Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1986-10-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A KERESZTREJTVÉNY Költészet A bridzsről Ha megfejtik a vízszintes 1. és függőleges 12. sz. sorok­ba rejtett mondatot, akkor megtudják, hogy a lírai mű­faj magas színvonala mitől függ. Vízszintes: 1. A MEG­FEJTÉS ELSŐ RÉSZB (zárt betűk: K, ö, K, E). 12. Sok­felé ismert. 13. ... Appia, hí­res római út. 14. Hatalmas vegyiüzem az NDK-ban. 15. Az ottani. 16. Hirtelen ijedt­ség vesz rajta erőt. 18. Toka egynemű betűi. 19. Beszerez­tet. 21. Fiatalok oktatói. 23. Az arzén vegyjele. 24. Szép a virága, hasznos a termése. 26. Adó betűi, keverve. 27. . . . type (lino = szedési el­járás a nyomdában). 28. Egyik műve a Copperfield Dávid. 31. Rövidítés kamio­nokon. 32. Háló, idegen ere­detű szóval. 34. Mutálni Augusztus 21-én fájdalmas veszteség érte a magyar sak­kozókat, meghalt Barcza Ge­deon nemzetközi nagymester Barcza Gedeon ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely „élőben” látta a 20. század eddig feltűnt sakkcsillagait, sőt, sakkasztal mellett meg­mérkőzhetett velük. Barcza nagymester élet­művének méltatásához egy cikk terjedelme igencsak ke­vés. öt évtizedet töltött a sakkművészet szolgálatában, mint játékos, szakíró, szer­kesztő és pedagógus. Számos versenygyőzelmet, nyolc ma­gyar bajnoki címet, olimpiai bajnokságot vívott ki. Kima­gasló érdemeket szerzett a tudományos igényességgel Humor kezd! 34. Gyerek kezűbe nem való. 37. Tervhivatalunk rö­vidítése. 38. Van minden fa­luban, de csak egy. 40. Valaha épület volt. 42. Utána „java” is következhet. 44. Készpénz. 45. Pulóvert készít. 46. ösz­­szetételekben újat jelent. 48. Hibásan rögzít papírra. 49. Dunántúli község és részes­­határozó rag. 51. Helyét el­hagyó. 53. Névelős szerszám, főleg favágók használják. 55. Külföldi golyóscsapágy-már­­ka. 56. Faluk neve a Kau­kázus vidékén. 57. A sza­­márium vegyjele. 58. Bonyo­dalommal járó kellemetlen, ségek. 61. Selymes tapintású, finom papír. 63. YR. 64 Helyi, idegen eredetű szóval. 67. Vándormunkások voltak Amerikában. 69, A részes­határozó eset latin rövidí­tése. 70. Nagy darab ember. megírt sakk-könyvekkel, cikkekkel, elemzésekkel. Emlékeként egy szép Barcza-alkotást mulatunk be Idei .) luktd v.invuiiK az i9;*6-ban váltott Barcza— Kluger játszma döntő pilla­natát ábrázolja. Világos kö­vetkezik és két lépésben nyer (az eredeti játszma to­vább tartott, mint két lépés, mert sötét nehezen ismerte be, hogy vesztett). LABDARÚGÁS: Az 1986—87. évi Tolina me­gyei felnőtt és ifjúsági lab­darúgó-bajnokság őszi for. dulójának eddigi eredményei: ASE—D.földvár 1-1, ifi: 2-2 Bátaszék—ASE 1-1, ifi: 1-4 ASE—Gerjen 3-0, ifi: 5-0 ASE—Szekszárd 3-2, ifi: 2-2 Tamási—ASE 0-3, ifi: 2-0 ASE—Szakcs 3-0, ifi: 6-0 S.tornya—ASE 1-3, ifi: 2-4 ASE—Nagydorog 5-0, ifi: 5-2 A halált nem szoktuk ün­nepelni. Lehajtjuk fejünket, és emlékezünk. A mai nap egy kicsit más. Lehajtott fejünk nemcsak az elmúlásnak szól, a bosszú ál­dozatainak. Főt hajtunk a dicsőség és a szabadság már­tírjai előtt. A Tizenhárom, így ismerjük őket. A tizen­három arc jelkép. Mögötte Függőleges: 1. Francia város, Gard megye székhelye. 2. Vágja a rendet a mezőn. 3. Limlomok, gizgazok. 4. Az ittrium és a kén vegyjele. 