Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-03-21 / 287. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2007. MÁRCIUS 21. Röviden Szállodaipar Márc. 14. - Szakértői vélekedés szerint a következő években erőteljes fejlődésnek indul a román szállodaipar: az ágyszám 2012-ig a mostanihoz képest 12 százalékkal nő, a szállodák száma a következő öt évben megduplázódik, közel 10 ezerre a jelenlegi 5400-ról - jelentette a román Cotidianul. A román szállodai kapacitások jövőbeni várható alakulásáról a román idegenforgalmi hivatal vezetője beszélt a berlini nemzetközi turisztikai vásár alkalmától. Különösen a Bukarest-Brassó (Brasov) autópálya mentén várható a hotelek, panziók és motelek szaporodása. Tavaly Romániában a szállodai ágykihasználtság 48 százalék volt, 2009-ig ez várhatóan 54 százalékra javul. A szállodai felfutás mellett a kemping és lakóautó-turizmus is nagyobb hangsúlyt kap majd, szakértők szerint. Magyarittabén SEM ÖRÜLTEK Márc. 15. A vajdasági Magyarittabén megtartott ünnepi megemlékezésen az egybegyűltek füttyszóval kísérték Gyurcsány Ferenc üzenetének a felolvasását. Hosszú évek óta először történt meg, hogy közösen koszorúzott a három délvidéki magyar párt vezetője. A délvidéki március 15-i ünnepségek egyik központi helyszínén, a bánsági Magyarittabén az egybegyűltek füttyszóval kísérték Síposné Lukács Ilonát a szabadkai magyar főkonzulátus munkatársát, aki Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét olvasta fel. Hosszú évek óta először volt rá példa, hogy a három délvidéki magyar párt vezetői közösen koszorúztak, így dr. Páll Sándor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke, Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője, illene a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök helyett Páll Károly alelnök képviselte. A régóta várt eseményt az egybegyűltek tapssal fogadták. A Vajdaság területén Magyarittabé mellett Bácskossuthfal- ván tartottak még központi megemlékezést. E két településen áll a Délvidéken Kossuth-szo- tór. Orkán Erdélyben Márc. 21. Románia tucatnyi megyéjében okozott károkat az orkán erejű szél, amely szerdára virradóan söpört végig az országon. Számos településen még szerda délután is szünetelt az áramszolgáltatás. A meteorológiai szolgálat jelentése szerint Erdélyben a széllökések sebessége a száz kilométerest is meghaladta. A legjelentősebb károk a székelyföldi Hargita megyében keletkeztek, ahol az orkán által kicsavart fák magasfeszültségű vezetékeket szakítottak el, transzformátorállomásokat rongáltak meg. Emiatt Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely városában részlegesen, több mint húsz községben és faluban pedig teljesen megszakadt az áramellátás. Az úttestre dőlt fák számos szakaszon több órán keresztül okoztak fennakadást a közlekedésben. A délerdélyi Hunyad megyében Petrozsény bányászváros néhány negyede, valamint a Pá- ring-havasokban fekvő üdülőtelep menedékházai, Krassó-Szörény megyében a megye- székhely, Resicabánya néhány utcája és mintegy tíz vidéki település maradt áram nélkül, Brassó megyében [vedig négy' településen, illetve a Cenk alatti városban jeleztek áramszünetet. A hatóságok egyébként kénytelenek voltak leállítani a brassópojánai és predeali sífelvonót is. Szegő Iván Miklós sorozata 1. HÁBORÚ ÉS BÚN A magyar történelemtanítás általában szót sem ejt azokról az atrocitásokról, háborús bűnökről, amelyek 1848-49-ben történtek Erdélyben. Magyar oldalról általában karhatalmi vagy reguláris katonai erők követték el a cselekményeket, a románok viszont sokszor fegyvertelen embereket mészároltak le. Erdélyben először a székelyek lőttek a románokra, aztán a románokat tárgyalás közben rohanta le a magyar reguláris haderő. Az atrocitásokra a románok még véresebben válaszoltak, így eszkalálódott a fegyveres konfliktus. Azért voltak nemesebb cselekedetek is: a "havasok királya", Avram láncú szabadon engedte magyar foglyainak egy részét a szabadságharc leverése után. Kossuth pedig korábban megakadályozta Bem tábornokot, hogy etnikailag tisztogassa Naszód környékét. Forradalom és szabadságharc Erdélyben Az 1848-as forradalom híre az ország keleti felébe kicsit megkésve érkezett, így az ottani megmozdulások is időben kissé eltolódtak. Március 20-án az ellenzék - a külön kormányzat alatt álló - Erdélyben is követelni kezdte a sajtószabadságot, a törvény előtti egyenlőséget, a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és az uniót Magyarországgal. Az alábbiakban összefoglaljuk Erdély másfél évét, és ebben a Magyar történelmi kronológia mellett az Erdély rövid története című munkára támaszkodtunk elsősorban. Az ellenzéki követelések hatására Teleki József főkormányzó - nem várva meg Bécs döntését - az országgyűlés összehívását rendelte el. Az országgyűlésen az unióról, illetve a polgári átalakulás törvényei döntöttek május 29-én. Fontos tudni, hogy ekkor még a román ifjúság képviselői is a Magyarországgal alkotott unió mellett álltak. Egy magyar találta ki Jellasicsot Azt is érdemes felidézni, hogy az erdélyi magyar főurak konzervatívabbak voltak sok magyarországi társuknál. így például Jósika Samu erdélyi kancellár vérbeli ellenforradalmár volt: egyrészt a jobbágyfelszabadítás elszabotálásán mesterkedett, másrészt ő javasolta a bécsi udvarnak, hogy Jellasicsot nevezzék ki hor- vát bánnak! Jósika ugyanis biztos volt benne, hogy Jellasics feltétlenül udvarhű marad. (Pozsony után, amikor 1848. április 11-én elfogadták az unióról való törvényt Jósika lemondott kancellári tisztségéről.) Egy másik erdélyi magyar, Récsey Adám táborszernagy pedig már 1848 májusában arról kombinál a pesti forradalom ellen, hogy "a rend helyreállítása azzal fog kezdődni, hogy Erdélyt kezünkbe kerítjük, hogy a fellázadt Magyarországot két tűz közé szorítsuk, igénybe véve a románok segítségét". Románok a magyar-erdélyi unió mellett Am a románok kezdetben nem voltak feltétlenül ellenségesek a magyarokkal szemben: radikális fiatalok, értelmiségiek, jogászok, ügyvédek, ügyvédgyakomokok kezdték a mozgalmukat szervezni. Először még nem utasították el Erdély és Magyarország egyesülését, de feltételekhez kötötték. Román nyelvhasználatot és a parasztok számára előnyös jobbágyfelszabadítást követeltek. Ennek hangoztatásával írta alá Alexandra Papiu-Ilarian és Avram láncú a marosvásárhelyi magyar ügyvédgyakornokok memorandumát, erről fogalmazott petíciót Ion Buteanu. (Buteanut később a magyarok végzik ld, láncú pedig román felkelőket vezet majd a magyarok ellen 1849-ben.) Márciusban még csak Simion Bamutiu fordult szembe nyíltan a magyar uniós törekvésekkel. George Barit pedig a megyei autonómiára épülő állam- rendszert javasolt. Széchenyi megtorpedózza Kossuth javaslatát Barit ödetével Kossuth egyik javaslata egybecsengett volna 1848 márciusában- áprilisában, de - az egyébként a nemzetiségek iránt fogékonyabb - Széchenyi ellenezte ezt, így Kossuth javaslata az általános választójog megyei szintű bevezetéséről hamvába holt. (A korlátozás nélküli választójog számos megyében a nemzetiségeknek kedvezett volna.) (folytatjuk) \ Rimaszombatban bemutatták a Szlovákiából kitiltott Toroczkai könyvét RIMASZOMBATON SE SZERETIK A Szlovákiából öt évre kitiltott Toroczkai László - Vármegyés a véres úton című - könyvét mutatta be a múlt héten Rimaszombatban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVÍM) gömöri és nógrádi szervezete. Az esemény nyomán gerjedt indulatok azóta sem csillapodnak a gömöri városban. Márc. 13. A pozsonyi Új Szó beszámolója szerint a HVÍM Szlovákiából kitiltott tiszteletbeli elnökének könyvét Vikidál Gyula koncertjével egybekötött eseményként hirdették. Vélhető, hogy a mintegy százhúsz főnyi közönség elsődlegesen az énekesre volt kíváncsi, s nem Toroczkaira, aki a rendezők terve szerint interneten beszélgetett volna a közönséggel, de ez műszaki okok miatt nem sikerült. "A rendezők sikeresnek ítélték az estet, de a város lakóinak egy része nem osztja ezt a véleményt" - fogalmaz beszámolójában a lap, és közli a helyi Tompa Mihály Református Gimnázium vezetésének nyilatkozatát, melyben azt vallja, hogy "a népek és nemzetek együtt élve gazdagíthatják egymást nyelvükben, kultúrájukban, az emberi méltóság megadásának kölcsönös gyakorlásában. Intézményünk az ettől eltérő, minden olyan politikai célokat követő mozgalomtól és eszmétől elhatárolódik, amely nem ezen alapvető keresztyén és emberi értékrendet tartja szem előtt". A lap beszámol róla, hogy a rendezvényt a város magyar iskoláiban is propagálták, de az iskolafenntartó és a városi önkormányzat figyelmeztetése után az iskolákból eltávolították a plakátokat. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének regionális irodáját vezető Ádám Zita úgy nyilatkozott: Toroczkait egyrészt a szlovák hatóságok kitiltották az országból, másrészt sok ember valószínűleg vitatja a kiadvány értékrendjét és a jó ízlésüket is sérti. "Mindenki ismeri a fájó történelmi döntéseket. Ezeket tudomásul kell venni és nem a múltba kell révedezni, hanem a jövőt építeni, és azon gondolkodni, hogyan tudunk közösen tenni ezért." Bedécs Lászlót, a HVIM felvidéki vezetőjét a lap megkérdezte, vajon mit jelent a rendezvényen megjelentek némelyikének egyenpólóján olvasható "magyar ellenállás" felirat. Elmondta: a felvidéki magyarság "kulturális és szellemi összefogása" a céljuk, a "magyar ellenállás alatt pedig nem kell semmi rosszat érteni". Egyébként is, a jelmondatot a Délvidéken alakították ki, s ők a Felvidéken ezt a szolidaritás jeleként használják. Bedécs szerint a sovinizmus és a nacionalizmus két különböző dolog. "A nacionalista a saját nemzetét féltő ember, aki nem bántja a másik nemzetet. A HVIM saját nemzete érdekében, nem valamely más nemzet ellen próbál fellépni" - mondta és tagadta, hogy Vikidál-koncerttel csalták volna lépre a közönséget, amely egy ezzel összekötött könyvbemutatón találta magát. "Aki tudott a rendezvényről, az nagyon jól tudta, hová megy" - mondta a felvidéki HVIM-ve- zető.
