Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1980-08-01 / 4. szám

ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ t t t BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. in. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1980. AUGUSZTUS Társadalmi rendünk alapja a munka A Mogyar Népköztársaság alkotmányát 1949. augusztus 18-án fogadta el az ország­­gyűlés. Az alkotmány össze­foglalta azokat az átalakulá­sokat, amelyek a politika, a gazdaság, a társadalmi élet területén végbementek a fel­­szabadulás első napjaitól. Az 1949. évi X. törvénycikk 1972- ben került módosításra, ame­lyet a szocializmus építésének új tényei kívántak meg. Meg­változott az ország egész ar­culata, megerősödött, nagyot fejlődött társadalmunk. „A Magyar Népköztársaság szocialista állam ..." így szál alkotmányunk első fejezete, majd így folytatja a hatalom­ról, a társadalmi rendről: „A Magyar Népköztársa­ságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetke­zetbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiség­gel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gya­­( ko'o’ju .. . A Magyar Népköz­társaság állama védi a dol­gozó nép szabadságát és ha­talmát, az ország független­ségét, harcol az ember em­ber általi kizsákmányolásá­nak minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésé­re." Ezekben a mondatokban nemcsak az a puszta tény van, hogy a kapitalizmusból a szocializmus időszakába jutot­tunk, hanem az is, hogy a tár­sadalom egészében hatalmas átcsoportosulás ment végbe. A szocializmus építéséért vívott küzdelemben a mun­kásosztály és a parasztság szövetségben, együtt haladt előre, így alakult ki és szilár­dult meg a dolgozók egysége a nemzeti egység. A felszaba­dulás előtti időszak története és a jelen tényei, a szocializ­musért vívott küzdelem bizo­nyítja, hogy a munkásosztály vezetője társadalmunknak. A vezető osztály mellett ott áll a termelőszövetkezeti paraszt­ság és így új tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség, amely mögött szilárdan áll az értelmiség és ezen a szövet­ségen nyugszik a szocialista nemzeti egység. 1972-ben az országgyűlés módosította a Magyar Népköztársaság al­kotmányát. Az alkotmányban ott szerepel, hogy a munkás­osztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. A kommunisták azt vallják, hogy ez a vezető sze­rep nem valamiféle „uralko­dás", hanem a nép áldozatos szolgálata. A népet szolgálni, ez volt a munkásmozgalom harcosai­nak eszménye, vállalt küzdel­me. Az alkotmány ezt tör­vénybe foglalva mindenki szá­mára mondja ki: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka .. A mi társadalmunk olyan társadalom, amely a munkát, az alkotást tekinti létalapjá­nak. Ennek az elvárásnak, amelyet a törvény szavával hirdet alkotmányunk, kell megfelelnie minden magyar állampolgárnak, mert csak így tudjuk tovább építeni a béke társadalmát. CSIZMADIA ENDRE Miniszteri látogatások A honvédelmi miniszter Pakson Katonáink elöljárójukat üdvözlik. Fotó: Horváth Béla Elf NI miniszteri szemle Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter — dr. Áb­rahám Kálmán — 1980. július 23-án miniszteri szemlét tar­tott a beruházáson. A tárgya­láson részt vettek K. Papp József elvtárs, a Tolna me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Gyugyi János elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra, a beruházás vezetői, vala­mint a tárca részéről az épít­kezésben részt vevő vállala­tok vezetői. A látogatás része annak a sorozatnak, amelynek kereté­ben a beruházásban érdekelt minisztériumok irányítása alatt működő vállalatok mun­káját rendszeresen vizsgál­ják az illetékes miniszterek és a minisztérium vezetése. Az ÉVM miniszteri látoga­tás folyamán értékelésre ke­rültek az elmúlt félév ered­vri óc nyrJO'l'Tréli Megállapítást nyert, hogy az 1980. I. negyedévben je­lentkező építőipari, főleg szakipari problémákban si­került előrelépni. A miniszter elvtárs felhív­ta a figyelmet a vállalatok közötti koordináció fejleszté­sének szükségességére. E fel­adatok megoldásában jelen­tős szerepe van az ÉVM mi­niszteri biztosának. K. Papp József elvtárs a megye vezetése részéről érté­kelte az elvégzett munkát. Elismeréssel szólt a kivitele­ző vállalatok kollektíváinak erőfeszítéseiről, melyet az atomerőmű megvalósítása ér­dekében tettek. Az értekezleten a vállala­tok vezetői és kollektívái fe­lé meghatározták, hogy az ópí+Spar r ér ■’érői b’ztoeítani kell az erőmű határidőre tör­ténő megvalósítását. Czinege Lajos, hadsereg­­tábornok, honvédelmi minisz­ter 1980. július 11-én az atomerőmű-építkezésre láto­gatott a minisztérium több vezetőjének kíséretében. A látogatás alapvető céljának tekintették a beruházás hely­zetének megismerését és tájé­kozódást a beruházáson fog­lalkoztatott honvédségi mun­kaerő felhasználásáról, a kis­­katonák életéről. A megbeszélésen és az erő­mű megtekintésében részt vett K. Papp József elvtárs, a Tolna megyei Pártbizott­ság első titkára. A vendégeket az erőmű működéséről, az építkezés helyzetéről, Szabó Benjamin kormánybiztos tájékoztatta. Elmondták tapasztalataikat az építkezés gondjairól, a honvédségi munkaerő foglal­koztatásáról, a megbeszélé­sen részt vevő vállalati veze­tők, minisztériumi képviselők, illetve az alakulat parancs­noka. Megállapítást nyert, hogy az erőmű építésében, a feladatok megoldásában a honvédségi munkaerő ma meghatározó. A jelentkező feladatok megoldásához szük­séges létszámot csak így le­het biztosítani. Az eltelt idő­szakban az ide irányított munkaerőnél nemcsak a lét­szám növekedett, hanem mi­nőségi összetételben is jelen­tős volt a változás. Míg ko­rábban a létszám jelentős ré­szét a segédmunkásként fog­lalkoztatható fiatalok tették ki, ma ez gyökeresen meg­változott. Igen sok szakmunkást irá­nyítanak ide, elsősorban olyan szakmákban, ahol lét­számgondokkal 'küzdenek a vállalatok. A fiatal szakem­berek számára az atomerőmű jó iskola — állapították meg a vendégek — olyan mester­ségbeli fogásokat tanulhatnak meg, melyre másutt nem lenne alkalom. Az építkezés megtekintése­kor megállapították, hogy a Pakson dolgozó munkáskol­lektíva óriási feladatokat old meg. A terület megtekintése után a vendégek a katona­fiatalok egy csoportjával ta­lálkoztak. Kötetlen beszélgetésen Czi­nege elvtárs és a miniszté­rium vezetői informálódtak a munkában részt vevő kato­nák hangulatáról, ugyanak­kor meghallgatták vélemé­nyüket az építkezés tapaszta­latairól is. Meggyőződtek arról, hogy a beruházáson lehetőség van arra, hogy a szakmában min­denki továbbfejlődjön, szak­mát tanuljon, illetve iskolai oktatásban vegyen részt. A vendégek nagy elisme­réssel szóltak a honvédség és a vállalatok között kialakult jó kapcsolatokról, s ennek a továbbfejlesztésére hívták fel a figyelmet. A látogatás a délutáni órák­ban ért véget. Aknatéri konzultáció. Fotó: Gottvald Károly Munkásmüyelődési Központ Szeptemberi előzetes A nyári színházi esték ke­retében júliusban mutatko­zott be Pakson a Várszínház. Nagy sikert arattak az „Amit akartok, avagy vízkereszt” cí­mű darabjukkal. Szeptember­ben láthatja őket újra közön­ségünk Pierre Aristide Breal: Tíz kiló arany c. vígjátéká­­ban. A darab szept. 3-án ke­rül bemutatásra. Pikáns falusi történet: egy francia falu gazdag paraszt­jainak pénzsóvár érdekházas­ságába botlik bele hatalmas bőröndjével egy öregasszony, a koffer tele van arannyal. A vérszomjas Edmée asszony azonnal eltenné láb alól, min­denre hajlandó, kegyetlen és ravasz, mindenkit egymás el­len fordít. Egész sorozat gyil­kossági kísérlet játszódik le a szemünk előtt. Breal a leg­váratlanabb helyzetekbe dön­ti hőseit, és húzza ki őket be­lőle — a szerencsés, váratlan befejezésig. Rafinált komédia, vaskos játék, mely olykor vérre megy. 19-én 15 órakor „Felicián és a kalózok” címmel vidám mesejátékot ajánlunk kisisko­lásoknak. Bajor Andor romá­niai magyar író Cincogó Fe­liciánja a csupa nagybetűkkel írt KALANDOK tárháza. Malgot István rendező a szín­padi megvalósításnál a fan­tasztikus szituációkat bábok­kal, különleges szín- és fény­hatásokkal segíti elő. Várjuk az általános iskolásokat. * Régebbi igényt szeretnénk kielégíteni 29-én Záray Már­ta és Vámosi János koncert­jével. A műsorban közremű­ködnek: Ihász Gábor, Szegedi Molnár Géza, Stefanidu Janu­­la, Németh Krisztina, a Blum együttes kísér. * Folytatódik a friss infor­mációk fóruma című soroza­tunk. Szeptember 15-én este Ipper Pál, a Magyar Televí­zió főmunkatársa tart vitain­dító előadást a szovjet—ame­rikai viszonyról. * Szeptember 5-től október 5-ig tart nyitva Szabady Ve­ronika kerti szobrainak kiál­lítása a Művelődési Központ előtti téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom