Atomerőmű, 1979 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1979-08-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI II pártélet hírei — A beruházás pártszervezeteinél az első félév során jelentős változások történtek. A létszám növekedése, a hatékonyság növelésének igénye újabb alapszervezetek létrehozását és az irányítás korszerűsítését tette szükségessé. Február hónapban a 22. sz. ÁÉV Létesítmény Főmérnökségén a korábbi egy alapszervezet három alapszervezetre oszlott és öttagú pártvezetőség megválasztására került sor, majd június hónapban megalakult a KISZ- építőbrigád alapszervezete. Alapszervezet alakult még a Dunántúli Építőipari Vállalatok közös Főépítésvezetőségén, a Dél-alföldi Főüzemnél és a Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat paksi kirendeltségén. A rohamos létszámnövekedés és az irányítás hatékonyságának növelése érdekében a PAV üzemviteli alapszervezetből két alapszervezet került létrehozásra. A létrehozott szervezetek titkárai: Siklósi József (SKVV), Keszi Lajos (Dunántúli Építők), Hajdú Sándor (Dél-alföldi Építők), Dömötör Imre (PAV üzemviteli I.), Juszt András (PAV üzemviteli II.), Szabó József (22-es ÁÉV pártvezetősége), Molnár András (22-es ÁÉV Igazgatás), Dévai Lajos (22- es ÁÉV „A”), Trencsényi István (22-es ÁÉV „B”), Üornbi Imre (22-es ÁÉV KISZ ÉB). — A pártbizottság és a végrehajtó bizottság első félévi ülésein a következő napirendeket tárgyalta meg: — A párt nőpolitikái határozatának helyi végrehajtása, intézkedési terv a végrehajtás továbbfejlesztésére; — a pártmegbízatások kiadásának és végrehajtásának elemzése; — az 1978. évi ifjúsági parlamentek tapsztalatai; — a PAV pártvezetőségének alapszervezeteket irányító munkája; — a VEGYÉPSZER és a GYGV helyi egységeinek felkészülése a technológiai szerelés feladataira; — a havi ütemtervek végrehajtásának elemzése; — a társadalmi tulajdon védelmének helyzete a beruházáson; — a pártbizottság cselekvési programjának első félévi végrehajtásának kapcsolatai. A pártbizottság megállapította, hogy gyorsult a végrehajtó munka üteme, a folyamatos munkarend segíti a lemaradások pótlását. Ugyanakkor fontos tennivalók vannak a munkaszervezés javítása, az előkészítő munka, a munkaidő ésszerűbb kihasználása és a munkafegyelem megszilárdulása területén. A pártbizottság a termelő munka fokozására, a szocialista munkaverseny lehetőségeinek jobb kihasználására szólítja fel a pártszervezeteket, az aktivistákat, a vezetőket és a szocialista brigádokat. Beindult a hegesztőtanfolyam A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat szervezésében 1979. május 29-én lezajlottak a hegesztő tanfolyam első órái Pakson. Az atomerőmű építése során az egyik legfontosabb munkafolyamatot a hegesztés képviseli. Problémát jelent az, hogy a területen nincs megfelelő létszámban szakképzett hegesztő. Ezen a helyzeten próbál segíteni a most folyó tanfolyam, mely jellegét tekintve ív- és lánghegesztő betanító tanfolyam. Kezdeményezésében és szervezésében Baranya Sándor, az ÉVM minszteri biztosa és a 22. Állami Építőipari Vállalat gazdasági vezetése mellett részt vettek dolgozóink is, élükön a 32. sz. építésvezetőség Pordán József által vezetett hegesztő-lakatos brigádjával. A szervezés sajnos hónapokon át húzódott, melynek gyorsítására az elkövetkezendő tanfolyamnál nagyobb figyelmet kell fordítani. Az előzetesen jelentkezett 59 fővel szemben a tanfolyam jelenleg 71 fő részvételével 2 csoportban folyik. Sikerült az órarendet úgy összeállítani, hogy a 10+4-es munkarend következtében kialakult 4 munkacsoport bármelyikében lévő dolgozónk résztvehessen a tanfolyamon. A tanfolyam résztvevői között ott találhatók a 22. sz. ÁÉV dolgozói mellett a .honvédség és a KlSZ-építőbrigád tagjai is. A tanfolyamon való részvétel egy colgozóra vetítve havi 4 munkanap-kieséssel jár. A vizsgákra október második felében kerül sor, melynek sikeres letétele után betanított ív- és lánghegesztő bizonyítványt kapnak a résztvevők. A tanfolyam befejezése után lehetőség lesz a hegesztő szakmunkásvizsga letételére, melynek érdekében már felvettük a kapcsolatot Szekszárdon az 505. sz. Szakmunkásképző Intézettel. Dunaújvárosban pedig mód lesz a minősítések megszerzésére. PESZLEGNÉ NÉMETH ZSUZSA A jó munka gyümölcse Jelentős erkölcsi és anyagi elismerésben részesültek a Paksi Atomerőmű Beruházás területi munkaversenyében kiemelkedő munkát végzett dolgozóink, valamint élenjáró kollektíváink. A kitüntetéseket K. Papp József, a megyei pb. első titkára adta át a beruházás gazdasági és politikai vezetőinek jelenlétében. „Paksi Atomerőmű Építéséért” plakettet kapta: Harcos Ignác, id. Kulik Vince, Laang Ferenc (26. ÁÉV); Földi Ilona, Staub József (TÁÉV); Hornyák István, Illyés László, Körösi Miklós, I. V. Prokopenko (ERBE); Péntek Ernő, Illés János, Németh Dénes (GYGV); Nagy István (VEGYÉPSZER); Székely Ferenc (ERŐTERV); Bende József, Trencsényi István, Orsós Ferenc, Tóth Sándor, Gaál István (22. ÁÉV). „KISZ-építkezésen végzett kiváló munkáért” plakettet kapott: Kolmann János, Bodonyi László (26. ÁÉV); Oláh György (TÁÉV); Újvári Endre (ÉRBE); Podina Péterné (ERŐTERV); Klippel Sándor, Csicsek Imre, Szilasi Péter, Horváth János (22. ÁÉV); Molnár Pál, Holymik András (Mátraaljai Szénbányák); Várszegi Ágnes, Szauer Lajos (PAV); Láng János (MÉLYÉPTERV); Molnár Miklós (VERTESZ). „Paksi atomerőmű építésében kiemelkedő brigádmunkáért” zászlót és oklevelet vehetett át: „Kulich Gyula” és „Zrínyi Miklós” szocialista brigád (26. ÁÉV), a TÁÉV Molnár József által vezetett szocialista brigádja, a „Dr. Salvador Allende” szoc. brigád (GYGV), „Bánki Donát” szoc. brigád (22. ÁÉV), és Palkó Jánossal az élen az egyik honvédségi brigád. ..KISZ-építkezés Kiváló ifjúsági brigádja” kitüntető címet öt brigád viselheti: „Enrico Fermi” ifjúsági brigád (ERBE), az „Augusztus 20.” ifj. brigád (GYGV); a „Gagarin” ifj. brigád (VEGYÉPSZER), a „Március 15.” ifj. brigád (22. ÁÉV) és a Mátraaljai Szénbányák „Légrádi István” ifjúsági brigádja. Bemutatjuk: a „Kuliclt Gyula” szocialista brigádot Danizs Mihály A most következő riportunk egy olyan brigád munkájáról és tevékenységéről számol be, amely „A paksi atomerőmű építésében elért kiemelkedő brigádmunkáért” című zászlókitüntetést, valamint az ezzel járó 1500 Ft fő pénzjutalmat megkapta. A 26. ÁÉV — Danizs Mihály — vezette kőművesbrigádjáról van szó. A brigádvezető: 40 éves, alacsony növésű, határozott, komoly fellépésű ember. A brigád öt éve alakult meg, és két éve felvették Kulich Gyula nevét. Nincs állandó „törzshelyük” az építkezés területén. Itt is — ott is meglelhetők. Jelenlegi legfontosabb munkájuk a Diesel-gépház építési területén van. Danizs Mihály a következőket mondta el a gépház építésével kapcsolatban: — Az oszlopok betonozási munkálatainál gyors munkára volt szükség. A tartóoszlopokat és a többi betonelemeket itt a helyszínen készítettük el. Speciális, egyedi oszlopokról van szó, amit más betonszerkezeteket készítő üzem nem vállalt volna el. Ezért döntöttek a helyszíni előállítás mellett. Egyébként az egész gépház tisztán betonból készül. — Hol tart jelenleg a munka? — A gépalapok zsaluzási munkálatait végezzük, valamint a három lépcsőház zsaluzását. Érdekességként említeném meg, hogy egv-egy gépalapba 200 köbméter betont kell beépíteni. Ezeket a gépalapokat mínusz 3,25 m-ről kezdtük el zsaluzni. Á napokban kezdjük el a gépház tető szegélyét betonozni és a tetőt szigetelni. — Ügy hallom, hogy nem mindig itt dolgoztak ezen a helyen. — Ezzel a kérdéssel úgy állunk, hogy ahol éppen fontos kőművesmunka kell, oda irányítanak minket. Pár napja jöttünk vissza Csepelről, ahol is a munkáslakás építkezésnél dolgoztunk egy hetet. Itt az erőmű építkezésen belül is elég gyakran változtatjuk a munkahelyünket vezetőink utasítására. — Melyek voltak ezek a munkahelyek? — A „szabadtéri” 400 kV-os alállomás építészeti átadása állt küszöbön és a brigád két napig ott segített be az útelemek és az úgynevezett „tükörágyak” elkészítésénél, elhelyezésénél. A 10I-es épület mögötti konténerbarakkok összeszerelését is mi végeztük el. A 103-as épület mellett épülő új öltöző és egyéb szociális létesítményeket magában foglaló épület betonpanel szerelési munkálatait is előreláthatólag mi fogjuk végezni. Ha teljes a létszámunk nincs probléma, mert úgy könnyen teljesítjük a ránkbízott feladatokat, de néha bosszankodunk amiatt, hogy egyéb — nem a profilunkba vágó — munkákhoz is tőlünk visznek el embereket. — Melyek ezek a munkák? — Főleg rakodási, amolyan „hórukk” munkák. A szállításnál kevés az ember, így a brigádokat kérik fel a segítségre. Volt olyan, hogy vagonkirakodásnál kellett segédkeznünk, mert a vagonállási idő jelentős pénzkiadás a vállalatnak. Szállító, rakodó munkás éppen nem volt. — Ennyit talán a munkásokról, most pedig beszéljünk a brigád-tevékenységeitekről! Hány fős a Kulich Gyula brigád? — Huszonötén vagyunk jelenleg. ebből 1 nő. — Nő, egy kőművesbrigádban?! — Igen, Szabó Ferencné 29 éve van a „szakmában”. Természetesen nem bízunk rá betonozási munkát, de egyéb segédmunkáknál hasznos tagja a brigádnak. Szépen keres nálunk, így havi 5—5 és fél ezer forintot. — Átlagéletkor? — Hát nem vagyunk már „mai gyerekek”. Az átlagéletkor 30—35 év körül van. A legfiatalabb brigádtagunk 1 hónapja végzett a szekszárdi 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél. Az igazi munkát itt kezdte nálunk a brigádnál. A legidősebb munkatársunk Kutai András, 59 éves. De 59 éves létére is teljes értékű munkaerőnek számít nálunk. — Hogy vált be a brigádnál a 10-|-4-es munkarend? — Nem nagyon örülünk neki. Igaz, hogy így az alapbérünkre rájön 20 százalék, de a 8+6 mégis jobb lenne. De tudjuk, hogy a többi brigád véleménye is számít, nem csak a mienk ennek az elbírálásánál. — Az idei felajánlásotok mi volt? — 1979-ben a szocialista munkaverseny sikere érdekében 4 nap kommunista műszakot ajánlottunk fel. — A tavalyi évben mi volt az elért eredmény? — 1978-ban elértük az aranykoszorús brigád címet. Azt hiszem ez mindennél többet mond. — Köszönöm a beszélgetést, és további jó munkát kívánok. * A brigád teljes egészében Pakson szerveződött, és Pakson kapcsolódott be a szocialista versenymozgalomba. Jó összetételű brigád, melynek eredménye, hogy az eltelt 5 év alatt odáig fejlődtek, hogy aranykoszorús brigádnak mondhatják magukat. Az építésvezetőség által összeállított termelési tervből a rájuk háruló feladatokat, minden esetben határidőre pontosan, nemegyszer határidő előtt jó minőségben végrehajtották. A társadalmi munkák területén is lelkiismeretesen, példamutatóan veszik ki a részüket. Politikai és szakszervezeti oktatásokon teljes létszámban részt vesznek. Szakmai fejlesztésük terén elérték, hogy a brigád 80 százaléka darukötözői vizsgával rendelkezik, így a panelszerelési munkákat önállóan végzik. Brigádéletükre jellemző a szervezettség, jó összetartás és a kollektív szellem. Élnek az üzemi demokrácia adta lehetőségekkel. Ötleteikkel, újításaikkal elősegítik a kivitelezési munkák jobbá és eredményesebbé tételét. Mindezekhez kívánunk a brigád minden egyes tagjának jó egészséget és további sikereket. Géhl Dezső Fotó: Horváth Béla Ez a brigád a 26. sz. ÁÉV paksi munkahelyének a törzsgárdájához tartozik. Alapozás közben Munkayédelem a számok tükrében A munkavédelmi tevékenység fontosságát mi sem hangsúlyozza jobban, mint néhány statisztikai adat. Évente az országban megközelítőleg 120 ezer fő szenved üzemi balesetet, 4—500 fő hal meg. 5000 szenved olyan súlyos sérülést, amely maradandó munkaképesség-csökkenést, vagy végleges munkaképtelenséget okoz, 300 kiskorú gyermek marad árván, vagy félárván. A balesetekből adódó emberi tragédiák mellett nem elhanyagolható az anyagi kár sem. Az üzemi balesetek miatt a táppénzes napok száma, 2,9 millió évente. Naponta átlagosan több mint 10 ezer dolgozó esik ki a termelésből. Ha már a statisztikai oldaláról igyekeztem bizonyítani, hogy milyen fontossággal bír a munkavédelem, akkor beszélni kell az atomerőmű építkezés területén bekövetkezett üzemi balesetekről is. Az atomerőmű építkezés kezdetétől 1978-ig a területet átfogó, egységes statisztikai kimutatás nem állt rendelkezésre. Ez abból adódik, hogy a vállalatoknak nem kellett külön adatszolgáltatást készíteniük a paksi telephelyükről. Az 1978-ban bekövetkezett üzemi balesetek súlyosságát, számszerűségét vizsgálva az elmúlt évben halálos, tömeges, súlyos, csonkulásos baleset nem volt. Mindösszesen 78 baleset történt, amely az alábbiak szerint oszlik meg: személyek, tárgyak esése: 6 fő kézi szerszám: 15 fő szállítás, anyagmozgatás: 18 fő égés: 2 fő emelőgép: 5 fő egyéb: 32 fő A kiesett munkanapok száma: 1312. A statisztikai adatok, mutatók elemzése arra ad lehetőséget, hogy következtetéseket vonjunk le a megelőzést szolgáló intézkedésekhez. Hibás lenne az a szemlélet, hogy a fenti adatok alapján elégedettek lehetünk, nincs különösebb tennivalónk. Élő bizonyság erre az 1979. I. félévben bekövetkezett halálos kimenetelű üzemi baleset, mely a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat pakett üzeménél történt, valamint a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat gépkocsijának közúti karambolja, ahol 6 fő halt meg. Ez év első negyedévében 3 személy sérült meg állványról való esés következtében. Minden erőt a halálos, a súlyos csonkulásos és tömeges balesetek megelőzésére kell fordítani. Hatékony intézkedés szükséges a megfelelő védőkorlátok kiépítésére, állványozási munkáknál az óvórendszabályban előírtak betartására, a kéziszerszámok felülvizsgálatára, selejtezésére. Meg kell követelni és szigorúan ellenőrizni kell. hogy a folyamatos munkarendben foglalkoztatottak munkavédelmi, szociális, egészségügyi ellátottsága biztosítva legyen. Tovább kell fejleszteni a munkavédelmi oktatás színvonalát és módszereit, fokozni kell a szemléltetést és a gyakoroltatást. Javítani szükséges a munkafegyelmen, határozottan és következetesen fel kell lépni a munkahelyi és munkakezdés előtti italozás ellen. Nagyobb gondosságot, több odafigyelést igényel a balesetek kivizsgálása, a kiváltó okok reális meghatározása és az ebből adódó intézkedések megtétele, hogy a hasonló balesetek biztonságosan elkerülhetők legyenek. Elképesztő, hogy a baleseti jegyzőkönyvek szerint az üzemi balesetek mindössze 15 százalékát okozzák a munkahely hibái, a berendezések, a gép, a kéziszerszám rossz állapota. A többiért a dolgozó felelős A balesetek kivizsgálásánál biztosítani kell a szakszervezeti szervek képviselőinek részvételét. A generál vállalatoknál ez év elejétől függetlenített biztonságtechnikai megbízottak látják el a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat. Sajnos gyakori, hogy a vezetők az ellenőrzéseiket, a hibák megszüntetésére tett intézkedéseiket nem segítségnek, hanem a termelés gátjának értékelik. Elvárjuk a vezetőktől, termelésirányítóktól, hogy segítsenek ennek a káros szemléletnek felszámolásában követeljék meg a beosztottaktól az egészséget, testi épséget veszélyeztető hiányosságok megszüntetését. Közel sincsenek a területen kihasználva azok a lehetőségek, melyek a jól működő munkavédelmi őrhálózatban rejlenek. E szervezet létrehozásában, működésében na«v segítséget adhatnak a szocialista brigádok. Példaként említem, hogy vállalásaik között szerepelhet olyan pont is „vállalják brigádonként az egy, esetleg két fő munkavédelmi őr beállítását.” Biztosítani kell, hogy munkavédelmi ismereteik bővítésére az őrök rendszeres továbbképzésben vehessenek részt. Kellően legyenek tájékozottak jogaikkal és bátran éljenek vele. A gazdasági vezetéstől meg kell követelni, hogy az őrök bejegyzéseit rendszeresen ellenőrizze, a szükséges intézkedéseket megtegye. A munkavédelmi aktivistahálózat összefogására, irányítására a VSZT felügyelőknek negyedévenként, félévenként célszerű megbeszélést összehívni, ahol az elmúlt időszak problémáit értékelik, illetve meghatározzák a további feladatokat. Ha a szakszervezeti szervek, tömegszervezetek, gazdasági vezetőket számoltatnak be, kérjék a munkavédelmi helyzet értékelését is a beszámolóban, hiszen az a tevékenység a termelés szerves része. A munkavédelem eredményes gyakorlása és fejlesztése mindannyiunk érdeke, ez a munka azt a célt kell szolgálja, hogy a dolgozó ember munkája közben és munkája után egészségesen és biztonságosan élhessen. Pokorny Csaba SZOT. munkavédelmi főfelügyelő
