Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-08-01 / 8. szám

6 ATOMERŐMŰ Hányán és hányszor jelentjük ki - különösen év vége felé - hogy új életet kezdünk, szakítunk eddigi gyengesé­geinkkel életmódunkkal. És ha komo­lyan is gondoljuk a kijelentés pillanatá­ban, többnyire csak vágy marad, a siker jóleső érzése csak kevesek öröme. Min­dig csodáltam azokat az embereket, akik gyökeresen tudtak változtatni ko­rábbi énükön - sportról lévén szó munka, család mellett életük részévé vált a mozgás az egészségért. Nem profi sportolók ők, de sok-sok sportból élő „menő'’ pironkodhatna megszállottsá­gukat, akaratukat látva. Lippai Zoltán a PAV dolgozója, blokkügyeletesi beosztásban, mű­szakba jár. Gyakran látom őt, amint rója a kilométereket hol futva, hol ke­rékpáron vagy éppen az uszodában. Ő három évvel ezelőtt 30 évesen fo­gadta meg, egészségesebb életet él ezután, ő azokon kevesek egyike, akik végig is vitték terveiket.- Három évvel ezelőtt leszoktam a dohányzásról, s ekkor kezdtem el fut­ni. Előtte sohasem sportoltam komo­lyan. Iskolai szinten a munkatársak­kal néha fociztam, de semmi egyéb. Egyedül, hosszú távokkal kezd­tem, s azóta ezt csinálom; tíz, tizenöt, húsz kilométereket, illetve a marato­ni távot, a futás mellett kezdtem el még úszni és kerékpározni. így jött össze tavalyi találkozásom a Triat­­lonnal, mint sporttal. Augusztusban teljesítettem a Fadd-Dombori ver­senyt és nagyon megtetszett. Közben azért rendszeresen indulok futóver­senyeken is és most már elértem, hogy egy-egy versenyről előre tájé­koztatnak, kapok meghívót - kezdi a beszélgetést Zoli. Hogyan jutott eszedbe egyáltalán, hogy ekkorát fussál, ráadásul a legne­hezebb módját választva; egyedül. Én már megpróbáltam, de szerintem ször­nyen nehéz magányosan, rendszeresen rábírni magát az embernek, hogy ne­kiinduljon.- Az egészségmegőrzés volt a cé­lom és a futás látszott a legkönnyebb megoldásnak, hiszen mindenki hoz­zájut, nem kell hozzá különösebb fel­szerelés. Persze egyedül valóban nem könnyű, de ahogy észrevettem, hogy javul az időm, gyorsabban fogy­nak a kilométerek, egyre jobban tet­szett, szívesen csináltam. Alkatom nem olyan, mint Ben Johnson-é, így hát csak a hosszú távot választhattam. Mennyire esik jól, mire gondolsz, ami­kor futod a 10-20-30 km-edet?- Túlzás lenne azt mondani, hogy mindig jólesik. Egy-egy edzés szerin­tem kínlódás profiknak, kezdőknek egyaránt. Nemcsak a monotóniát, de önmagadat is le kell győznöd, néha többször is. Viszont ha sikerült, ha tel­jesítettem a távot, a versenyt, az már igen, az jó érzés. Mit tartasz eddigi legjobb eredményed­nek1- Futásban tavalyelőtt először is si­került lefutnom a maratoni távot 2 óra 55 perc alatt, ez önmagam számára nagy siker volt. Triatlonban pedig nemrég a mini távú versenyen (400 m úszás, 25 km kerékpár, 5 km futás) korcsopor­tomban ötödik lettem. Valószínűleg vannak jó néhányon, akik számára nem igazán ismert sportág a Triatlon. Mi az, amit egy átlagembernek tudnia kell róla?