Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-25 / 291. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. ÁPRILIS 25. Röviden Havazás Tibetben Április 18. Kínának sikerült mesterséges havat hullatnia Tibetben, ahol aggodalmat kelt a szárazság - közölték a kínai sajtószervek szerdán. "A siker bizonyítja, hogy lehetséges megváltoztatni az időjárást a világ legmagasabb fennsíkján11 - mondta a tibeti meteorológiai hivatal illetékese. A hóesést a tibeti meteorológiai hivatal szerint úgy érték el, hogy a felhőket megszórták hűtő hatású ezüstjodiddal. A Tibeti-fennsík táplálja a Jangce folyót, amely Sanghaj közelében ömlik a tengerbe. Kínában attól tartanak, hogy a globális felmelegedés megolvasztja a gleccsereket és aszályt idéz elő. Az Uj-Kína hírügynökség jelentése szerint a mesterségesen kiváltott csapadék mértéke elérte a 2,2 millimétert, a talajon mintegy 1 centiméternyi hóréteg keletkezett. Nyármeddósítés Április 21. Szexműtétet végeznek a nyárfákon Pekingben, hogy kevesebb pollen kerüljön a levegőbe. A "nőstény" fákat injekcióval próbálják meddővé tenni, hogy ne virágozzanak, és kevesebb ember küszködjön allergiával és asztmával. Pekingben több mint 300 ezer nyárfa van, és pamacsaik szinte hóesésszerű fehérséggel töltik meg a levegőt. Megsüketülneka halak? Április 16. - Megsüketülnek a halak az egyre hangosabb, emberek által keltett víz alatti hangzavartól - álhtja eg}’ amerikai tudós, aki kísérletsorozatba kezd gyanúja igazolására. Michael Smith, a Western Kentucky7 egyetem egyik biológia adjunktusa úgy véli, hogy például az amerikai haditengerészet hanglokátorai, illetve az óceánjáró hajók komoly ''hangszennyezést" okoznak a tengerek vizeiben, amely a hanggal tájékozódó halakra súlyos veszélyt jelent. A biológus speciális hangfülkében vizsgálja majd, hogy károsodott-e a kísérleti példányok, a szi- várványos pisztráng, az ezüst sügér, és az arany- durbincs hallása. "Ä halászat különböző hangjait víz alatti hangszórókkal közvetítjük, és addig növeljük a hangerőt, míg észlelni kezdjük az agyhullámok aktivitását" - magyarázta kísérleti módszerét Smith. Radon mutáció A Messinai-szoros környékén élők DNS-ében változás történt - fedezték fel a sciaccai köldökzsinórbank kutatói. Calogero Ciaccio hematológus és Michela Gesú biológus arra következtetnek, hogy7 a mutáció okozója a sűrű földmozgások következtében kiszabaduló radon lehet. Miután a két kutató történészek segítségével kizárta annak lehetőségét, hogy7 a mutációt a migráció segítette elő, exhumáltatni akarják az 1908-as nagy földrengésben meghaltak maradványait, hogy megállapíthassák: nem kezdődött-e el a mutáció már korábban. A csaknem 100 évvel ezelőtti katasztrófában 95 ezren haltak meg. A tudósok 250 maradványt szeremének megvizsgálni. A földrengések során felszabaduló radon elméletét lehetségesnek tartják amerikai kutatók is. Ezért a két ország közösen tanulmányozza olyan szeizmikus jelzők felállítását, amelyek mérnék a rengések alkalmával reákerülő radioaktív gáz jelenlétét. Kérdése van a témában? ujsag(a)ahid.com Először mérték meg egy fekete lyuk átmérőjét FEKETE LYUK A méretek gigantikusak, a fekete lyuk átmérője a Föld Naptól való távolságának hétszerese. Egy amerikai-olasz kutatócsoportnak nagy szerencsével sikerült megmérnie egy szupermasszívfekete lyuk méreteit - számolt ne róla a Die Welt című nmet nasötét energia és anyag kutatására. Az eRosita nevű teleszkópot négy7 év múlva, Bajkonurból egy7 orosz műhold fedélzetén bocsátják föl, hogy hatszáz kilométer magason Föld körüli pályára állítsák. A szakemberek jelenlegi álláspontja szerint az univerzum mintegy 73 százalékát teszi ki az úgynevezett sötét energia, és mintegy huszonhárom százalékát az úgy- nevezett sötét anyag, vagyis jelenleg csak a kozmosz mintegy négy százaléka láthaÁprilis 19. A tudósítás szerint egy„gázfel- hő volt a tudósok segítségére, amely a fekete lyuk körül forgott. A gázkorong a 60 millió fényévnyire lévő, úgynevezett spirálgalaxisban, az NGC 1365-ben található, és átmérője egy milliárd kilométer. Ez a Föld-Nap távolság hétszeresének felel meg. A csillagászoknak egy szerencsés véletlen segített, amikor a gázfelhő éppen a fekete lyuk elé sodródott és lefedte annak sugárzását. "Evek óta fáradozunk, hogy meghatározzuk ezeknek a struktúráknak a méreteit" - írta Guido Risalti a Cambridge-i Harvard- Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa az Ast- rophysical Journal című szaklapban. A kutatók megfigyelései azt is kimutatták, hogy a gázfelhő egy század fényévnyire van a fekete lyuktól, sokkal közelebb, mint azt korábban feltételezték. A fekete lyukak és a sötét energia kutatására egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tudósok. Német kutatók nemrégiben röntgenteleszkópot fejlesztenek ki a CSERNOBIL / Április 20. A madarak felismerik a sugárfertőzött helyeket. Az ukrajnai Csernobil környékén fészkelő madarak szokásairól készített tanulmány szerint a kormos légykapók és a széncinegék olyan fészkelési helyeket kerestek, amelyeknek csekély volt a sugárterhelése. A kutatók számára rejtély, hogy miként érzékelik és különböztetik meg a madarak a sugárfertőzött helyeket a nem sugárfertőzöttektől - írja a Die Welt című német napilap online változata. CsemobilSan, ahol 20 éve történt robbanás az atomreaktorban, a "vörös erdő" három kilométerre van a szerencsétlenség helyszínétől. Az erdő onnan kapta a nevét, hogy a katasztrófa után a fák vörösre színeződtek. Azóta a fákat kivágták, új növényeket telepítettek, kutatók pedig megfigyelik a területet. Egy7 francia-amerikai tudóscsoport azt vizsgálta, hogy az állatok előnyben részesítik-e azokat a területeket, amelyek kevésbé sugárszennyezettek. A robbanás után ugyanis a radioaktív csapadék nem egyenletesen oszlott meg, így7 bizonyos területek erősebben, mások kevésbé szennyezettek. A kutatók 200 madáretetőt és fészkelő-ládát helyeztek ki a területen, hasonló környezetbe és hasonló táplálékkal, de a sugárzás mértéke korábban mindenütt más és más volt. Elsősorban a honos kormos légykapókat és a széncinegéket figyelték, és meglepő eredményre jutottak: mindkét madárfaj a kevéssé sugárfertőzött helyeket választotta, miközben a kormos légykapók érzékenyebbek voltak a radioaktivitásra, mint a széncinegék. "Ennek a magatartásnak az egyik lehetséges oka az lehet, hogy a nagyobb raMegállítható az éghajlatváltozás Április 16. Minden gazdasági és technológiai feltétel adott az éghajlatváltozás megfékezéséhez, de időben kell cselekedni - szivárgott ki az ENSZ klímajelentésének májusban megjelenő harmadik részéről. A csaknem 20 éve alapított ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) idén teszi közzé legújabb jelentését a Föld éghajlatának változásáról. Az elmúlt évtizedek folyamatait elemző és a jövőben várható hatásokat bemutató első két fejezet már megjelent. A harmadik részt május elején mutatják be Bangkokban, a Die Welt című német napilap honlapján megjelent beszámoló alapján azonban már most tudható, hogy ennek legfőbb megállapítása szerint elfogadható szintre szorítható vissza a légkör széndioxid-koncentrációja, és így megállítható a klímaváltozás. A következő 25 évben a fejlődő országok széndioxid kibocsátása növekszik a leggyorsabb ütemben. Az egy főre jutó kibocsátás alapján viszont továbbra is a fejlett ipari államok maradnak az élen, éppen ezért kulcskérdés, hogy időben lépjenek. A tudós testület az érintett kormányok figyelmébe ajánlja egyebek mellett a szigorúbb szabványok, illetve adókedvezmények bevezetését a klímabarát technológiák terjedésének ösztönzése érdekében, és a széndioxid-kibocsátási kvóták árának kellően magas szintre tornászását is hatékony ellenszernek tartja. A kiszivárgott információkat Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNF.P) korábbi vezetője kommentálta. Hangsúlyozta, hogy az éghajlat- változást a jólét csökkenése nélkül is meg lehet állítani: "Úgy alakíthatjuk a jövőnket, hogy közben a gazdasági stabilitás és az éghajlati stabilitás szempontja se sérüljön. Minden esély megvan erre" - mondta a szakértő. dioaktivitás csökkenti az antioxidánsok koncentrációját, amit a madarak megéreznek" - vélekedett Tim Mousseau, a kaliforniai egyetem kutatója. Anders Möller, a párizsi Curie Intézet munkatársa kijelentette: "Nem tudjuk, hogyan ismerik fel a madarak az erősebb sugárzást". A két kutató 2000 óta vizsgálja Csernobil környékén a vegetációt. "A reaktor környékén, a legerősebben fertőzött körzetben minden halott, a többi terület azonban természetesnek hat, vagyis feltételezhető, hogy a sugárzás hosszú távú következményei korlátozottak" - véli Mousseau. Erre azonban még nincsenek tudományos bizonyítékok - írja a Die Welt című újság internetes változata, amely a megállapításokat a Brit Királyi Tudományos Akadémia egyik kiadványából, a Proceedings of the Royal Society című folyóiratból idézte. tó számunkra. A sötét anyagot és energiát nem láthatjuk, nem érzékeljük, ennek ellenére olyan erővel rendelkezik, hogy folyamatosan tágulásra kényszeríti az univerzumot - írta a Die Welt című német lap online változata. A csernobili madarak óvatosak