5. Körülvesz. 6. ...-lóg; tén­­fereg, cselleng. 7. Ilyen a jó ruhaanyag. 8. Nemzetség Skóciában. 9. Átenged, át­ruház. 10. Szovjet autók betűjelzése. 11. Olasz film­rendező, egyik műve a Nagyítás. 12. A MEGFEJ­TÉS MÁSODIK RÉSZE (zárt betűk: N, A, T, G). 17. Ida betűi keverve. 20. Község Székesfehérvár közelében. 22. Zenei előírás rövidítése, je­lentése: késleltetve. 25. Egyik minisztériumunk, röv. 26. Is­mert szovjet repülőgép-ter­vező. 28. Római hatszázötös. 29. Szép római városrész. 30. Fába, fémbe ír. 33. Vagyont könnyelműen prédái. 36. Képzelt természetfölötti lé­nyek. 39. Kis csomó. 41. Sportoló viseli. 43. Millió részlet! 47. Ide semmi esetre sem. 50. Hajnalban teszi a Nap. 51. Császári cím, de kabátfajta is. 52. UUV. 54. Lólábbal kapcsolatos ige. 55. Különös mozgású állat. 57. Bánat okozza. 59. Lábrész. 60. Az a betű a morze-ábé­­cében. 62. Lajoska. 65. ... Vegas; ismert amerikai hely­ség. 68. Ablakban van! 70. A molibdén vegyjele. A megfejtés a déli portán elhelyezett szerkesztőségi postaládába dobható, vagy a szerkesztőség címére postán juttatható el. A helyes megfejtés bekül­dői között könyvjutalmakat sorsolunk ki. Beküldési határidő: 1986. november 20. Előző rejtvényünk meg­fejtése: Sokáig csak az a munka tart, melyet nem me­rünk elkezdeni. Könyvet nyertek: Hanoi Pálné, Paks, Május 1. u. 19„ Zelfei István, Paks, Kurcsa­­tov u. 4., Kőmíves Lászlóné, Dunaszentgyörgy, Árpád u. 31., Tomkó Imre, Paks, Ár­nyas u. 18., Markó Istvánná, Paks, Táncsics u. 6. IV/11. Kérdésünk tehát: világos hogyan harcolhatja ki leg­gyorsabban a győzelmet? A helyes megfejtők között sakk-könyvet sorsolunk ki. Beküldési határidő: novem­ber 20. A megfejtéseket a művelő­dési bizottságnál lehet leadni (102. épület, I. em. 12.). Az alábbiakban közöljük a 3. és 4. feladványunk helyes megfejtését: A 3. sz. feladványunkban világos az alábbi módon nyerhet: 1. h7+, Kg7 (Kh8- ra Ff6+ és matt), 2. h8V+, Kh8:, 3. Kf7, Bf8+, 4. Ff6+, Bf6:, 5. Kf6:, Kg8, 6. g7 és világos vezérré változtatja a g-gyalogját és nyer. A 4. sz. feladványunk meg­oldása: 1. Vf8+, Kf8:, 2. Fh6+, Kg8 (Fg7—43 is Bc8-|-), 3. Bc8-f- és a matt védheteblen. KOSÁRLABDA: Az ASE NB Il-es férficsa­pata szeptemberben emlék­tornán vett részt Egerben. A már hagyományossá vált Dobó István Kupa küzdel­meiben a mieink érdeklődést felkeltő módon szerepeltek. Eredmények: ASE—Egri TK 77-57, ASE— Nyíregyházi TK 81-62, ASE— MEAFC (Miskolc) 79-61 (döntő). Fiaink nem teltek el a di­csőséggel, s az NB Il-es baj­noki fordulókban sem kímél­nek senkit. ASE—Bátaszék 97-50, ASE—Szigetvár 95-55. ott érezzük a százezreket, akik hosszú századokon át véreztek függetlenségünkért. Egy szál virágot vettem, de nincs hová letennem. Három percre megállók hát, és csöndesen emlékezem. Meg­hajtom fejemet az emlékek — az emlékük — előtt. 1986. október 6. PATAI f Lukács Zoltán Lukács Zoltán, a Paksi Bridzs Egyesület (PBE) el­nöke tájékoztat bennünket az egyesület életéről: — Hadd kezdjem a ma­gyar bridzs történelmével. A harmincas években alakult a Magyar Bridzs Szövetség, s elsők között csatlakozott a Világ Bridzs Ligához. A há­ború alatt, és még utána is sokáig, a szövetség nem funk­cionált. Teljesen szünetelt a versenybridzs is hazánkban, és csak az ötvenes években kezdett újraéledni. Ebben az időszakban csak a Budapesti Bridzs Szövetség működött, és csak ők voltak képvise­lőink nemzetközi versenye­ken. A nyolcvanas években sokan próbálkoztak, hogy elismertessék hazánkban ezt a szellemi sportot. Többek között az Európai és a Világ Bridzs Liga vezetői is voltak itt e célból, míg végül a harc, ha nem is teljesen, de eredményre vezetett. 