Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-03-01 / 3. szám
2 ATOMERŐMŰ Mi lesz a radioaktív hulladékokkal? Vincze Bálint grafikust munkahelyi otthonában kerestük meg. Rajzaival, grafikáival naponta találkozhatunk. Szívesen beszélt közvetlen környezetéről, kedvenc munkájáról és a jovorol. (Folytatás a 2. oldalról.) ri Nehézgépgyára gyártotta le. A berendezéssel kb. 5-7-szeres tömörítést lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy 1-1,2 m3 (kb. 25 db zsák) hulladék tömöríthető egy 200 1-es fémhordóba, vagyis 200-250 db/ év tömörített hulladékkal teli hordót kell elhelyezni. Egy másik, a NUKEM által gyártott prés telepítésére is sor került. Ez a prés csak 160 kN nyomóerejű, ezért a tömörítési tényezője kisebb, mint a magyar présé és szolgáltatásai is lényegesen szerényebbek. Bizonyos átalakítások szükségesek üzemszerű használatához, a biztonságos munkavégzéshez. Kísérletek folynak a D-23 KL tip. aeroszol szűrők hordókban történő elhelyezésére, tömörítésére, mely lényeges tárolási térmegtakarítást jelentene, de talán ennél is lényegesebb, hogy így megszűnne tűzveszélyes radioaktív hulladék lenni. A hulladékok egységes göngyölegben (hordókban) történő elhelyezése a kezelési műveletek egyszerűsítését is jelenti. 4. Közeli megoldások A folyékony radioaktív hulladékok feldolgozását addig nem célszerű megkezdeni, amíg nem kerül elérhető távolságba a végleges elhelyezés lehetősége. Ugyanis a cementezés térfogatnövelő eljárás, a hordók helykihasználási tényezője szintén kedvezőtlen geometriájuk miatt. Ezen két tényező kb. háromszoros térfogatnövekedést jelent a folyékony állapothoz képest, tehát célszerű továbbra is a jelen tárolási módszert alkalmazni, ill. keresni kell további térfogatcsökkentő eljárásokat. Az évente keletkező 200-250 db tömörített hulladékokkal teli hordó elhelyezésére az I. segédépület VK-302, az A0059/1, és az A0059/2 jelű helyiségekben van lehetőség. Ezen ideiglenes tárolókban kb. 1500 db hordó elhelyezése lehetséges, biztonságos körülmények között úgy, hogy dolgozóinknak ez a tárolási mód többlet-dózisterhelést ne okozzon. A jelenleg használt hordóknál egy lényegesen jobb minőségű, min. 1,2 mm falvastagságú, belül műanyag bevonattal rendelkező, légmentesen zárható DIN 6643 sz. szabvány szerint gyártott hordó használatát kívánjuk bevezetni, mely a tárolás biztonságát növelné. Beruházási javaslatot módosító beruházói feladatterv készült, melynek lényege, hogy csak a lies segédépületnél alakítanák ki a cementező berendezés fogadására alkalmas üzemet és az I-es segédépület változatlanul maradna. Ez azzal az előnnyel járna, hogy a VK-302 jelű helyiségben megmaradnának a tárolókutak, melyek összkapacitása kb. 6000 m3. A végleges tároló létesítésével kapcsolatos bizonytalan helyzetben ezek használatára így a későbbiek során lehetőség nyühat. Az I—II. blokkról felszín feletti csőhídon történne a folyékony hulladék átadása a cementező berendezéshez. Ez a megoldás nem jelentene lényeges beruházási többletköltséget. A fentiekben vázoltakkal érzékeltetni kívántam, hogy néhány évig megnyugtatóan megoldható a keletkező radioaktív hulladékok ideiglenes tárolása anélkül, hogy az zavart okozna az atomerőmű üzemeltetésében. A feladatok megvalósítása a Radioaktív Hulladékkezelő Csoportnak lényeges többletmunkát fog jelenteni, de számítunk más munkaterületen dolgozók segítségére is. A technológiai fegyelem pontos betartásával, fegyelmezett munkavégzéssel törekedni kell a radioaktív hulladékok mennyiségének csökkentésére. BAGDY LÁSZLÓ 1986 óta dolgozom a PAV-nál mint nyomdai grafikus. Előző munkahelyeimen többnyire dekorációs munkával foglalkoztam: kirakatokat terveztem és készítettem. Több országos versenyen szerepeltem, kisebb-nagyobb sikerrel. Az ottani „szabadságból” nehéz volt a váltás. Az egy munkahelyhez és időbeosztáshoz való kötöttség megszokása az első időkben nehéz feladat volt. Beosztásomnak megfelelően többnyire grafikai munkákkal foglalkozom. Első hallásra talán hihetetlen, de mégis igaz, sok ilyen munka van. A reprezentációs kiadványoktól egészen a szakmai anyagokig széles a skála. Persze a házi nyomda jellege nem zárja ki azt a tényt sem, hogy a grafikákon kívül mással is foglalkozzam. Jelen pillanatban egyszemélyben vagyok grafikus, montírozó, fotós, szövegszerkesztő és lemezmásoló. Én úgy gondolom, minden munkában van valami, ami valamilyen formában az ember szívéhez közel áll. Főleg ebben a szakmában, ahol rögtön észrevehetik mások azt, hogy valami felületesen készül el. Mint minden ember én is rendelkezem azzal a tulajdonsággal, mit úgy hívnak: hiúság. Talán ez az egyik hajtóerő, ami az embert a jobb és szebb munka elvégzésére sarkallja. Kedvenc munkák? Amikor először léptem át a PAV „küszöbén” mint felvételis, az első ami szemet szúrt: az információs táblák, ajtófeliratok kusza áradata. Javaslatot tettem egy egységes, az egész vállalatot felölelő irányító rendszer kialakításához. Örülök, hogy hamarosan megvalósul mindez. Persze vannak grafikák is, amelyekre szívesen emlékszem vissza. Az első munka, amit készítettem egy emléklap volt. De mondhatnám az Úttörő Ökölvívó Olimpia emblémáját, naptárakat, prospektusokat, egyszóval igazán nem tudnék kiemelni egyet sem, hisz mindre szívesen emlékszem vissza. A XX. század nagy csodája a számítógép, hála Neumannak. Már az idejövetelemkor tudtam, sokkal nagyobb lehetőségeim vannak arra, hogy szakmán belül fejlesszem magam, mint az előző munkahelyemen. A lehetőséget megkapom minden olyan dologra, ami fejleszti a szakmai tudásomat. Nagyon szeretnék számítógépes grafikával foglalkozni. Az üzemen belül is szeretnénk egy számítógéprendszert alkalmazni, ami nagyon megkönnyítené a munkánkat és lehetőséget adna megismerni korunk új művészeti ágát, a számítógépes grafikát. Hogy ez most álomból valósággá válik-e majd, kiderül! Merre tart a szakszervezet? A kérdésekre Kiss Mihály, az szb. titkárhelyettese válaszol. Az elmúlt időszakban a szakszervezet mint mozgalom, mintha folyamatosan építkezne, egészen pontosan átépítkezik, felülről kívánnak a munkásoknak jobban tetsző szervezetet létrehozni, de azokat, akiknek készül ez az épület, megint nem kérdezik meg. A szakszervezet a tagság nyomására teszi, amit tesz. A 89. évi választások a tagság akaratából történtek és meg volt a lehetőség, hogy olyan vezetőket válasszanak maguknak, akik az ő érdekeiket képviselik. Persze lehet, hogy ez nem mindenütt sikerült, de a változtatás lehetősége is a tagság kezében van. A politikai változások hozták a lehetőségét, hogy ne területi, hanem érdekmenti csoportosulás jöjjön létre, legyen hatékony képviselete pl. a műszakiaknak, a műszakba járóknak vagy alkalmazottaknak. Ezzel a lehetőséggel élni kell. Vagy egy másik fontos elv - ami már meg is valósult -, hogy testület ne válasszon vezetőt, a szakszervezeti tisztségviselőt közvetlen a tagság választja. Nem lehetne azt az elvet elfogadni, hogy a többpárti kormányzáshoz való átmenet időszakában a szakszervezet függessze föl a tevékenységét és bízza egy új, érdekektől, igényektől függő szakszervezet létrehozását a munkásokra?- Az érdekek nem látszanak azonnal és a munkavállalóknak 40 év alatt nem volt lehetőségük az érdekérvényesítésre. Ha az átmeneti időszakban nem volna folyamatos érdekegyeztetés, akkor a munkavállalók nehezen behozható hátrányba kerülnének. - Az építkezési hasonlatra utalva az a véleményem, hogy amíg az új épület felépül, addig is jó ha van tető a fejünk felett. - Ezzel utaltam arra is, hogy a szakszervezet munkája nem csak saját jó vagy rossz módszereitől, felépítésétől függ, hanem attól a környezettől, melyben dolgozik. Korábbi viszonyok között az érdekközvetítés során nem voltak kapcsolódások a vállalati szakszervezet és a SZOT képviselői között. A jelenlegi érdekérvényesítés legnagyobb akadálya, hogy nincs tisztázva a tulajdonos fogalma sem. Ha a szakszervezet pl. - béralkut kíván folytatni, akkor kell egy valódi tulajdonos, és egy valódi munkavállaló. Tételezzük fel, hogy a szakszervezet képes felmérni a valós igényeket és felvállalja az érdekközvetítést, milyen eszközökkel, forrásokkal rendelkezik - ha nincs vagyon, költségvetési támogatás?- Az érdekérvényesítés legfőbb garanciája a tagság összefogása, ez az összefogás lehet alkalmi szövetkezés is, mikor hasonló érdekűek egy bizonyos ügyben közös asztal mellé ülnek. Másik fontos elem a nyilvánosság. És vannak kényszerítő eszközök is, ilyen a demonstráció és a sztrájk. Az utóbbival kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy mint közellátók, csak a korlátozott sztrájkjoggal élhetünk - ami az elégséges szolgáltatás szintjéig engedi meg a munkabeszüntetést, de e téren a részletek még nem tisztázottak, az nem jelenti azt, hogy ha szükségünk van rá, akkor nem élünk ezzel az eszközzel. A részleteket sürgősen ki kell dolgozni, hogy egyik fél se kerüljön lehetetlen helyzetbe. Mi volt az utóbbi időszakban a legfőbb konfliktusa a vbt-nek?- Első helyen a bérvitákat említem. Több éve harcolunk azért, hogy a vállalat változtassa meg a bérszerkezetet, mert a mozgó bérarány magas a fixbérekhez képest. A mozgóbér felhasználása nem célirányos, nem kötődik személyi feladatokhoz, ugyanakkor aránytalan elosztást eredményez és a visszatartott bértömeg az infláció miatt értékét veszti. Az 1990. év elején bevezetett bérfejlesztésnél e kérdésben eredmények születtek, és megállapodás történt, hogy még ez évben kidolgozásra kerül az új bérrendszer. Bérügyekben van más folyamatosan visszatérő probléma is. A vállalat hiányos béradatokat ad meg és a bérfejlesztés bejelentett idejéhez képest későn hozza tudomásunkra a kiinduló adatokat, így a bérrel kapcsolatos viták, döntések kétirányú nyomás alá kerülnek, ilyen esetben már maguk a dolgozók követelik, hogy a vita ne húzódjon tovább, hanem fizessenek, akármennyit. Milyen feltételek szükségesek egy jól működő szakszervezeti érdekképviselethez?- Munkavállalói részvétellel megalkotott érdekképviseleti törvény, új munkatörvénykönyv, spec, értékeket jobban közvetítő kollektív szerződések. A dolgozók tájékoztatásának egy magasabb szintje és jobb vitakultúra valamennyi résztvevő részéről. Köszönjük a tájékoztatást! NAGY ISTVÁN Optimista üzenet az USA-ból Hallgatom az előadót és egy munkatársam eszmefuttatása jut eszembe a közelmúltból. Karácsonykor megverte a gyerekeit, akik az ajándékon civakodtak: - Hirtelen elfogyott a lelki muníció, lepattant az ünnepi áhítat, a türelmes, belátó szeretet vékony máza - és jött utána a szégyen, a megbánás. Ismerősnek tűnt ez a tépelődés, önmarcangolás. Manapság egyre több értéknek hitt dologról kell bevallanunk, hogy egy szemfényvesztést, egy bizsut láttunk. Ezekből elég megemlíteni a szoc. brigád mozgalmat, vagy a szocialista újítási versenyt, melyek az emberi alkotó tevékenység leggyalázatosabb megcsúfolásai voltak. A cselekvő ember irreális értékviszonyok között akart érvényesülni, ál-hősiességgel ál-hitekkel. Az eredményt, pontosabban az eredmény hiányát mindannyian ismeijük: A mai ember életéből hiányzik a munka öröme, és az ezzel járó önbizalom. Hiányzik a hite: abban, hogy egyáltalán van jó cselekedet és a cselekedetre szüksége lehet valakinek. Abban aztán egyáltalán nem hisz egy ún. szocialista ember, hogy a jó cselekedetre - pozitív élményekre épp a saját énjének épülése okán volna szüksége. Egy kis önvizsgálat után rátérhetek a címben említett üzenetre, amelyet egy ’56-ban kivándorolt magyar értelmiségi, Értvay Barát József pszichológus, egyetemi tanár - több nemzetközi önkéntes mozgalom követeként hozott el Magyarországra. A nyugati világban számos önszervező-segítő mozgalom működik, mint például a Máltai Szeretet Szolgálat, Lions International, Öregdiák Szövetség, Optimist International. E mozgalmak közös jellemzői a segítségadás, morális, erkölcsi értékek közvetítése. Értvay úr elsősorban az Optimist International számára kíván három hónapos magyarországi tartózkodása alatt híveket toborozni. Ismertetőjében elmondta: Az emberek fásultak, durvák, rosszkedvűek, ilyen pesszimista hangulatban az egyén nem tud boldogulni, nem lehet olyan nagy dolgokba belevágni, mint amilyenre most készül Magyarország népe. Az Optimista Szervezet célja rövidítve:- Egy pozitív életfilozófia megteremtése önnevelés, pozitív cselekedetek útján.- Aktív érdeklődést kelteni az igazságos kormányzat és közélet iránt.- A fiatalság nevelése abban a hitben, hogy mások önzetlen szolgálata előbbre viszi az ember, a közösség és a világ jólétének ügyét. Az optimista hitvallás egyik pontja: „Nem ér fel hozzám az aggódás, a haraghoz túl nemes, a félelemhez túl erős vagyok és a bajok nem zavarhatják meg boldogságomat.” Az Optimista-klubnak Pakson is akadtak követői, 1990. március 3-án megalakult egy kis csoport, akik további érdeklődőket várnak. Jelentkezni lehet a lakótelepen, az MMK vezetőhelyettesénél. N. I. A lakásgazdálkodás 1990. évi rendjét szabályozó minisztertanácsi rendeletek a Magyar Közlöny 1990. évi 8. számában jelentek meg. A lakásgazdálkodás - fogalmazzunk jelen esetben úgy, hogy a lakbér emelése, a víz- és csatornadíj fizetése - a PAV-os lakásban lakókat is érintette. Az alábbiakban néhány tájékoztató jellegű adatot közlünk, házunk táját érintően. A13/1990. (1.31.) MT-rendelet módosítja a havi lakbérek mértékét az összkomfortos lakások esetében (a PAV-nál csak ilyen van) 15 Ft/m2-ről 22 Ft/m2-re. A legkisebb lakás 40 m2 a legnagyobb 86 m2. A lakbéremeléssel egy időben a víz- és csatornadíjak bérlőkre történő áthárítása is megtörtént. A 18/1990. (1.31.) MT-rendelet részletesen szabályozza ezt. A bérlők a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért a bérbe adónak - a lakbéren felül - díjtérítést kötelesek fizetni. Mérés hiányában a vízdíjak lakásonkénti megfizetése teljesen igazságosan nem oldható meg. Az alábbi táblázat szerint megállapított normák és a településen érvényes víz- és csatornadíj szorzatának az egytizenketted részét kell havonta megfizetni azokban a bérleményekben, amelyekben a vízfogyasztás nem mérhető. Összkomfortos lakásoknál: Szobák száma: 1 1 + 1/2 2 2+1/2 3 3 + 1/2 4 m3 154 187 220 253 286 319 352 A településen érvényes vízdíj: 11,40 Ft/m3 csatorna: 6,- Ft/m3 Nem kell a bérlőnek fizetni a beépített bútorok után megállapított díjat, 13-34 Ft-ot. A felemelt ill. megállapított díjak 1990. febr. 1-jétől érvényesek. Lakbértámogatást a helyi tanács v. b. szociálpolitikai feladatokat ellátó szakigazgatási szervétől kell igényelni. Többszörös túljelentkezés Milyen a jó titkárnő? Erre nem könnyű válaszolni, mert azt általában a vállalati sajátosságok és ezen belül a főnöki elvárás határozza meg. Azzal egyetértünk, hogy legyen csinos, jólöltözött, udvarias és figyelmes. Elengedhetetlen a határozott fellépés, a helyzetfelismerés. Nem árt, ha szerénységével kitűnik, s bizony kedves férfiak, az okosság, műveltség is e szakma velejárója. Az ESZI-ben - az országban egyetlen helyen - ősztől szervezett keretek között titkámőképzés indul. Pontosabban fogalmazva, új típusú titkárnőket, menedzser-aszisztenseket képeznek itt a menedzser szellemű vezetők mellé. A felvételi vizsgákat februárban bonyolították le. Magyar nyelv és irodalmi, valamint általános műveltségi megmérettetés volt. Nagy volt az izgalom - mondták a felvételiztetők, de egy-egy vidámabb kérdéssel a feszültség oldódott, és a humoros válaszon együtt derültek. A közgazdasági szakközépiskola tananyagain kívül tanulnak a lányok természettudományi tantárgyakat is. Újdonság a szellemi munka technikáját elsajátítani, s az ún. titkári ismeretek blokkon belül megtanulják az etikett, protokoll szabályait. A tanulók természetesen megismerik a viselkedési kultúra - ezen belül a beszédtechnika, stílus - a megjelenés formai követelményeit. Mi tagadás, a legtöbbjüket mégis az idegen nyelv tanulása vonzotta. A III. év végén, aki igyekszik és szorgalmas, leteheti a középfokú nyelvvizsgát. Az írásbeli vizsgára 318 fő jelentkezett, a szóbelire 88 lány jutott be. Az induló osztálylétszám 29. Az első „szakemberek” 1993-ban végeznek érettségivel, titkárnői képesítéssel és idegennyelv-vizsga bizonyítvánnyal a kezükben. Bogár Béla lakatos az egésztest-számlálóban Folyik a belső sugárterhelés mérése a sugárvédelmi osztályon, a belső sugárterhelést ellenőrző laborban. Az ellenőrzött zónában rendszeresen dolgozóknak kötelező a vizsgálat. A vizsgálatnak különféle fázisai vannak. Van egésztest-számlálás. (Képünk) Az egésztest-számláló olyan berendezés (nagy érzékenységű gammaspektrométer), mely az emberi testben megengedhető maximális aktivitást, vagy annak tört részét képes megmérni. Az emberi testen kívül elhelyezett gamma-sugárzást érzékelő detektorral megmérhető a testben lévő radioaktív izotóp aktivitása, ha a kérdéses izotóp gamma-sugárzást, karakterisztikus röntgensugárzást, vagy fékezési sugárzást bocsát ki, mivel ezek emberi testből kilépnek. A laborban pajzsmirigy-aktivitást is mérnek és a vizeletben lévő tríciumot is meghatározzák. A mérési adatok feldolgozása számítógéppel történik.
