Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
ATOMERŐMŰ 3 A hulladékfeldolgozás egyik eszközéről Az atomerőmű üzemeltetési során a 4 blokkon évente hozzávetőleg 5500 db zsák (501-es), 120 db aeroszolszűrő tömöríthető szilárd radioktív hulladék keletkezik. Az 5500 db zsákhulladék és a 120 db aeroszolszűrő feldolgozás nélkül kb. 300 m3 tárolóteret igényel. Ezen mennyiségnek végső elhelyezése 1988-as árszinten közel 15 M Ft. Nyilvánvaló, hogy minden m3 megtakarított tárolótér jelentős költségcsökkentő tényező. 1987-ben a SVO közremű-A prés az A 117/3 jelű folyosón elkerített területen kerül felállításra. Az üzemi próbák után 1990- ben megkaptuk a végleges üzemeltetési engedélyt és azóta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Csoport (RHKCS) folyamatosan üzemelteti a berendezést. A tapasztalatok kedvezőek, az ígért tömörítési tényező elérhető. A zsákos hulladék tömöríthető és tömörítés után, mint hordós hulladék kerül tárolásra és nyilvántartásba. A feldolgozás azt jelenti, hogy kb. 25 db zsákhulladék (kb. 1 m3) kerül egy 200 1-es fémhordóba, mely elhelyezés szempontjából ugyan kedvezőtlen geometriájú, de így is csak kb. 0,35 m3 tárolóteret igényel. Megkezdtük az aeroszol szűrők tömörítését is, melyről szintén kedvező tapasztalataink vannak. Gondos, precíz munkával szétszerelés után kb. 4 ködésével elkészült az „Atomerőműben keletkező szilárd radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló tömörítőprés fejlesztése” c. tanulmány, melynek alapján az MVMT-ERŐTERV-CSEPELTERV-PAV között szerződés jött létre egy 500 kN-os tömörítőprés megtervezésére, legyártására és üzembe állítására. 1989-ben sor került a Csepel Művek Egyedi Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyár által legyártott prototípus átvételére. db szűrő préselhető 1 db hordóba, fgy a keletkező kb. 300 m3 tömöríthető szilárd radioaktív hulladék közelítően 350 db hordóba préselhető, mely 130-140 m3 tárolókapacitást igényel a 300 m3-el szemben, ami éves szinten 8 M Ft megtakarítást jelent. A jelentős térfogatcsökkentő - és ezáltal költségcsökkentő - tényező mellett igen nagy jelentőségű az a tény, hogy az egységes fémhordógöngyöleg megszünteti a szilárd radioaktív hulladék tűzveszélyességét is. A szilárd radioaktív hulladékok tömörítése - mely egyébként jelentős többletmunkát igényel - lényegesen javítja átmeneti tárolási lehetőségeinket és csökkenti a majdani végleges tárolási költségeket. BAGDY LÁSZLÓ NUIG sugárvédelmi osztály ' A BERENDEZÉS FŐBB PARAMÉTEREI:- présért) 500 kN (50 t)- nyomófejlöket 1050 mm- hüvelylöket 916 mm- hidraulikus rendszer nyomása 25/250 bar- elszívás 1000 m3/h- szűrés por-aerosol-jód-por szűrőbetét- hordóméret átmérő 560\850 mm: 200 1- tömörítési tényező 5-6,- adagolónyílás mérete 480x530 mm- főbb méretek szélesség 2500 mm hosszúság 3000 mm magasság 3830 mm- beépített teljesítmény 35,5 kW- tömeg 6686 kg Ne legyen diadal, hogy nem lesz hulladéktemető A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat szerkesztőinek és olvasóinak összejövetelén fogalmazódott meg az az igény, hogy folytatni kellene a beszélgetést - lévén környezetvédelmünkről, korunk legégetőbb problémájáról szó -, de már kötöttebb formában. így került sor május 9-én egy klub megalakulására a fővárosban, A Vegyipar Házában. A Kristály Környezetvédelmi Klub egyszerű céllal jött létre, szakemberek és civilek beszélgessenek, cseréljék ki gondolataikat, „álljanak szóba” egymással, a környezet- és természetvédelem sokszínű világában. A klub elnöke és titkára, Szontágh Tamás és Papp Vilmos hivatalból is környezetvédelemmel foglalkoznak, Horgas Béla társelnök, költő, a Liget szerkesztője. Öntevékeny szerveződésről van szó, melynek feladata lehet a környezetvédelmi törvénytervezet előkészítésében való részvétel, vagy egy-egy fontos intézkedés megtételére javaslat, figyelemfelhívás az élet feltételeinek romlásával kapcsolatban. Nem általános elveket akarnak megfogalmazni, hanem konkrét cselekvési lépéseket - mindezt a klub jellegéből adódóan. Megfogalmazódott a Kristály klubban, hogy nem engedik a szakmai vonal felerősödését, kilépnek majd az irodalom, a filozófia területére is. „Nekünk van felelősségünk, nekünk vannak megoldandó feladataink” - mondta a klub elnöke, mert gyakran a másikra vagy a harmadikra mutogatunk, felelősöket keresve. Bírságot kell fizetni a levegő, a víz, a talaj mértéken felüli szennyezéséért, a gyáraknak, üzemeknek, de mindannyiunk feladata a környezetvédelem. S azt, hogy például Ófaluban nem építik meg a radioaktív hulladéktemetőt, „nem országos méretű diadalként szabadna felfogni, hanem mint a mi problémánkat és a megoldást kellene keresni” - hangzott el ilyen és hasonló vélemény. Az első környezetvédelmi klubfoglalkozáson dr. Dankó Sándor jogtanácsos „Szükségletkielégítés és környezetvédelem” című tanulmányát vitatta meg a mintegy negyvenfőnyi résztvevő. Nyitás előtt a Neptun Yacht Clubban A múlt századtól e század közepéig a paksi Duna-part vonzotta a paksiakat és az ide látogató vendégeket. A Duna-partján rózsasétány, fürdő, hajóállomás és egyéb látnivaló várta a folyópartra kisétáló embereket. Napjaink polgárai már csak nosztalgiaként emlegetik ezeket az időket. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az a vállalkozói csapat, amely a Nepton Yacht * Clubbot nyitja majd meg és üzemelteti a buszpályaudvarral szemben, a Duna-partján. A vállalkozást Kiszl Tibor és neje kezdte el, ám közben bővült a csapat. Az új üzlettársak egyelőre anonimok szeretnének maradni. A Neptun Yacht Clubban söröző, bár, vendéglő és panzió található. A panzió 4 db pótágyazható kétágyas szobával várja a vizet és a romantikát kedvelő vendégeket. A vállalkozók szeretnék a paksi víziéletet újra beindítani, hiszen a Neptun szárazról és vízről is megközelíthető lesz. Nyáron a strandolok csónakból juthatnak a hajó tatjára. A túlparton táborozok átszállítására vízitaxi áll majd rendelkezésre, és a túlpartra kirándulók élelmiszercsomagot is szállítanak majd, rekeszes megoldásban, igény szerint. Valószínű, hogy vasárnaponként a Neptunon lesz csak nyitva hétvégi ajándékbolt. Sorolhatnám még a vállalkozók ötleteit és terveit, ám nem teszem, mert nem reklámozni kívántam a Neptunt - bár megérdemelné. Neptun , (Neptunusz) kezdetben a folyók, tavak és a tengerek istene volt, de később a görög mitológia befolyása alatt a lovak, a lovasság és lovassági játékok istene lett. Reméljük eme vállalkozást - mely szintén huszáros tett - méltányolja az istenség és védelme alá veszi. B. Biztos lépés a reális megítéléshez A nemzetközi nukleáris eseményskála Az „International Nuclear Event Scale” (INES) szó szerinti fordítása: „Nemzetközi nukleáris eseményskála” amely az atomerőművekben előforduló üzemzavarok és balesetek nemzetközileg elfogadott besorolási módját, osztályozását jelenti, és elsősorban a lakosság tájékoztatását szolgálja. Murphy törvénye szerint ami elromolhat, az előbb-utóbb el is romlik. Egy atomerőmű bonyolult techológiai rendszer és a legjobb tervezés ellenére „elromolhat” vagy kisebb-nagyobb tűz keletkezhet benne (ez utóbbi oka lehet egy kávéfőző zárlata vagy egy nagy teljesítményű villanymotor túlmelegedése, stb.) Ha az atomerőműben bekövetkező meghibásodás közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti a nukleáris biztonságot, ezt már nukleáris eseménynek - nagyságtól függően - szakszerűen üzemzavarnak vagy balesetnek nevezzük. Ha a személyautónk menetközben elromlik, azonnal megállunk és leállítjuk a motort a további meghibásodás elhárítása céljából. Az atomerőmű meghibásodásakor vagy tűz keletkezésekor gyors helyzetértékelés után az esetek túlnyomó részében leállítást hajtanak végre, a reaktort nukleárisan „lezárják”, megszüntetve benne az energiatermelő láncreakciót. Ha egy ilyen üzemzavar vagy baleset radioaktív anyagok kibocsátásával, személyek sugárbalesetével, berendezések nagyobb méretű rongálódásával jár, akkor erről az illetékes állami hatóságot azonnal tájékoztatják. A csernobili reaktorbaleset néhány napos belföldi és nemzetközi eltitkolása visszafelé sült el, az információ elzárásának következményei fölösleges emberveszteségek, anyagi és erkölcsi károk voltak. Egy atomerőmű-baleset nem tekinthető egy ország magánügyének, hiszen a radioaktív anyagok nagy távolságú terjedésének nincs akadálya. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tájékoztatása egyrészt kötelezettség a tagországoknak, ugyanakkor a NAÜ nemzetközi összefogást és segítséget tud biztosítani a bajba jutott országoknak. A ’86-os csernobili baleset után a nukleáris balesetekről adandó haladéktalan értesítésről ill. a segítségnyújtásról Minisztertanácsi rendelet született.“ A lakossági bizalom és lojalitás fenntartása és erősítése érdekében atomerőmű-balesetekről célszerű gyors, pontos és tárgyszerű tájékoztatást adni. A nukleáris területen dolgozók, a hírközlő szervek és a lakosság kapcsolatát és kölcsönös megértését szolgálja a nemzetközi nukleáris eseményskála magyarországi bevezetése is. Az INES gyakorlati megvalósulása a NAÜ és az OECD tagországok saját nukleáris szervezetének (OECD NEA) kezdeményezésére történt és ezt a skálát Magyarország is elfogadja. Az INES szerint az atomerőművekben fellépő rendkívüli eseményeket hét súlyossági fokozatra célszerű felosztani. Az üzemzavarokat három fokozatra (1,2, 3) a nukleáris baleseteket négy fokozatra osztották (4, 5, 6, 7)(ábránk). Példaképpen az INES skálán a csernobili baleset a legsúlyosabb 7. fokozattal jelölhető, míg az 1979-es Three Mile Island (USA) atomerőmű zónaolvadásos balesete 5. fokozatúnak tekinthető. Lényeges kihangsúlyozni, hogy az INES osztályozás a lakossági tájékoztatást (public relations), az esemény hozzávetőleges megbecsülését szolgálja, és semmiképpen sem elegendő mérnöki, szakértői szintű értékelésre. Május végén a NAÜ és az Országos Atomenergia Bizottság nemzetközi szemináriumot rendez „Atomenergia változó világunkban” címmel Budapesten, amelyen a PAV részéről Rósa Géza Tájékoztatási Irodavezető fog előadást tartani az INES magyarországi bevezetéséről. A szemináriumra elsősorban újságírókat és politikusokat hívtak meg. Reméljük, hogy hosszabb távon ez a lépés hozzájárulhat a lakosság bizalmának megerősödéséhez. “ 28/1987. (vm. 9.) MT rendelet A Bécsben, 1986. szeptember 26-án aláírt, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény kihirdetéséről. 29/1987. (VIII. 9.) MT rendelet A Bécsben 1986. szeptember 26-án aláírt, a nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről. IAEA OECD NEA Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála A biztonság szempontjából jelentős események azonnali jelentésére
