomást tettek rá, s megállapodtak, hogy a KDNP energiapolitikus stábja dr. Huszár László vezetésével ide fog látogatni beható eszmecserére. A záró gondolatok között az alelnök hangsúlyozta a nukleáris energia és vonzatainak társadalmi elfogadtatására vonatkozó kitartó munka szükségességét, „hogy oldódjon a szorongás, mert így lehet megbékélni. Megbékélni Istennel, az emberekkel, a természettel. Ha e hármas nagy egység létrejön, akkor álljunk meg, pihenjünk egyet, mert biztos talajon vagyunk.” A világhírű atomtudós a Fizikai Társulat vendégeként tartózkodott Magyarországon, értő szakemberek előtt emlékezett meg a világ első atommáglyájának 50. évfordulójáról. Az Amerikában élő fizikust Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter hivatalában fogadta. A szakmai megbeszélést követő percekben szeptember 25-én az újságírók informálására volt lehetőség. Teller Ede többször hangsúlyozta, hogy számára mindig nagy öröm Magyarországra jönni, hiszen korábban fél évszázada nem volt itt, s az elmúlt két évben erre többször is volt módja. A magenergia birtokbavételéről, békés felhasználásáról is megemlékezve a fizikus hangsúlyozta, hogy ő a már elhunyt nagy magyar tudósok - többek között Szilárd Leó nevét említette -, útját folytatja. A magyarok nélkül nem fejlődött volna az atomenergia birtokbavétele úgy, ahogy ezt ma már a történelemkönyvek említik, sőt esetleg Sztálin hatalmát erősítette volna a magenergia. Hozzátette: Azóta túl sok ember megijedt, túlzottan fél az atomenergiától, amit használni lehetne, sajnos nem használják. Az Amerikából érkezett vendég hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja: a magyarok értsék meg a magenergia felhasználásnak előnyeit, biztonságos voltát, hiszen az mindenkinek használ. A miniszterrel folytatott megbeszélésre is utalva kijelentette, hogy „ezen a tények számítottak, az értelem számított”. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetője, mint vendéglátó, bevezető nyilatkozatában arra utalt, hogy Teller professzort tájékoztatta a magyar energiapolitikai koncepció fő kérdéseiről. A professzort felkérte, hogy saját tudományos tárházának ismeretében, abból merítve adjon segítséget a helyes döntéshez. Ehhez a miniszter a szakmai megalapozottságot tartotta fontosnak, elvetve az indulati, érzelmi motívumokat. A megbeszélésen felmerült az is, hogy világszerte sokan gondolkoznak azon, hogyan lehet eltemetni az atomerőművekből kikerült hulladékot. Teller Ede úgy vélte, hogy másképpen kell gondolkodni: ezeket a még sugárzó anyagokat az emberiség szolgálatába kell fogni, pl. az egészségügy, az ipar, a víztisztítás területén is. Teller Ede szerint a radioaktív sugárzás mibenlétét, hatását rendkívül alaposan kivizsgálták már a kutatók. Az emberiség sokat, nagyon sokat tud erről, de mégis vannak olyan kételkedők, és hiányos ismeretekkel rendelkezők, akik ennek a tudásnak még közelébe sem jutottak. Mi a következő feladat hazánkban? Dr. Szabó Iván miniszter erről így nyilatkozott:- Elő kell készíteni egy nagy erőmű beruházására vonatkozó döntés megalapozását, a szükséges tapasztalatokat ehhez pedig meg kell ismerni, összegezni kell. Dr. Szabó Iván Éves munkát igényel ez. Ha olyan megállapításra jutnak, hogy kell egy nagy erőmű, akkor ismét egy döntési pont következik: lignit vagy nukleáris bázison tervezzék-e azt? Ezt a munkát vetíti előre az energetikai koncepció, de ezekben a döntéseket úgy kell hozni, hogy környezetvédelmi, biztonsági, gazdasági tényezők is megfelelően elemzésre kerüljenek. Egy biztos, hogy indulati, érzelmi alapon nem szabad dönteni! Nyugaton nagy gyakorlata van a társadalmi elfogadtatás sikerrel kecsegtető, szakszerű lépéseinek. A nagy beruházásoknál gondosan ügyelnek az objektív tájékoztatás biztosítására - természetesen erre anyagi eszközöket is mozgósítva. Hazánkban is ezt kell követni és ehhez külföldi, illetve belföldi tapasztalatokat, anyagi lehetőségeket is fel kell használni. Ily módon lehet minden oldalról megalapozott, sokszínű, de összességében is tárgyszerű információtömeget biztosítani. Az igazi tudást az elfogadtatás és nem az építés jelenti! Ezt hangsúlyozva a miniszter arról is szólt, hogy ha azt akarjuk, hogy 2010-ben legyen megfelelő mennyiségű elektromos áram hazánkban, a ma felelősségteljes beosztásban dolgozók részéről a döntés nemcsak szakmai, hanem a jövőnek szóló erkölcsi kérdés, és felelősség is.- Mindehhez törvényi szabályozás, az elfogadtatás menetének kodifikálása, az intézményes jogi keret betartása is szükséges, természetesen nemcsak erőművi, energetikai, hanem minden más jelentősebb beruházásra is vonatkozóan. Az idő viszonylag kevés, hiszen egy döntést periódus legalább egy évet igénybe vesz, s ezt követően a realizálás is jelentős időt igényel. Úgy tűnik, hogy 1995-ig el kell indítani a munkát, hiszen növekedhet a vülamosenergia-felhasználás a jövőben, miközben a meglévő erőműpark szenes része az ezredfordulóig erkölcsileg és műszakilag is amortizálódik. A miniszter szavaihoz Teller Ede kapcsolódott:- Biztosra veszem, hogy 20 éven belül és valószínűnek tartom, hogy 10 éven belül az emberek rájönnek, hogy a magenergia szükséges és biztos. Ha addig várunk, akkor fizethetünk érte kétszer-háromszor annyit, mint amennyit most kell. Jelenleg kínálati piac van az erőműépítés terén, és ezt kell megragadni. Az eredmény pedig az lehet, hogy szülőhazámban lenne az embereknek a legjobb élete ezen a környéken. Összességében az fogalmazódott meg, hogy az állampolgárok tájékoztatásában kell előrehaladni, és az aktuális itthoni energetikai döntésekhez a világhírű tudós a magfizikában szerzett ismereteivel a közeljövőben konkrét segítséget nyújt. A miniszter és vendége is hangsúlyozta, hogy Pakson biztonságos, értő kezekben van a működtetés. LITA
