Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1932
8 gárság java évenkénti anyagi kötelezettséget vállal. Megalakul az első rendes iskolai tanács báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt (1865). A földszintes, nádfedeles kis házat megbővítik s megnyílik a IV. osztály is (1865 — 66). A kiegyezést követő idő itt is egy szebb korszakot kezd meg. Az eltávozó nemeslelkű Podmaniczky Ármin mecénási szerepét a család többi tagjai: Géza és Levente bárók, később Gyula báró veszi át. Ott találjuk az adakozó áldozok sorában Prónay Dezső és Gábor bárók, Ráday Gedeon gróf, a Degenfeld grófok, Rudnay József, báró Radvánszky Antal, Fáy Béla, Földváry Mihály, Tahy István, Breznyik János nagy nevét. Az egyház részéről teljes erővel támogatja az iskolát, egyéni áldozást is hozva Moravcsik Mihály, az érdemes lelkész, akinek apostoli buzgalmából épül fel a régi falakon az emeleti rész 1872-ben. Alumneum is van már 1868-tól kezdve. Ragyogó ünnepség keretében leplezik le 1875-ben a Petőfi emléktáblát, melyen Csen- gey Gusztáv tiszta ércű párverse hirdeti Petőfi nagy nevének kapcsolatát a kis iskolához. Az újabb tanügyi követelményeknek azonban a szegény iskola alig tud eleget tenni. Válságos éveket él át alma materünk. Eredménytelen a Podmaniczky család közbenjárása is, mert az 1883. évi törvény alapján kért államsegélyt nem adják meg. Talán csak Moravcsik Mihály nagy lelke nem csügged el ez órákban. Országos hangulatkeltés céljából 1888-ban megülik — bár hibás dátummal — az iskola százados ünnepét. Végre 1901-ben megkapják az első állami segítséget, melyet 1907. március havában szerződésileg biztosítanak. E szerződés alapokmánya a régi fenntartóval szemben ma is vagyonjogi kérdésekben a gimnáziumnak. Ez év Bolla Lajos igazgatósága alatt arról is nevezetes, hogy végre felveszik a tanári kart az öreg korukat biztosító Országos Tanári Nyugdíjintézetbe. Ezzel állandóbb képet kezd nyerni a tantestület is. Forduló pontot jelöl a gimnázium sorsában az 1912. év, melyben Micsinay Ernő felügyelő és Szabó Lajos igazgató megteszik az első lépéseket az intézetnek teljes főgimnáziummá való kifejlesztésére, mit siker is koronázott. Az első rendes érettségi vizsgát 1916 június havában tartják meg. Közvetlen az őszirózsás forradalom előtt igaz bizalom hívja el a kerület élére D. Raffay Sándor püspököt, kiben az iskola megmentőt talál a forradalmak és a tanácsköztársaság fergeteges idejét követő válságos és végletes napokban. Petőfi születésének százados fordulóját minden erővel igyekszik az iskola melletti érdeklődés felkeltésére felhasználni; de a kifosztott és megcsonkított ország, az önnyomorában vergődő polgárság még képtelen volt áldozatos segítségre. Előzőleg Gaál Mózes kir. főigazgató jóságos támogatásával 1920-ban az iskola elnyeri a végleges nyilvánossági és érettségi-tartás jogát. A Petőfi-centennáriumot — a Petőfi-társaságtól támogatva — a lehetőség határain belül, fényesen megüljük, mikor is Dr Osváth Gedeon igazgató Petőfi aszódi életéről írt tanulmányával igyekszik széles körben érdeklődést kelteni ügyünk iránt. A szanálás fenyegető zátonyát elkerülve, az ősi Schola Latina francia nyelvet tanító reálgimnáziummá
