Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
PAKSI ATOMER0M0 c£L u j n in i Úttörőknek Egy tavaszi nap délutánján otthonában felkerestem Ilus nénit, özv. Kántor Antalnét, akit évekkel ezelőtt ismertem meg. Szinte az első perctől kezdve tisztelettel és szeretettel csodálom az emberek iránti hallatlan kedvességéért, különösen a gyerekekkel való fáradhatatlan foglalkozásáért Megkértem Ilus nénit, hogy beszéljen magáról, és ő örömmel, a maga megszokott kedvességével elkezdte életének történetét. — Szegeden születtem, kistisztviselő családból származom. öten voltunk testvérek. Már kiskoromban kitűntem társaim közül a versmondásban. Az iskolában minden jeles ünnepen szavaltam. Szerettem a szép költeményeket. A nagy költőkről akkor még igen keveset tudtam — a későbbi években annál többet. Fiatalabb koromban Ady Endre és Babits Mihály, későbbiek közül Garai Gábor és Illyés Gyula költők verseit szerettem és szavaltam, amikor erre alkalom és lehetőség volt. Ha bánat ért, ha boldog voltam, mindig a szép versek segítettek át a nehézségen, tettek még boldogabbá. Talán a versek hatására fogtam tollat 15 éves koromban, és megírtam az első, Ibolya című versemet. IBOLYA Az asztalomon karcsú kis vázában: sötétlila színű - ibolya virít. Lelkem, boldogan fürdik illatában, Április 10-én és 11-én újabb jelentős sporteseményre került sor Pakson. Az ASE csarnokában ökölvívó úttörő-olimpiára gyülekeztek versenyzők, edzők az ország minden részéről. A selejtezők során több mint 600 fiatal öklöző szállt harcba, hogy a legügyesebb 60 (fiú, 15 súlycsoportban, itt képviselhesse megyéjét, egyesületét. Az olimpiai lángot ünnepélyes keretek között Solt Tibor paksi olimpikon gyújtotta meg. Jákli Péternek, a városi tanács elnökének köszöntő szavait követően kezdetét vette a látványos megnyitó. A részt vevő versenyzők nevében Nagy László, a dombóváriak kétszeres olimpiai bajnoka mondta el az eskü szövegét. Délutánra már a ring is helyére került, az ökölvívásé lett a főszerep. A tét a vasárnapi döntőkbe jutás volt. Váltakozó színvonal, heves csaták jellemezték az összecsapásokat. Bizony, egy-két vereség után a könnycsepp is megjelent a srácok szemében. Tolna megyét hét fiatal ökölvívó — 3 paksi, 4 dombóvári — képviselte. A selejtezők során közülük ketten maradtak alul, így bronzéremmel zárták a versenyeket. A legrövidebb összesapást az 52 kg-osok produkálták, a s ujjongva köszönti tavasz hírnökét. Tavasz van. Kizöldül újra a természet, virágba borulnak a bokrok, a fák. Köszöntelek téged tavasz kis virága. Rég várt kicsi hírnök virítsál soká. A versírásba mindjobban belemélyedtem. Örömömet leltem az írásban, de sohasem publikáltam, mert gyengének tartottam a verseimet. Amikor tanárember felesége lettem, még jobban élhettem az irodalomnak. Rövid gépíráskodás után művészeti előadóként tevékenykedhettem. Tanítottam az iskolás gyerekeket, a dolgozó fiatalokat verselésre, színdarabok betanulására. győri Károlyi jnár a kezdés után döntő fölénnyel győzött. A vasárnapi döntők már színvonalukban is a legjobbak versengését hozták. A Szépszámú közönséget először a 38 kg-os Mukli Jácint hozta lázba. A Paksi SE ifjú öklözője látványos küzdelemben szerzett aranyérmet. A másik, döntőbejutott hazai fiú, Solt Tibor szereplése után a jelenlévő szakemberek is elismerően bólogattak. Iskolajátékot bemutatva, minden tekintetben felülmúlta ellenfelét. Megyénk harmadik győzelmét a dombóvári Szarkai András aratta döntő fölénynyel. Ezzel a sikerrel Tolna megye 3 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzéremmel igazán eredményesen zárta az olimpiát. A döntők végeztével a semleges szurkolók is elégedetten távozhattak. Nagyvonalúan rendezett, látványos versenyt láthattak mindkét napon. A résztvevők pedig a zászlólevonás után elbúcsúztak egymástól: „viszontlátásra 1988-ban, Tatabányán!”. A győztesek: 30 kg: Csömör (TBSC), 32 kg: Varga (TBSC), 34 kg: Bihari (TBSC) 36 kg: Nagy T. (TBSC), 38 kg: Mukli (PSE), 40 kg: Énekes (Bp. Honvéd), 43 kg: Fehér (KSI), 46 kg: Papp (Csepel Autó), 49 kg: Solt Az emberekkel való foglalkozás mindig örömet jelentett számomra. Sohasem éreztem fáradságot. Talán ezek voltak az életem legszebb évei. 1959-ben, 53 éves korában tragikus hirtelenséggel meghalt a férjem. Egyetemista ikerfiaimmal egyedül maradtam. Nehéz évek következtek az életemben. Az emberekben vetett hitemet sohasem adtam fel. Három évtizede élek egyedül, de mégsem vagyok magányos. A szeretet mindenkor a társam. Mindig éreztem az emberek szeretetét, ragaszkodásukat. Az (adott emberi szeretetet mindig viszonozták. Tőlem távol lévő fiaim, menyeim és három unokám rendszeresen meglátogatnak. Ilyenkor nagyon boldog vagyok, amikor szeretteimet magamhoz ölelhetem, megsimogathatom, láthatom őket, hallhatom hangjukat. A tavalyi évben ismerőseim rábeszélésére jelentkeztem az ön jelölt — Vitray Tamás vezette — tv-műsorba. Sikeres próbafelvételek után, 1987. február 22-i műsorban szerepeltem, saját verseimmel. A zsűri döntése alapján csak 3 percig állhattam a kamerák előtt. Akkor kissé csalódott voltam, de később a sok távirat, a gratulációk, a levelek mindenért kárpótoltak. Több mint ötven éve élek itt Pakson. Szeretem a várost, a környéket, a tájat. De legjobban a Dunát szeretem. Ezért is tartom a verseim közül az egyik legkedvesebbnek a Dunám című versemet. (PSE), 52 kg: Károlyi (Győr), 55 kg: Gábris (Vasas), 59 kg: Kökösi (Keszthely), 65 kg: Szarkali (Dombóvár), 71 kg: Fekete (Kaposvár), -j- 71 kg: Tallósy (Bp. Honvéd). Medgyesy Ferenc Halló, taxi?! — Holnap reggel a 6.25- öshöz igyekeznék a vasútállomásra a családdal. Ha lehetne ... — Sajnálom uram, reggelre nem fogadunk el rendelést. Késő éjszakáig dolgozunk, nekünk is jár a 8 óra pihenőidő, és azért a 20 forintért, uram, nem várhatja el, hogy fáradtan kocsiba üljünk, és ... — Értem, uram, hogy ... most nem egymásért vagyunk. „GOIS” PAKSI ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: Torma Csaba Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71 Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Or. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: Iir/ÜHV/308/T Megjelenik havonta Készüt a Szekszárdi Nyomdában. 6000 87.1556 Felelős vezető: Benizs Sándor örömmel tapasztaljuk, hogy gyorsan terjed a városszépítés gondolata. Egyesületünk ez évi közgyűlésén egy úttörő tett figyelemreméltó bejelentést, melyet ezúttal szeretnénk közzétenni: „Felhívás! Paks város úttörőcsapatai, figyelem! Iskolánkban a Paksi Városszépítő Egyesület szép példáját követve; városszépítő raj alakult Munkánknak tekintjük környezetünk állandó rendben tar-Fellapoztam az Alkotmányt, és azt olvastam, hogy államunk biztosítja a tanuláshoz való jogot. Aztán elgondolkoztam egy kicsit a lehetőségeken is. Másfél századdal napjaink előtt egy politikusunk a „legnagyobb” jelzővel illetett egy másik magyart. Nos, ez a legnagyobb honfi egyszer tett egy ilyen kijelentést: „A kiművelt emberfők sokasága teszi az ország erejét.” Napjainkban azonban néhány dolog kezdi elveszíteni állandóságát. Nevezett politikusunk képmásával ellátott bankók csakúgy, mint gróf Széchenyi István idézett szavai. Ma hazánkban tízezrek tanulnak— munka mellett! — közép- és felsőfokon. Ennek okai is ezerfélék. Ebből a rengeteg okból csak kettő az, amelyeket mostantól támogatnak. Miért is tanulunk? Ha értelmét keressük, sokszor gátol minket Berend T. Ivánnak az a prognosztikája, miszerint gazdaságunknak az ezredfordulón is mintegy másfél millió segéd- és betanított munkásra lesz szüksége. Tanulni hát minek? Tudod-e? Az áprilisi kérdések megfejtése: 1. 1986. május 7-én alakult meg a Paksi Városszépítő Egyesület. 2. A téglagyár melletti Sánc-hegy löszfala volt a kérdezett híres földrajzi nevezetesség. 3. Az ASE-ben az alábbi versenyszakosztályok működnek, labdarúgó, kajakkenu, kosárlabda (női, férfi), cselgáncs, vívó, sakk és karate-szakosztály. Könyvet nyertek: Ruff Jánosné, Paks, Péter u. 33., Kertész János, Paks, Váci M. u. 5., Bencsik Istvánná, Paks, Vak Bottyán u. 18. További kérdéseket nem teszünk fel, mivel egyre kevesebb megfejtés érkezett. Annak a néhány lelkes megfejtőnek, aki végigkísérte próbálkozásainkat, köszönjük a játékot. tását, figyelemmel kísérjük városunk fejlődését, megfigyeléseinket, javaslatainkat továbbítjuk az egyesület felé. Ügy érezzük, ezzel a munkával hasznos polgárai lehetünk Paks városának. Várjuk olyan csapatok, rajok jelentkezését, amelyek szívesen részt vennének ebben a munkában, és képviselőjüket a soron következő egyesületi gyűlésre delegálnák. Jelentkezni lehet Frast Antal egyesületi elnöknél. Hornok Krisztián a 4. sz. általános iskola Fekete István úttörőcsapata városszépítő rajának rajtitkár-helyettese.” Tájékoztatásul közöljük, hogy Frast Antalt a 10-487 telefonszámon lehet elérni, és a jelentkezéseket a tanácselnök titkársága (10-287) is neki továbbítja. Az úttörők a következő tanévtől kezdve tudnak szervezetten részt venni az egyesület munkájában, de a nyári szünidő alatt egyénileg is sokat tehet mindenki lakóhelyének széppé tételéért. Csak ha kötelező? A tanulmányi kedvezményekkel operáló rendelkezések ma a műveltség helyett a képzettség kategóriáját állítják fel. Holott a kettő nem csereszabatos, hanem felfogásunk szerint a képzettség a műveltség része. Ma hazánkban — bizonyos — képzettségek megszerzését támogatják. Jogos lenne ez így, ha egészséges közoktatásunk, pályaválasztásunk lenne. Ám míg ez csak vágyálom lesz, sokan kívánják (kívánnák?) képzettségüket ÉS MŰVELTSÉGÜKET felnőtt korban gyarapítani. Egyelőre azonban csak a kötelező képzettség megszerzésére van lehetőségük. Félreértés ne essék, joguk van másra, többre is. A pásztornak nem kell bölcsészdiploma. Legalábbis a juhok őrzéséhez nem. De ahhoz, hogy a harmadik évezred küszöbén eligazodjék világunk dolgaiban, már nem ártana némi plusz műveltség. Példánk erős, de képzeljük el a téeszt, amint tanulmányi szerződést köt pásztorunkkal, hogy az tár-Felszabadulási Vándor Kupa A KISZ Paks Városi Bizottság és a KISZ PAV Bizottság Felszabadulási asztalitenisz-versenyt szervezett. A férfi csapatverseny elődöntői, melyre városunk ifjúsági kollektívái nevezhettek, 4 fordulóban zajlottak. A férfi csapat- és férfi + női egyéni döntőkre április 26-án került sor az ASE sportcsarnokban. A versenysorozaton 154 fő vett részt. Eredmények: Férfi csapatverseny: Kupagyőztes: PAV KISZ Asztalitenisz Klub, 2. Villamos Üzemvitel, 3. Konzervgyár „A”. Női egyéni: 1. Kiss Zoltánná, 2. Vécseiné Farkasfalvi Lúcia, 3. Riszter Margit. Férfi egyéni: 1. Harmath Béla, 2. Novák Lajos, 3. Angyal János. A meleg nyár valamenynyiünk örömére alkalmat teremt strandolásra, barnulásra. Nagy megpróbáltatás azonban minden frissen ültetett fa és bokor számára, melynek gyökerei még nem hatoltak Olyan mélyre, hogy a kiszáradt talaj alsó rétegeiből fölszívják a maradék éltető nedvességet. Gyerekek! Aki lakása vagy lakóhelye közelében ilyen fát vagy bokrot ismer, gondoljon rá a nyári melegben, és hetente vagy kéthetente vigyen rá kanna vizet! ősszel meg fogjuk beszélni, hogy kinek van már saját fája — akinek nincs, de szeretne, annak szerzünk csemetét, és maga el is ültetheti. Vannak más ötleteink is. Ti is gondolkodjatok, mivel tudjuk tovább szépíteni lakóhelyünket. A Paksi Városszépítő Egyesület nevében jó bizonyítványt és kellemes nyaralást kíván Nektek: Tóth András titkár sadalomtudományokat hallgathasson! A birkákon ezzel nem lesz több haszon, hát miért támogatnák pásztorunkat? Megint csak az ablakig látunk, az udvarra ki már nem. Az egyik legszebb és legemberibb vágy legtöbbünkben az, hogy gyarapítsuk műveltségünket. Ha erre az iskolát találták ki, oda el kell menni néha. Társadalmunkban — és általában mindenütt — a műveltség nem primer jelenség, nem hoz azonnali extraprofitot. Ám valahogyan a műveltség gyarapítását is támogatnunk kellene, hisz annak az eredményei méginkább ott jelentkeznek, ahol nekünk évezredes gondjaink vannak: mindennapjainkban, közéletünkben, gondolkodásunkban. * „A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja... biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését.” (Részlet a Magyar Népköztársaság Alkotmányából.) PATAI PÉTER Sántító statisztika Olvastam a „Városunkban a TIT” című cikket, melyben több számadatot találtam és elkezdtem játszadozni a számokkal. Így tudtam meg, hogy az öt év, azaz 5X365=1825 nap alatt 3100 előadást szerveztek. Ez napi 1,69 előadást jelent. Mivel ,az előadásokon 170 000 érdeklődő vett részt, ez előadásonként 54,83 főt jelent. Itt kezdtem kételkedni, mert a mai világban igen ritka az olyan nem színházi és filmvetítési rendezvény, melyen ennyien megjelennek. A gyanakvásom még jobban fokozódott, amikor azt számoltam ki, hogy hány fő juthatott egy napra: 170 000:1825=93,15 fő ment mindennap, tömött sorokban TIT-rendezvényre. Amennyiben csak minden második napon volt rendezvény, akkor már 186,3 fő tolongott az előadáson. Tudom, bizonyos fenntartásokkal kell kezelni a statisztikákat, no de enynyire ? Vagy nekem ennyire magas a matematika ... — be.. DÜNÄM Mily erő, mely a föld hátára dobott, mint óriási futószalagot? Erdők, hegyek, kertekalján kanyarogsz, szelíd békességgel, némán. Viszed az élők, vidám kacagását, s halottaidnak — rejtett könnyeit. Viszed a partok arany morajlását, s a dúsan rakott hajók terheit. Ezüst öledben — tikkadt délutánon, ringatod a búcsúzó napot, sugárkarjával, tréfás pajkossággal játszanak a libbenő habok. Állok a kanyarban. Nézem tükör arcod, szemem úgy kísér, mint búcsúzó fiút. Eltűnsz. Már nem látlak, de tudom: hogy anyádnak, a tengernek ölébe futsz. Majoros Ökölvívás Sikeres szereplés - közönségsiker Tanulj, magyar!