- 12 éve indult Amerikából a Triat­lon, amelynek első versenyén 12-en ne­veztek, s a győztes 11 óra valahány perc alatt teljesítette az erőpróbát. A klasszi­kus távok: 3,8 km úszás, 180 km kerék­pár és maratoni futás. Manapság már alig több, mint 8 óra alatt „száguldják” végig az igazi menők e távokat. A nagy népszerűségét csak fokozza, hogy ún. közép- és mini távú viadalokat is ren­deznek vilgászerte. A legtöbb indulót vonzó versenyt - Magyarországon is ez a legkedveltebb - 1,5 km úszás, 45 km kerékpár és 10 km futás. Tulajdonképpen ezek nem tűnnek hosszú távoknak. A komoly erőpróba az, hogy ezeket egymás után, folyama­tosan kell teljesíteni. Amikor az úszás­ban ellazulna az ember, akkor jön a ke­rékpár, ahol a lábizmok megfeszülnek és még ott a futás. Az első lépések csak totyogásnak nevezhetők, idő kell amíg az izmok ismét ellazulnak. Ezekkel együtt aki egyszer is végicsinált egy ilyen versenyt, biztos vagyok benne, hogy megszereti, nem szabadul többé hatása alól. Másik komoly vonzerejé­nek azt tartom, hogy nem kell hozzá kü­lönleges felszerelés. Igaz, a hazai me­nők százezreket érő kerékpárokkal, „csodacipőkben” repesztenek, de a tá­­vokat tornacipőben és Csepel kerékpár­ral is lehet teljesíteni. Milyen lehetőségei vannak Pakson a Triatlonnak?- Bizonyára kevesen tudják, pedigjó lenne, ha szélesebb körben is híre men­ne, hogy itt Pakson is van Triatlonklub, bár egyelőre keveset tudunk nyújtani, hiszen semmilyen szponzorral, támo­gatással nem rendelkezünk. Tízen ala­kítottuk a klubunkat, de már többen is lemorzsolódtak. Segítséget egyedül az uszodától kapunk, hetente kétszer egy­­egy órát edzhetünk ott. Hogy mégis mi­vel, miben tudnánk segíteni a hozzánk fordulóknak? Nos hát mindenkinek sa­ját edzettségi állapotának megfelelő edzéstervet készítenénk, s azt a lehető­séget, hogy sokkal könnyebb, hangula­tosabb, ha többen futunk, kerékpáro­zunk együtt. A kor e sportágban nem játszik döntő szerepet. Aki „csak” spor­tolni szeretne, bármikor elkezdheti a triatlont, legyen akár nagypapakorú is. Itt csak két ellenfél van, akit le kell győz­ni: az óra és saját magad, nem pedig a másikat. Sokan vannak, akik azt mondják, ők szívesen sportolnának, de ebben a mai pénz után rohanó világban nem jut rá idő.- Én úgy vélem, csak akarás kérdése. Szerintem mindenkinek van naponta legalábbis egy óra „holtideje”, amit a sportra tudna fordítani. Lehet, hogy ezt a televízió, vagy video, netán a presszó rovására lehetne megszervezni, de megérné mindenkinek. Végezetül mi az, amit el szeretnél érni még a sport által?- Régi tervem egyszer egy nagy kül­földi versenyen résztvenni, ahol óriási a tömeg végig, ahol fut az ember. Való­színű októberben sikerül kijutnom a velencei maratonira, s akkor teljesül a vágyam. Köszönöm a beszélgetést, további sike­reket és hát elsősorban jó egészséget kívá­­nok! MEDGYESI FERENC A győztes tizenegy emonia WMí A szó nemes értelmében ama­tőrök részvételével zajlott le az V. villamosenergia-ipari tenisztalál­kozó, amelyet Leninvárosban rendeztek meg, augusztus harma­­dika és ötödiké között. A borsos, „mindent” magába foglaló neve­zési költség (2 300 Ft/fő) ellenére 170 versenyző lépett pályára, ami a „történelmi” adatok szerint re­kordnak mondható. A verseny rangját emelte, hogy az iparág amatőrszintű teniszezők élgárdája mellett jelen voltak már a „rokonnak” számító osztrák FESTŐ, a nyugatnémet SMR és a csehszlovák KELAG cég verseny­zői is. Némelyek kritizáló megjegyzé­se ellenére (a pályák számát ille­tően, ami öt műanyag-, tíz salak­borítású, no de minden relatív) ki­váló rendezést és körülményt nyújtott a Tiszai Erőmű Vállalat tenisz szervezőbizottsága. Az ajánlott programokból még korcsolyázást is választhatott (ha nem hagyta otthon felszerelését) a nagyérdemű vendég. A paksiak, ha korcsolyát nem is, de vittek sikert hozó ütőt, ame­lyet tizenegyen cipeltek. Név sze­rint: Skach Lóránt csapatvezető, Gulyás Zoltán, Jeszenszky Péter, Sárközi János, dr. Serdült Tibor, Skach Adrienn, Skach Anikó, Szi­lágyi István, Szilágyi Istvánná és Tarnóy László. A maratoni küzdelem után ki­alakult, nem hivatalos pontver­seny alapján elmondhatjuk, hogy a paksiak folytatták a korábbi si­keres iparági menetelést. A férfi egyéniben dr. Serdült Ti­bor, női egyéniben Skach Adrienn és vegyes párosban Skach Ló­­ránt-Skach Adrienn egyaránt aranyérmet szereztek. De Szilágyi István és a dr. Ser­dült Tibor-Skach A nikó vegyes pá­ros révén még bronzra is futotta, így a csapatösszesítésben a Dé­­dász Pécs mögött második helyen végeztünk. HURRÁI... a követke­ző találkozóra, amelyet kicsit kö­zelebb, Százhalombattán rendez­nek meg. G. SZABÓ PÁL Itt tekézünk majd 1990. augusztus 16-án hivatalosan is átadták a nagyközönség számára a Munkásklubot, mely az ASE sporttelep mellett található. A Munkásklub dolgozóink pihenését, szórakozását szolgálja egész héten át. Polgár András fotója Bácskai Péter tollából HAZAFELÉ Megnézem az órát. 13.50. Megnézem egy óra múlva. 13.55. GÉPHÁZI PÁRBESZÉD- Képzeld, leszart egy veréb!- Sisak volt rajtad? UFO Bemondta a rádió, hogy ufó szállt le Pakson. A földönkívü­liek barátságosak, a lassan mondott magyar szöveget is megértik. Alacsonyak, karika­lábuk van és fényes a fejük. Laci, a lakatos, a gépházban járva döbbenten látja, hogy az egyik csövön ott egy földönkívü­li. Alacsony, karikalábú, fény­lik a feje... Odamegy alá és las­san ordítva a szöveget bemutat­kozik: En... vagyok... a ...Laci... la­katos.. vagyok... megyek... dol­gozni... Az ufó visszaordít!- Én meg a Jani vagyok a szi­getelőktől. Nem elég hogy a lá­bam rágörcsölt a csőre, valame­lyik hülye még ultrahangos gli­cerinnel is leöntött!!! A HÉT Most már nézem. Most már nincs benne Sugár. ROMÁNIA Megállítja a rendőr a székely fuvaros szekerét, melyen né­hány hordó van. - Mi van a hor­dóban Góbé? - Mi vön’ benne? Banánlé. - Ne szórakozz Góbé, adj egy poharat! Megkóstolja.- Pfuj! Pű, Te nyavalyás mi ez? - Mondom hogy banánlé! Na gyia Banán! NAHÁT! Te tudtad, hogy az atombom­bát a kömlődi svábok találták ki?- Hogy hogy? - A bombázón a Hansi meg a Seppi voltak szolgálatban. Azt mondja a Seppi: „ Te Hansi, én atom pom­pa, te pétik topot pompa!” ATOMERŐMŰ - Felelős szerkesztő: LÓCZY ISTVÁNNÉ - Tervező szerkesztő: RUSZ GYÖRGY - Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031 - Kiadja az AS-B Kft Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS - Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71., 7101 - Engedélyszám: III/ÜHV/306/T - Megjelenik havonta - Készül a Szekszárdi Nyomdában - 5000 90.1834 - Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR Harmincon tül sem késő Műszakozás mellett is jut idő a sportra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom