Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 15. (Budapest, 1995)

VADÁSZI Erzsébet: „Magyar Versália" - Jelzett sarokszekrények Eszterházán

JEGYZETEK L „Wir bewunderten die verschiedenen glänzenden Darstellungen und die feenmässigen Flammengebäude, womit immer ein Gesandter den andern zu überbieten gedacht hatte. Die Anstalt des Fürsten Esterházy jedoch übertraf alle die übrigen. Unsere kleine Gesellschaft war von der Erfindung und Ausführung entzückt... so ging man doch lieber in das Esterhazysche Feenreich wieder zurück. Dieser hohe Botschafter hatte, diesen Tag zu ehren, sein ungünstig gelegenes Quartier ganz über­gangen und dafür die grosse Linden-Esplanade am Rossmarkt vorn mit einem farbig erleuchteten Portal, im Hintergrund aber mit einem wohl noch prächtigeren Prospekte verzieren lassen. Die ganze Einfassung be­zeichneten Lampen. Zwischen den Bäumen standen Lichtpyramiden und Kugeln auf durchscheinenden Pie­destalen; von einem Baum zum andern zogen sich leuch­tende Guirlanden, an welchen Hängeleuchter schweb­ten. An mehreren Orten verteilte man Brot und Würste unter das Volk, und Hess es an Wein nicht fehlen." (Goethe: Dichtung und Wahrheit) 2. Voit Pál: A barokk Magyarországon. Bp. 1970. p. 73-78 és p. 90. 3. „Akik e Várnak belső Hertzegi épülettyeit a nagy kertekkel, s külömbféle válogatott izlésü alkotásait szemlélhették, mind tsudálva s tisztelve ítélnek annak méltóságos voltáról, s Magyar Ország paradicsomának vagy a magyar hírmondónak szóllása szerént Magyar Versaliának méltán nevezik." Vályi András: Magyaror­szágnak Leírása. Pozsony, 1794. Az Eszterházáról szóló részt közli Vahot Imre; Magyarország és Erdély ké­pekben. II. k. Pest, 1853. p. 17-27. 4. Bessenyei György: Az Eszter-házi vigasságok. Nyomtatott 1772 dik Esztendőben, p. 13-14. 5. Antoine Joseph Zorn de Bulach (1736-1817) Alsó Elzászból származó nemesember, katona a hétéves há­borúban, Louis Edouard de Rohan herceg (1734-1803), kardinális, Franciaország bécsi követe, kíséretének tag­jaként 1771-1774 között emlékiratot írt magyarországi látogatásáról, amelyet dédunokája adott ki 1901-ben Strassburgban: L'Ambassade du prince Louis de Rohan à la cour de Vienne. A forrást közli Kont Ignác: Az eszterházi vigasságok egy franczia tanúja címmel - Szá­zadok, 1910. p. 124-125. 6. Kaspar Riesbeck svájci, német nyelven író pub­licista, Birkás Géza (Francia utazók Magyarországon, Szeged, 1948) szerint nemcsak a fordítója, hanem a szerzője is a Zürichben év nélkül megjeleni munkának: Briefe eines Reisenden Franzosen über Deutschland an seinem Bruder zu Paris, übersetzt von K. R. Zürich. Az idézetet németről magyarra fordította Hárich János: Eszterháza. Budapest, 1944. p. 69-70. 7. Gottfried Edler von Rotenstein, osztrák nemes, a legújabb kutatások szerint Pálffy János gróf. 1.: H. Ba­lázs Éva: Ki volt Rotenstein. Egy forrás azonosítása. ­Ars Hungarica, 1987. 15. évf. 2. sz. p. 133-138. 8. Ifj. Johann Bernoulli (1744 Bázel - 1807 Berlin) a berlini akadémia matematikai osztályának tagja. Ber­linben 16 kötetben és néhány kiegészítő kötetben jelent meg idézett kiadványsorozata. 9. Aus der Zeit Maria Theresias, Tagebuch des Für­sten Johann Josef Khevenhüller-Metsch, kaiserlichen Obersthofmeisters. 1. 1742-1744. Wien-Leipzig, 1907. Idézi: Győrffy Katalin: Kultúra és életforma a XVI11. századi Magyarországon. (Idegen utazók megfigyelései) Művészettörténeti füzetek 20. Budapest 1991. p. 21. 10. H. Balázs É. im. p. 133-138. 11. Zorn de Bulach, i. m. 12. IM. No. d'inv. 24288. A sarokszekrény a budai Tárnok utcai Esterházy palotából került az Iparművé­szeti Múzeumba. 1962-ben a Fővárosi Művészi Kéz­műves Vállalat restaurálta. Sajnos ez alkalommal a ce­ruza felirat a márványlap alatt még inkább elmosódott, de a tárgy múzeumba kerülésekor azt a leltározók még világosan olvashatták és feljegyezhették. M.: 102 cm, mé.: 73 cm. 13. IM. No d'inv. 24289 ab. Szintén a budai Tárnok utcai Esterházy palotából való. Mahagóni borítással készült, aranyozott bronz verettél és fehér márvány lap­pal. Mindkét sarokszekrény lefelé keskenyedő, bronz­papucsba bújtatott lábon áll. Két-két sima pilaszterén bronz rozetta fölött babérfüzér és gyöngysor. (M.: 101 cm. Mé.: 85 cm. 14. Zorn de Bulach, i. m. 15. Johann Lehmanns Reise von Pressburg nach Hermannstadt in Siebenbürgen. Dünkelspiel und Leip­zig, 1785. Idézi: Győrffy K. i. m. p. 130 és p. 89. 16. Townson, R.: Travels in Hungary. London, 1797. Franciára fordította: C. Cantwell: Voyage en Hongrie címmel, Lipcse, 1800. A francia fordítást magyarra fordította Győrffy, i. m. p. 89. 17. Rotenstein, i. m 9. k. p. 250-298. 18. Garas Klára e terem falképeit Johann Ignaz Mil­dorfer munkájának tartja. Garas K.: Unbekannte Fresken von Johann Ignaz Mildorf er. - Mitteilungen der Öster­reichischen Galerie. Jahrgang 24/26. 1980/81. p. 95-131. 19. Joseph Ressler négy évszakot szimbolizáló szob­ra ma is a fertődi kastély Dísztermében található. Va­dászi Erzsébet: Az időnek négy részei Eszterházán. ­Építés-Építészettudományi Közlemények, V. K. Rp. 1974. 3_4. sz. p. 469-478. 20. Az ún. gobelin terem falkárpitjairól: Vadászi Er­zsébet: Teniers parasztjai egy Esterházy ülőgarnitúrán. IMÉ. XII. Bp. 1969. p. 81-98. 21. A lyoni Gros de Tours selyemkárpitokról Eszter­házán: Vadászi Erzsébet: Philippe de Lasalle Esterházy mintája. - IMÉ XI. Bp. 1968. p. 73-87. 22. H. Havard: Dictionnaire de l'ameublement et de la décoration. Paris, sd. II. k. p. 391-395. 23. Verlet, Pierre: Les meubles français du XVIII e siècle. Paris, 1982.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom