Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

FERENCZY Mária: Stein Aurél és Hopp Ferenc

3. A Raghunath templom Jammuban (Stein Aurél felvétele, 1891) Tudni róla, hogy később, hosszú ázsiai kutatóútjai idején sem mulasztotta el a szakmai és baráti kapcsolatok ápolását: minden levelet megválaszolt, és — a rövid hazalátogatásai mellett — levelezés útján tartotta fenn a szülőföldhöz fűződő kapcsolatait is. Bátyja, Stein Ernő és nagybátyja, Hirschler Ignác szemészprofesszor fenmnaradt levelezéséből tudjuk, hogy 1890 szeptemberében is járt itthon

8

. Ekkor találkozott a fenti levél címzettjével, Hopp Ferenccel is, akihez egyébként családi ismeretség fűzte: apjának volt kortársa és barátja a gazdag és tekintélyes optikus, a Calderoni és Társa optikai és tanszergyártó cég tulajdonosa, akit később egy levelében „régi ncmesszívű barátomként" említ,

9 egy másik levelében pedig — Felvinczi Takács Zoltán Hopp Ferencről szóló írására reflektálva — így jellemez: „így még kedvesebbé válik előttem annak a színarany jellemű férfinek az emléke, a kiben hosszú évek során bold[ogult] atyám meghitt jó barátját tiszteltem és a kivel magam messze földön tanulva és munkálkodva bizony ritkán érintkezhettem úgy a mint szerettem volna."

10

. Hopp Ferenc (1833—1919) Morvaországból került optikusinasnak Pestre, az akkor már jónevű Calderoni céghez; tehetségével és szorgalmával az 1860-as években a cég társtulajdonosa lett. A kiegyezés után, a magyar főváros rohamos fejlődése idején a Calderoni és Társa cég is nagyvállalattá vált, főként azáltal, hogy az 1868-70-es évek (Eötvös József-féle) tanügyi reformjai idején Magyarországon meghonosította a tanszergyártást, és idővel monopóliumot nyert az iskoláknak korszerű szemléltető és optikai eszközökkel való ellátására

11

. Az évtizedes tevékenységgel felhalmozott vagyonból Hopp Ferenc azután sokat utazott, több földkörüli utat tett

12

, komoly összegeket fordított műgyűjtésre s a hazai tudományos és kulturális élet rendszeres támogatására, miközben nem kis része volt a magyar fotográfia megteremtésében. Jelképnek is szép, amit a levél tudtunkra ad: az ő megbízható árui is gyarapították a fiatal tudós felszerelését, hiszen Stein Aurél a Calderoni cégnél, azaz a Budapesten, Hopp Ferencnél vásárolt fényképezőgéppel készítette azokat a felvételeket, amelyek előtanulmányul szolgálhattak a későbbi nagy expedíciók fotódokumentációjához. A levélben említett másik műszer, az aneroidbarométer a múlt század végén már nem volt új találmány, de szintén igen korszerű eszköznek számított (egykorú árjegyzéke szerint világszínvonalú minőségben kínálta a Calderoni cég); meteorológiai megfigyelések mellett a tengerszint feletti magasság mérését is segítette, az utazók elengedhetetlen felszerelési tárgya volt. Az utóiratban említett dzsaina szentélyt tehát 1882/83-ben vásárolhatta Hopp Ferenc, amikor első világkörüli útja során In-