Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-12-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 1980 - KEREKBEN Sok munkát, sok bosszúságot, de jelentős munkasi kereket is hozott számunkra a most búcsúzó 1980- as év. Képriportunkban néhány fontosabb eseményt szeretnénk feleleveníteni, a bőséges választék miatt önkényes válogatásban. Fotó: DEÁK HUNOR Helyükre kerültek a blokktranszformátorok — Felszereltük a főépülethez csatlakozó hidakat. Üzembe lépett a vízkiviteli mű. Helyére tettük a reaktortartályt. A turbina kész az idegen gőz fogadására Elkészült az egész ségügyi épület. Vendégünk volt (többek között) Farkas Bertalan űrhajós A víz már eljut a főépületbe. A járási-városi könyvtár újdonságai EHRLICH MAN, John: Washington zárt ajtók mögött. A regény szerzője Nixon elnök egyik legközvetlenebb munkatársa volt, s maga is alaposan belekeveredett az évszázad talán legnagyobb politikai botrányába, a Watergate-ügybe. A könyv megtörtént eseményeket dolgoz fel, szereplőd ismert személyek. Ehrlichman azonban nem történetírói módszereket alkalmaz, hanem a szépíró szabadosságával változtat a valóságos események sorrendjén, egyes cselekményeket összevon, hasonló törekvésű szereplőket egybeötvöz. A történet középpontjában William Martin (valójában Richard Helms) CIA-igazgató áll. Megismerjük karrierjének főbb állomásait, amelyeknek egyik legfontosabbja, hogy feleségül vette Esker Scott Anderson (valójában Lyndon B. Johnson) amerikai elnök szeretőjét. Az eseményeket Anderson elnök váratlan bejelentése indítja el: nem indul a következő elnökválasztáson. Az új elnök — a CIA-főnök bánatára á a republikánus Richard Monckton (alias Richard Nixon) lett. A durvaságig határozott Monckton elnök az új nemzetbiztonsági tanácsadó, Carl Tessler (Henry Kissinger) hatására egyelőre meghagyta állásában a CIA- igazgatót, de Martin tudta, hogy bármikor kitörheti a nyakát az ún. Primula-jelentéssel, amely a Rio de Muerte-i kudarcért (valójában a kubai Disznó-öböl fiaskó) a CIA-igazgatót tette felelőssé. Martin meg akarja tartani az állását, tehát védekezik. Egyre halogatja a Primula-jelentés kiszolgáltatását az elnöknek, s közben teljes gőzzel nyomoz a Fehér Ház titkos lehallgatási akciója után. A versenyfutásban Martin győz, és hallgatása díjaként a kompromittáló jelentés megsemmisítését és egy sine cura nagyköveti kinevezést kér. A végig izgalmas könyv kendőzés nélkül ábrázolja az amerikai politika sajátos világát, s a lapok első oldalán szereplő politikusok gengszterjellemét. VAJDA Péter: Veszélyes ellenség A kötet a hírhedt amerikai kémszervezet, a CIA (Central Intelligence Agency) történetének jelentősebb epizódjait, az egész földkerekséget behálózó tevékenységének néhány vonatkozását tekinti át. Sokat foglalkozik technikád kérdésekkel, a „robotkémek” segítségével folytatott hírszerzéssel. Megmutatja, hogy ezt miképpen kapcsolják össze a legális források felhasználásával, továbbá a felforgató tevékenységgel. Terjedelmes fejezet tekinti át azt az utat, amelyet az amerikai kémszölgálat megtett a negyvenes évek elejétől napjainkig. A szerző tárgyalja a kudarccal végződő nagyobb mértékű akciókat (a berlini kémalagút, az U—2 kémrepülőgép, a kubai Disznó-öböl akció, a haladó politikusok — Lumumba, Castro, Schneider tábornok — meggyilkolására szőtt tervek, a Pueblo kémhajó ügyét). A kötet legizgalmasabb fejezete konkrét példák elemzésével mutatja be az ügynökök útján folytatott hírszerzés mechanizmusát, a külföldi állampolgárok, köztük magyarok, szovjetek beszervezésének folyamatát. A könyv foglalkozik a Szabad Európa Rádió hírszerzési tevékenységével (az 1956-os magyarországi ellenforradalommal való összefüggésekre is kitérve). A szerző az amerikai ún. globális politika eszközének tartja a kémszervezetet. Kislexikon zárja a kiadványt, — amely címszavak alatt — személyekre (CIA-igazgatók, stb.), szervezetekre, egyes tevékenységi körökre és akciókra vonatkozó kiegészítő információkat közöl. A hiteles (az USA-ban is csak nemrég feltárt adatok alapján íródott), olvasmányos kötet a politika iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható. Katonák az iskolapadban Valóságos közhelynek hangzik, annyiszor leírtuk már, mégis igaz az, hogy fiatal fővel kömynyebben megy a tanulás. Ennek ellenére sokan nem használják Id ezt az alkalmat és csak később jönnek rá, mennyivel teljesebb lenne az életük, ha befejezték volna az általános iskolát, vagy érdeklődési körüknek megfelelő szakmát választottak volna. Többek között ez az egyik oka annak, hogy a honvédelmi miniszter az ifjúságról szóló törvényhez kapcsolódva elrendelte, hogy a néphadsereg azon alakulatainál, ahol nagyobb arányban találhatók olyanok, akik nem végezték el a nyolc általánost, ott biztosítaná kelj a képzést rövidített tanfolyamok formájában. Az oktatás teljes költségét a hadsereg fedezi. Azokon a területeken pedig, ahol lehetőség nyílik rá. az illető szakminisztériummal együttműködve kell segítséget nyújtani a szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséhez. Pakson, a műszaki alakulatnál mindkét képzési forma megtalálható. Az általános Iskolai tanításról Beregnyei Miklós százados, kulturális tiszt a következőket mondja: — Az országos átlaghoz hasonlóan. alakulatunknál Is, a bevonulok tíz százalékáról derül ki évente, hogy nem végezték el a nyolc osztályt. Ezeknek a fiatalokniaík jóformán ez az utolsó lehetőségük az alapfokú tanulmányok befejezésére. A kis falvakból jövőknek ugyanis nincs lehetőségük arra, hogy részt vegyenek a felnőttoktatásban, még akkor sem, ha szeretnének. Másrészt nálunk nem kell szégyenkezniük senki előtt sem a fiataloknak, ami sokukat elriasztott a civil életben az iskolába járástól. Mivel tanulóink más-más időszakban fejezik be az iskolát, három tagozatot indítottunk számukra a paksi m-as számú Általános Iskola lelkes és minden köszönetét megérdemlő tanárai segítségével. Az alaptagozatba azok járnak, akik nem végezték 61 az általános iskola első négy osztályát. A másik két tagozaton pedig azok szereznek bizonyítványt, akik nem járták ki a felső tagozatot. — Milyen eredményeket értek el eddig? — Heti három alkalommal, a munka befejezése után tartjuk az órákat. A tagozatok fél évesek és tapasztalataink szerint, jól bevált ez az oktatási forma. A beiskolázott fiataloknak körülbelül 95 százaléka teszi le sikeresen vizsgáit. Mivel egy tagozat ideje alatt két osztály végezhető el, a kétéves sorkatonai szolgálat folyamán akár mind a nyolc osztályt is elvégezheti az. aki valamilyen oknál fogva azelőtt nem járt iskolába. Aki pedig már korábban eljutott a hetedik osztály elvégzéséig, akár szakmát is szerezhet katonaideje alatt. — Természetesen bennünket is érdekelt, hogy katonáink mihez akarnak kezdeni az itt megszerzett ismeretekkel leszerelés után. Kérdésünkre általában azt válaszolták, hogy szeretnének továbbtanulni, szakmát szerezni Vagy levizsgázni gépjárművezetésből. SEGÉDMUNKÁSBÓL — SZAKMUNKÁS Magas, víg kedélyű fiatalember Mayer János, a 8/a. osztály tanulója — akit Beregnyei százados javaslatára kerestem fel. Paksi lakos lévén, korábbam már dolgozott az erőműben, segédmunkásként, vasbetonszerelők mellett. Majd betanított munkás volt a Paksi Állami Gazdaságban, egy növényvédő tanfolyam elvégzése után. Innen hívták be katonának. — Hogy hogy bevonulás előtt csak a hatodik elvégzéséig jutottál el? — Kisiskolás koromban nem szerettem tanulni. Amikor rájöttem, hogy mennyire hiányzik a kihagyott két év, beínaitkoztáin a dolgozók esiti Iskolájába, de a vizsgára sajnos nem tudtam elmenni. így aztán abbahagytam. El lehet képzelni, mennyire megörültem, amikor megtudtam, hogy a katonaidőm alatt befejezhetem tanulmányaimat. Eddigi munkahelyeimen ugyanis mindenhol tapasztaltam, milyen hátrányt jelent az iskolát végzettség hiánya. Az erőműben például csak segédmunkásként dolgozhattam és nem végezhettem el a hegesztő tanfolyamot, mert nem volt meg a nyolc általánosom. Leszerelés után már ez sem lesz akadály, hisz december elején fogok levizsgázni. Visszagondolva a tanulási időszakra, elmondhatom, hogy itt a tanárok messzemenően figyelembe vették, hogy tízórás fizikai munka után ültünk be a padba és ehhez mérten segítettek bennünk két. És ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy, a katonaidő leteltével szakmát szeretnék tanülni és igyekezni fogok, hogy a jogosítványt is megszerezzem. MÉG REAKTORSZERELÖT IS KÉPEZNEK Török Lászlóval, a zászlóalj technikusával is a szakmunkásképzésről beszélgettünk: — Négy éve indult meg a képzés; kőműves, ács, álványozó, vasbetonszerelő és vasszerkezeti lakatos szakmákban. Szakmunkás-bizonyítványt 185-en szereztek 1979-ig. Az oktatást, különböző vállalatok szervezik meg és ők fedezik a költségeit is. A tanulókat a szekszárdi 505-ös Ady Endre szakmunkásképző Iskola tanárai vizsgáztatják. A szakmunkásképzés mellett a vállalatok még különböző tanfolyamokat Is indítanak, így például nehézgépkezelő, turbina- és reaktarszerelö, vagy minősített hegesztő végzettséget szerezhettek az ezeken részt vevők. Érdekességként elmondhatom, hogy az elmúlt években 234-en vettek részt darukötözői tanfolyamon, ami feltétlenül szükséges az itt folyó építészeti munkákhoz. Az oktatás hatékonyságát bizonyítja, hogy a tavaly végzett Koch vasbetonszerelő brigád jelenleg már közmegbecsülésnek örvend. Megemlíthetném azt a testvérpárt is, akik a hadseregben tanulták ki az ács-állványozó szakmát és leszerelésük után két hónappal vállalatuk már Csehszlovákiába küldte őket dolgozni. VARATLAN AJÁNDÉK Beszélgetésünk után meglátogattam, vizsgák előtti felkészülés közben a szakmunkástanulókat. Ekkor találkoztam Mezey Zoltánnal, aki vasbetonszerelő lesz és ebben az évben még tanulóként, a 22-es ÁÉV-nál szintén ezt a munkát végezte. — Miért épp a vasbetonszerelői szakmát választottad? — Bevonulás előtt a VBKM,ben dolgoztam, áruszállítóként. Amikor lehetőség lett volna rá, egyéb problémák miatt, sajnos nem tanulhattam tovább. így rögtön kihasználtam a lehetőséget, amikor hallottam, hogy katanáskodás alatt tanulhatok Is. A Vasbetonszerelésről azt mesélték, hogy nehéz, de szép szakma és anyagilag sem jár rosszul, aki ezt választja. Másrészt elhatároztam, hogy a leszerelés után az építőiparba megyek dolgozni. És addigra legalább szakma lesz a kezemben. Azt hiszem, mások Is úgy vaunak a seregen belüli tanulással, mint én: váratlan ajándékot jelent számukra, ami hozzásegít a későbbi boldogulásunkhoz és az itt eltöltendő két év érdekesebbé, hasznosabbá tételéhez. CSERKUTI FERENC