1984- ben újból megalakult a Magyar Bridzs Szövetség, amely nem az OTSH égisze alá, hanem a Művelődési Minisztérium pártfogásába került. Egy érdekesség: a PBE másfél hónappal előbb ala­kult meg, mint az országos szövetség. — Az egyesület megalaku­lása előtt volt-e Pakson tra­díciója a bridzsnek? — Mint máshol, az ország­ban, a bridzsélet itt is meg­előzte alakulásunkat. A gyö­kerek a fővárosból, illetve környékéről idekerült dolgo­zókhoz vezetnek vissza, akik már korábban kerültek kap­csolatba ezzel a játékkal. Ide­­kerülésük után családi vagy baráti körben játszották. A szomorú ebből csak az, hogy hozzánk kevesen léptek be. Egyesületünk magva több éve játszik együtt, sőt, or­szágos versenyekre jártak, ahol még eredményt is értek el. Ilyen előzményekkel ju­tottunk el az 1984. január 30-i alakuló közgyűlésig, ahol 18 fővel kezdtük meg a választásokat. A 86-os évad­nyitó gyűlésünkön ismét választottunk, ahol én lettem az elnök, a titkár dr. Jancsó Árpád, míg a szakosztályve­zető Rósa Géza. — Volt-e a PBE-nek konk­rét célkitűzése, vagy csak spontán tevékenykedtek? Szeptember 26—28. között rendezték meg a hagyomá­nyos villamosiparági vitor­lástalálkozót Siófokon. A jubileumi tizenötödiket az MVMT rendezésében bonyo­lították le. Nyolc iparági vállalat 29 vitorlás hajója vett részt a versenyen. Az ASE színeiben versenyzők kitettek , ma­gukért. Az egyes futamokban 3. és 4. helyezéseket elérve, a csapatverseny értékelésé­ben a 14 csapat közül az előkelő 4. helyezést érték el. A szombat esti záróünne­pélyen Schiller János, az — Egyesületünk célkitű­zése két fődologra irányult: az egyik a szakmai munka itteni keretek közötti szerve­zése, szinten tartása, a másik a tömegbázis megteremtése. A szakmai munkánál dön­tenünk kellett, hogy mit aka­runk. Erre vonatkozóan alap­­szabályzatunk is rögzíti, hogy a mozgalmasabb, látványo­sabb versenybridzset kell kö­vetnünk. Ebben a sportban vannak olyanok, akik többet tudnak áldozni — pénzt is, időt is —, ezek az ún. profik, és vannak a kedvtelők, akik közé tartozunk mi is. Mun­kahelyi elfoglaltságaink és anyagijaink sem engedi azt meg, hogy mind a 20—25 versenyen ott legyünk, mert az utazás, a szálloda, a ne­vezés igen komoly összeget jelent, figyelembe véve azt, hogy ezek között külföldi versem- is akad Rósa Géza A szakmai munka másik felét a saját szervezésű bridzstanfolyamok vezetése képezi. A transzparenseket és egyéb eszközöket mi ké­szítjük a hallgatók számára, ezzel is elősegítve e „tudo­mány” elsajátítását. Fontosnak tartjuk a tö­megbázis megteremtését, de ezen a téren nem tudtunk igazán sikert elérni. Bár ré­szünkről minden törekvés megvan: plakátokat terjesz­tünk, a beruházás stúdióját igénybe vesszük; hogy mégis mi az oka az érdektelenség­nek, nem tudom. Ez a ten­dencia egyébként országos méretű. Sajnos, nincs az or­szágban bridzsújság, könyv is elvétve akad, elégtelen az országos propaganda, és ez rányomja bélyegét a bridzs­élet színvonalára, népszerű­ségére. — A PBE milyen eredmé­nyeket ért el eddig, és egyál­talán, hogyan minősítik a bridzsben a játékosokat? — Amit eddig elértünk, nemcsak megalakulásunktól, hanem 2—3 évvel visszame­nőleg kell mérlegelni. A szö­vetség által kiírt csapatverse­nyeken évek óta indulunk, amelyek során a IV. osztály­ból fokozatosan jöttünk fel az I/B osztályig. A legna­gyobb sikerév 1985 volt, ami­kor a vidékbajnokságon a 4. helyet szereztük meg, így eljutottunk a Magyar Kupa országos döntőjébe, ahol szoros küzdelemben ugyan, de alumaradtunk. A 86-os év sajnos, gyengébb mérleget MVMT vezérigazgatója kö­szöntötte a versenyzőket, és adta át a vándorkupát, ame­lyet az idén is a Duna­­menti Hőerőmű Vállalat sportolói nyertek el. A sikeres verseny után kí­vánjuk, hogy a jövő évi, 16. után még szebb eredmények­ről számolhassunk be. Az ASE csapatának tagjai voltak: Krix Béla, Kemenes László, Nagy Jenő és Ora­­vetz Attila. Nagy Jenő ígér. Sok játékosunk — el­foglaltságuk miatt — nem tudta vállalni a versenyeket, így lecsúsztunk a II. osztály­ba. Ez még mindig nagy eredmény, mert még így is a középmezőny első negyedé­ben vagyunk. Hogyan minősítenek ben­nünket? Minél több pont­szerző versenyen indulni, és lehetőleg minél jobb ered­ménnyel szerepelni. De a versenyek rangja változó, függ az indulók számától, a játékosok szintjétől, ki ren­dezi, és sok más objektív té­nyezőtől, amiből egy bonyo­lult képlettel meghatározzák, ki mennyi pontot kaphat, és meddig. A Magyar Bridzs Szövetségnek is van ún. mes­­terpont-listája, amelyben az ország legjobb 400 ver­senyzőjét rangsorolják. Egye­sületünkből Szabó Gyula a legjobb 200, míg további négy versenyzőnk a 400 között van. — Mik a PBE jövőt illető tervei? — Bármely egyesület ma­napság már csak úgy ter­vezhet, ahogy anyagi hely­zete engedi. Közel 3 éves működésünk óta mindig óva. tosan tervezünk, ugyanis az induláskor kapott anyagi tá­mogatás csak egyszeri jut­tatást jelentett, szóval nincs biztos anyagi forrásunk. Ez persze, nem jelenti azt, hogy nincsenek terveink. De most és a közeljövőben nincs szán­dékunkban nagy terveket szőni. Szeretnénk azonban a tömegbázist megszerezni, a rendszeres bridzséletet megteremteni. Szeretnénk elérni, hogy Pakson is ren­dezhessünk évenként vissza­térő versenyeket. És — erről csak óvatosan beszélek — úgy tervezzük, hogy az eljö­vendő kábeltévé műsorában is megpróbáljuk népszerű­síteni a bridzset. — Kit emelne ki név sze­rint tudása és eredménye alapján az egyesületből? Dr. Jancsó Árpád — Egyértelműen az első csapatot tudom példázni. Név szerint: Szabó Gyula, dr. Rónaky József, Rósa Géza, dr. Jancsó Árpád, Lukács Zoltán, de ide sorolhatom még Király Gyulát is, bár elfoglaltsága miatt most ke­vesebbszer tart velünk. Hadd említsem meg a hölgyeket is, így Rósánét és Szabónét feltétlenül. Sz. P. ATOMERŐMŰ EPlTÖI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Torma Csaba Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készük a Szekszárdi Nyomdában. 5000 86.3141 velelős vezető: Benizs Sándor GOSZTOLA ISTVÁN Sporthírek Naplórészlet Vitorlázás

Next

/
Oldalképek
Tartalom