Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
XII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1989. NOVEMBER A Tájékoztatási Iroda terveiről Az atomerőmű építése, üzembe helyezése, majd üzemeltetése, a környezeti hatások, a bővítés kérdései, a radioaktív hulladékok végső elhelyezésének problémái régóta foglalkoztatják a közvéleményt. A Csemobilban történt baleset, az azzal kapcsolatos megkésett, hiányos, esetenként ellentmondásos hírek sok emberben az atomenergetikával kapcsolatos bizalmatlansághoz vezettek. A hazánkban végbemenő örvendetes demokratizálódási folyamat korai szakaszában a fő politikai küzdőtér, a hatalommal való szembefordulás legkisebb kockázattal járó területe a környezetvédelem volt. Ezen a téren a komoly eredmények mellett néhány szélsőséges, megalapozatlan törekvés is megjelent. Mindezek a körülmények egyre fokozódó igényként jelentkeztek és rámutattak arra, hogy vállalatunk külső kapcsolatrendszere, a lakosság tájékoztatásában vállalt szerepe átvizsgálásra és változtatásra szorul. Felmérve a lakossági kapcsolatokat, megállapítható volt, hogy aPAV sokat tett az atomerőmű helyi elfogadtatása érdekében, és itt elég jó eredményeket is ért el. De országos szinten a helyzet nem ilyen kedvező. A központi tömegkommunikációs eszközökkel, más megyék (elsősorban Baranya megye) lakosságával nem sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni. Az elmúlt 1-2 év társadalmi vitáiban az atomerőmű nem mindig szerepelt sikeresen. Végül is be kellett látni, hogy a szakmai munka mellett, másodrendű feladatként az úgynevezett public relations (lakossági kapcsolatok) tevékenység hatékonyan nem végezhető. Több PAV-os űtijelentés szerzője is javasolta, hogy a külföldi tapasztalatokat át kell venni, és egy önálló szervezeti egységet kell létehozni a PR-tevékenység koordinálására, illetve végzésére. Ilyen előzmények után alakult meg 1989. szeptember 1-jén a NUIG szervezetén belül a Tájékoztatási Iroda. Feladataink két fő csoportra oszthatók: 1. Szeretnénk elérni, hogy a vállalat dolgozói azokban a kérdésekben, amelyek a közvéleményt leginkább foglalkoztatják (pl. biztonság, gazdaságosság, hulladékok, bővítés) jobban tájékozottak és elkötelezetten atomenergia-pártiak legyenek. E törekvésünk módszerét még nem határoztuk meg, minden ötletet örömmel fogadnánk. Bármely kollektíva kérdéseire - lehetőségeinkhez mérten - válaszolunk, és ezúton is kérem, igényeljék a velünk való kapcsolatot. 2. A külső kapcsolatok tudatosabb építése, a közvélemény megnyerése a másik célunk. Itt néhány konkrét elképzelés már kialakult. • A tv több műsorával állandó kapcsolatot fogunk létrehozni és az eddiginél sokkal több információval kívánjuk a lakosság objektív ítéletalkotását segíteni. • A helyi lapokkal, de az országos napilapokkal is rendszeresebb kapcsolatot szeretnénk, sokkal több tárgyilagos információ megjelenését akarjuk elérni. • A sajtó figyelésével a téves, illetve rosszindulatú közlemények helyreigazítását, visszautasítását tervezzük. • Több környezetvédelemmel foglalkozó egyesülettel, szervezettel szeretnénk kapcsolatba lépni. Az eddiginél sokkal több adat, tény nyilvánosságra hozatalával próbáljuk a tájékozatlanságból adódó félreértéseket megelőzni. Vállaljuk a korrekt szakmai vitákat. • A tervezett ófalui hulladéktároló környezetében bemutatóhelyiségeket akarunk működtetni. Ezekben a beruházással kapcsolatos dokumentumokat tesszük hozzáférhetővé, így a tudatos csúsztatások; ferdítések cáfolata válik könnyebbé, illetve a reálisabb, természettudományos alapon nyugvó önálló ítéletalkotást igyekszünk elősegíteni. • Nagyon fontosnak tartjuk az iskolákkal való kapcsolatok építését. Itt már igen jó kezdeményezések történtek, elsősorban Marx György professzor irányításával, ezeket szeretnénk folytatni, illetve elmélyíteni. Összefoglalva: hiteles, elkötelezett, de tényeken nyugvó, nyílt tájékoztatáspolitikát szeretnénk, ebben a vállalat összes dolgozójának a segítségére számítunk. Segítségüket, támogatásukat előre is köszönöm. RÓSA GÉZA a Tájékoztatási Iroda vezetője Jövőre velük ugyanitt... Visszapillantás a karbantartási munkákra F<itók:R-j. [Üres üzemanyag-szállító konténer kivétele az I-es aknából________________ A 30 db-os friss üzemanyag-szállító konténer berakása Aki megtervezte, művész is lehetett volna A 4-es turbina hegesztése, nem éppen kedvező testhelyzetben Nemzetközi konferencia Csernobilről Hasznos tanulságokkal szolgált Az ENSZ négy szakosított szervezete: a FAO, az IAEA, az UNEP és a WHO széles körű nemzetközi konferenciát tartott októberben Bécsben „Egy nagyobb nukleáris balesetet követő környezetszennyeződés” címmel. Gyakorlatilag a téma a csernobili atomerőmű balesete utáni környezetszennyezést és következményeit ölelte fel. A konferencián több mint 70 ország mintegy 300 szakembere vett részt. Az érdeklődés természetszerűleg elsősorban az európai országok részéről nyilvánult meg, de jelentős számú szakembergárda képviselte az Egyesült Államokat és Japánt is. Magyarországról tízen vettünk részt a konferencián. A szakemberek döntő többsége kutatóintézetekből, hatósági intézményekből és az állami irányítás területéről jött, atomerőművi résztvevő mindössze néhány volt. A konferencia két párhuzamos szekciójában mintegy 70 előadás hangzott el, és 60 poszter került bemutatásra. A vizsgálatok hozzávetőlegesen a következő területeket ölelték fel: a különböző környezeti közegek szennyezettsége Csernobilt követően; regionális, illetve országos szennyezettség és dózistérképek; az élelmiszerek szenynyezettsége; humán szennyezettség és dózisterhelés; vizsgálati módszerek a különböző környezeti közegek radioaktív szennyezettségének meghatározására, illetve egyes kitüntetett jelentőségű radionuklidok (’’’Sr, 137Cs, hasadóanyagok) gyors kimutatására; a radionuklidok „vándorlása” a különböző közegek között; monitoring módszerek a baleset jelzésére; beavatkozási szintek; élelmiszerek sugármentesítésének módszerei. Az előadások egy része csupán csak bemutatta - esetenként nagyon látványos módon - a baleset utáni szennyezettségeket és sugárterheléseket. Ezeknél, véleményem szerint ma már érdekesebbek és előremutatóbbak voltak azok, melyek egyrészt a késői másodlagos folyamatokról, illetve a levonható következtetésekről, másrészt az új vizsgálati módszerekről számoltak be. Feltehetően ezért is váltott ki megkülönböztetett érdeklődést a levegő radiocézium-szennyezettségének késői alakulását taglaló poszterünk, vagy az az angol poszter, amely a betonfelületek (utak, terek) szenynyezettségének helyszíni gammaspektrometriai méréssel történő meghatározásáról szólt. A csernobili tragédia egyik - bár korántsem legsúlyosabb - következménye az, hogy az importált élelmiszerek révén azon országokban is létrehoz egy igen kicsiny mértékű lakossági sugárterhelést, ahova direkt úton a szenynyeződés nem, vagy alig jutott el. Ilyen vizsgálatokról számoltak be a közép- és dél-amerikai szakemberek. A konferencia mind tárgyszerűségében, mind szellemében hasznos tanulságokkal szolgált. Megmutatkozott, hogy a fejlett országok egyrészt igen kiterjedt vizsgálatokat végeztek a csernobili következmények feltérképezésére, másrészt jelentős erőforrásokat mozgósítanak előrejelző, monitoring rendszerek létrehozására. GERMÁN ENDRE Baloldalt a nyitott reaktorakna, jobboldalt a pihentetőmedence Féloldalt a sugárkapuba beállva kell ellenőrizni a szennyezettséget Felsöblokki SZUZ-munkák
