Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-07 / 223. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD ' Dől a tőke Magyarországra ERŐS ÁRAMLÁSBAN Hároméves csökkenés után tavaly ismét megindult a világméretű működötöké áram­lása, és további bővülés várható. Nincsenek igazán gazdag magyarok Szeptember 28. A volt szocialista államok térségének 100 leggazda­gabb emberéből 55 orosz, 15 lengyel, 7-7 ukrán és román, 6 szerb, 3 bolgár, 2-2 cseh, horvát és lett, 1 monteneg­rói. A 100 leggazdagabb összesített vagyona 147,6 milliárd dollárt tesz ki. Összehasonlításképpen: a világ száz leggazdagabb emberének össze­sített vagyona 1037,8 milliárd dollár - derül ki a cseh Mladá Fronta Dnes napilapban közölt listából, melyet a Napi Gazdaság ismertet. Ä lista élén Roman Abramovics orosz üzletember, a Chelsea londoni futballklub tulajdonosa áll 15 milli­árd dollárral. A korábbi listavezető, Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olaj­cég egykori első embere börtönbün­tetésének következtében a 71. helyre csúszott vissza, míg vagyona 20 mil­liárd dollárról 500 millióra csökkent. A listára az orosz dominancia jellem­ző: az első 11 helyen csak orosz szere­pel, az első 30 helyből pedig 24 pozí­ciót foglalnak el. A nemzeti rekordereket tekintve: a leggazdagabb ukrán Ihor Kolo- mojszki (bankár, energetika, vegy­ipar) 2,8 milliárd dolláros vagyonnal, mely a 12. helyre elég. A legmódo­sabb lengyel, Jan Kulczyk (befekte­tő) 1,8 milliárd dollárral a huszadik. A leggazdagabb szerb, Miroslav Miskovic (kiskereskedelem, bank­szféra) 1,4 milliárd dollárral a har­mincadik. A leggazdagabb román a 46. helyen álló Drágán Konstantin (gázipar) 850 millióval, az 57. a bol­gár Vaszil Bozskov (kaszinó, szállo­daláncok) 700 millióval. A lista utol­só helyén a montenegrói Kosztics Miodrag tartózkodik, 300 millió dol­lárral. A leggazdagabbnak tartott ma­gyar, Várszegi Gábor (képünkön) va­gyona a becslések szerint 228 millió dollár, (origo.hu) Valuta-Árfolyamok (szeptember 28.) 1 USD = 205,86 HUF 1 USD = 0,832 EURO 1 USD = 2,92 RON (ú[ román lej) 1 EURO = 247,2 HUF Szeptember 29. Tavaly a 2003-as szintnél 2 százalékkal magasabb, 648 milliárd dollár volt a nemzetközi működőtőke-áramlások volumene - számítja az ENSZ szakosított intézmé­nye. A most kiadott éves FDI-jelentés szerint a fejlődő országokba 40 száza­lékkal több tőke áramlott, mint egy év­vel korábban, ezzel szemben a fejlett államok 14 százalékkal kevesebb (380 milliárd dollárnyi) beruházást vonzot­tak. Ez a szakértők szerint világosan mutatja, hogy a nagyvállalatoknak egyre erősebb költségnyomással kell megküzdeniük. A világ legnagyobb tőkeex­portőreinek listáját továbbra is az Egyesült Államok vezeti, a második és harmadik helyen pedig Nagy-Britan- nia és Luxemburg osztozik. A két an­golszász nagyhatalom a tőkeimportő­rök rangsorán is az első helyeket mondhatja magáénak; utánuk Kína kö­vetkezik. Október 1. A világ legnagyobb hitel- minősítőjének szakelemzői szerint a Katrina és a Rita valószínűleg mintegy háromnegyed százalékpontnyit sodort el a második negyedévi éves összeveté- sű amerikai gazdasági növekedésből, de a növekedési ütem így is el fogja ér­ni a 3,1 százalékot. Ráadásul a térség újjáépítése jövőre még jót is fog tenni a gazdaságnak, de még eltart egy ideig, mire az újjáépítés­hez egyáltalán hozzá lehet kezdeni, el­sősorban a munkaerő- és az építőipari nyersanyaghiány miatt. Mindenek­előtt cementhiány várható, mivel az Egyesült Államokban az utóbbi húsz évben nem épült új cementgyár, Miközben az EU összességében ke­vesebb működő tőkét vonzott tavaly, mint 2003-ban, a tíz új tagország iránti érdeklődés töretlenül nőtt. Az UNC­TAD az idén és 2006-ban is növeke­désre számít térségünkben, de arra is remény van, hogy - a konjunktúra élénkülésének és a vállalati nyereséges­ség javulásának köszönhetően - most már a tizenötök eredményei is javulni fognak. Délkelet-Európa és a szovjet utódállamok szintén a beruházások to­vábbi jelentős növekedésére számíthat­nak, részben az alacsony munkabérek­nek, részben a magas nyersanyagárak­nak köszönhetően. A balkáni térségben elsősorban a privatizációs folyamat mi­att élénkült meg 2003 óta a külföldi be­ruházók tevékenysége, és tavaly már 11 milliárd dollárnyi FDI-importot könyvelhettek el az itteni kormányok. Az UNCTAD az egyes országok és térségek eredményei mellett kiemelten foglalkozik a multinacionális cégek be­mondták a szakértők. A Standard and Poor's szerint általá­nosságban az várható, hogy a gazdasá­gi károkat a jövő év második felére helyreállítják. Az egyetlen "tartós kár" a szövetségi költségvetést éri: a korábbi remények szerint a következő pénz­ügyi évben csökkent volna a deficit, de ez a remény elenyészett, mivel a Katrina és a Rita utáni romeltakarítás­ra várhatóan 150 milliárd dollárt költe­nek központi forrásból. Az S and P elemzői bátorítónak ne­vezték ugyanakkor, hogy a New Orleanst kiszolgáló tengeri exportkikö­tő már működő 30 százaléka, amelyet a Rita hurrikán előtt elővigyázatosságból ruházásaival is. A világ száz legna­gyobb multijának terjeszkedése némi­leg lassult 2004 folyamán: a külföldi le­ánycégek ugyan továbbra is bővültek, ám az anyaországbeli forgalom növe­kedése általában ezt meghaladó. A nemzetközi fúziók és vállalatfelvásár­lások volumenének közel kétharmadát a szolgáltató-ágazatban regisztrálták. (Világgazdaság) ismét lezártak, újból működik, és a je­lek szerint a kikötő egészének működé­se igen hamar helyre fog állni. Ebből a szempontból a kritikus idő­szak november eleje, mert ez az az idő­szak, amikor a középnyugati mezőgaz­dasági térség terményei megérkeznek New Orleans kikötőjébe. Ha a kikötő nem működik, nem nagyon van kapa­citás az innen exportált áru átirányítá­sára Baltimore-ba vagy Savannah-ba, hangzott el a Standard and Poor's tele­konferenciáján. Az elemzők szerint az amerikai gaz­dasági szektorok közül a legnagyobb hatást az energiaiparra gyakorolta a két hurrikán. A teljes amerikai finomítói kapacitásnak még mindig mintegy 5 százaléka áll a Katrina miatt, és mivel az első hurrikán előtt az amerikai fino­mítói ipar 99 százalékos kapacitás-ki­használtsággal működött, az 5 százalék kiesése "súlyos probléma". Jelenleg úgy néz ki, hogy a kiesett kapacitást az év végéig lehet ismét ter­melésbe állítani. A szakértők szerint a kőolaj-kitermelés nem igazán fontos kérdés, mert az ebben kiesett mennyi­séget importtal, illetve a stratégiai készletekből pótolni lehet. Az amerikai energiaszektoron belüli legnagyobb probléma azonban a földgáztermelés, hangzott el a telekonferencián. A hitel- minősítő szakértői szerint a földgázter­melő, -feldolgozó és -továbbító infra­struktúra egyaránt károsodott, és eb­ben a szektorban nincs túl sok fölös kapacitás. Ha az idei tél enyhe, vagy átlagos lesz, akkor "rendben leszünk ... akkor is, ha a földgázért 50 százalékkal többet kell fizetni... de kemény tél esetén a la­kásokon belül is meglehetősen hideg lesz", mondta a Standard and Poor's szakelemzője, a lehetséges ellátási hiá­nyokra utalva. (MTI) Gond lehet a fűtőanyag ellátással Amerikában HŰVÖSKE HELYZET Az Egyesült Államok déli részén végigsöpört két hurrikán nem fogja vészesen csökkenteni az amerikai növekedést, a téli lakossági fűtőanyag-ellátással azonban gondok lehetnek, és cementhiány is várható - véli a Standard and Poor's. Gazdaság 2005. OKTÓBER 7. ■TOWiftugroiiaiiSPi.wgasHJlf Elárasztott olajtartályok Texasban: “átázott” a helyzet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom