Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 18. (Budapest, 1999)

Emese PÁSZTOR: Száz év múltán - ismét a "majc-kérdéshez"

vábbiakban: Merényi 1903); Thököly Imre Munkács várában, 1685 március 19-én felvett portékás ládáinak consignatiójában: "Egy publikánszínű selyemöv, aranyos csattos, majezos." Közli: Thaly 1873 221. p.; Kende Gábor bujdosó vezér Munkács várában, 1686-ban összeírt javai közt: "Egy öltöző fekete angliai[posztó] köntös: dolmány, nadrág nusztos süveg, és majezos fekete eü [öv]." Közli: Thaly Kálmán. Történelmi Tár 334. p.; Lipóczi Keczer Sándor végrendeletében, 1697: "...magyar vörös angliai dolmány, nadrág salavandi, zöld nyusztos kalpag, kihez kék majezos zsinóros selyem öv." Közli: Radvánszky 1986 HI. 359.p. 26 Közli: Thorma Károly. Történelmi Tár 1881 744. p. 27 Közli: Katona Imre: A fraknói kincstár 1725ös leltára. Művészettörténeti Értesítő 29. 1980 141. p. Almárium Sub Nris 54 et 55 Nro 3. További majcos férfiövre vonatkozó adat az inventáriumban: "Egy Papirosban gyémánt Kövekkel ki rakott és kesztyűkben takart, negy darabbul alló Övre való Maicz. Item ahoz való aprob hasonló gyémántos boglárok.

"Item más papirosban takart Övre való vont arany Maicz Rubint kövekkel ékesített hat darab boglárokkal együtt. Item a mellett boglárok nélkül való Aranybul szövött Maicz melynek egyik végin Egy kiss foglaló Csatt vagyon." i.m. 141. p. Almárium Sub Nris 54 ét 55 Nro 2., 4., 5. 28 Történelmi Tár 1881 765. p. 29 Nagy László: Magyar Fegyverek 1630-1662. Temesvár 1911 (továbbiakban: Nagy 1911) 99. p. 30 Apor 1736 47. p. 31 Kőváry 1860 38. p. 32 Forrásadatok ezüstös-aranyos majc kardkötőre: Esterházy Pál Fraknó várában, 1654-ben összeírt javai közt:" Egy vörös bársony türkizes, rubintos, gyöngyházas kard, varrott selem aranyos majeza. Item egy ezüst aranyos türkizes, rubintos, gyöngyházas kard, aranyos selem majczczal.", "Item egy aranyos türkizes, rubintos, vörös bársony kard, aranyos selem majczostul.", "Item egy ezüst aranyos türkizes kard, aranyos türkizes majczczal, fekete bársonynyal burított." Közli: Merényi 1903 171. p. A Bálintitt család nagy-emyei levéltárából (1660 körül): Más egy aranyos kard, veres bársonnyal borított; igen gazdagon ezüstös, új aranyos maicz felkötő, szíjjá ezüstözve." Közli: Deák Farkas. Történelmi Tár 1880 589. p.; Barcsay Ákosné 1661-ben lefoglalt javai közt: "Magaviselő kardja tarsolyostól, körömfaragó, ráspoly, harapófogó, apró boglárok aranyasok, az maiczán gyenge aranyas kötő vasai, egy csákány tartó iszkofiummal varrott rajta.", "Egy portai kard aranyas, metezin bársonnyal borított maicza gazdagon ezüstös aranyos." Közli: Koncz József. Történelmi Tár 1887 388. p. 33 Forrásadatok vörös selyem (karmazsin) majc kardkötőre: Esterházy Pál Fraknó várában, 1654-ben összeírt javai közt: "Item egy más ezüst aranyos türkizes kard fekete czapával burított, vörös selem majez rajta.Item egy ezüst aranyos kard, vörös bársonynyal burított, vörös selem majez rajta. Item egy ezüst aranyos kard, szürke czapával burított, vörös selem majez rajta... Item egy ezüst aranyos kard, vörös bársonynyal burított, vörös selem majczczal, és vörös skarlát varrott szablya tarsol rajta." Közli: Merényi 1903 171. p.; A Munkács várában 1684-ben összeírt Károlyi Mihály ládájának javai közt: "Ezüsttel egészlen burított, portai aranyas kard, hajtott markolatja is merőn aranyas, ezüsttel burított, hasonlóképpen hüvelye is 1. Felkötője veres selyembül szőtt, aranyas bogláros majez." Közli: Thaly 1873 174. p. 34 Forrásadatok zöld selyem majc kardkötőre: Bónis Ferenc Füzér várában 1665-ben regisztrált javai közt: "Vagyon szederjes bársonynyal borított portai aranyos ezüstös kardom, azon szabja szij zöld selyem maiczból szőtt, öreg boglárokkal..." Közli: Komáromy András. Történelmi Tár 1886 155. p. 35 Forrásadatok kék selyem majc kardkötőre: Esterházy Pál Fraknó várában, 1654-ben összeírt javai közt: "Item egy más aranyos türkizes, rubintos kard, kinek vörös bársony a markolatja, kék selyem majczczal. Item egy ezüst aranyos türkizes, rubintos kard, kinek vörös bársony a markolatja, kék selem majeza." Közli: Merényi 1903 171. p.; Bónis Ferenc Füzér várában 1665ben regisztrált javai közt: "Vagyon igen keskeny vasú más két kötő vasformára csinált, ezüstös aranyos kardom, kék selyemből szőtt maicz szablya szij ezüst bogláros rajta,..." Közli: Komáromy András. Történelmi Tár 1886 155. p.; II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (uralkodása: 1690-1692) felesége Bethlen Kata javainak 1675-ben kelt leltárában: "Egy hasonló [hegyestőr], kék majjtsával együtt." Közli: Jakab Elek. Századok 1883 790. p. Forrásadatok hajszín selyem (barna) majc kardkötőre: Bónis Ferenc Füzér várában 1665ben regisztrált javai közt: "Vagyon két kötő vas formára csinált ezüstös, aranyos kardom, hajszín