Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-12-02 / 231. szám
8 MAGYAR szó-a HÍD KÁ R P Á T - M E D E N C E HÍREK 2005. DECEMBER 2. MPSZ: Autonómiát CSAK HÁBORÚ ÚTJÁN? November 27. Az MPSZ elnöksége megdöbbenésének ad hangot mivel az államelnök véleménye szerint csak háború útján lehet kivívni Székelyföld területi autonómiáját". Az MPSZ vezetői emlékeztetnek arra, hogy a koszovói albánok is autonómiájuk megcsorbítása miatt szálltak síkra, ám miközben ők fegyveres harcot kezdtek, "addig a székelyek a jogállam eszközeit választották". Szerintük a szóvivő kijelentései "azt sugallják, hogy Basescu elnök csak akkor tartja elfogadhatónak egy széles körű autonómia megadását, ha azt fegyveres harcok előzik meg, márpedig ez Európa ezen sokat szenvedett részén nem más, mint játék a tűzzel". Ezért a "kettős mérce" alkalmazása helyett felkérik az elnököt, hogy látogasson el Székelyföldre, "álljon szóba az emberekkel, hadd lássa: azok nem az ország területi egységét veszélyeztetik, mindössze méltó módon akarnak élni saját szülőföldjükön". {Háromszéklerdetyma) Beregszász: Informatikai KÖZPONT A FŐISKOLÁN November 27. Informatikai központot adtak át a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Pallay Ferenc informatikus elmondta: a főiskola információs központja két egységből áll, egyrészt a könyvtárból (a közelmúltban került átadásra) és az informatikai központból. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Puskás Tivadar Közalapítvány által adományozott informatikai központ multimédiás számítógépekkel felszerelt laborban a hallgatók a digitális multimédiás anyagok szerkesztését és interaktív multimédiás alkalmazások készítését sajátíthatják el. A kialakított infrastruktúra nagymértékben hozzájárul a főiskola által tervezett médiaszak, valamint kommunikációs tanfolyamok indításához a kárpátaljai kommunikációs szakemberutánpótlás érdekében. {Kárpáti Igaz Szó - Ungvár) Megegyezés az észak-erdélyi AUTÓPÁLYA ÜGYÉBEN November 29. Borbély László roman közmunkaügyi és területrendezési miniszter leszögezte: végre sikerült megállapodni, hiszen a huzavona több mint egy fél éve folyik. "Az amerikai cég nem értette meg eg}7 ideig, hogy vannak bizonyos román törvények, amelyeket be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy kb. 1-1,5 hónapja ezt az előleg kérdést vitatja a minisztériummal. Végül belátta, hogy ebben az esetben kell engedjen és elfogadta a román fél javaslatát. Gyakorlatilag én úgy látom, hogy elhárult minden akadály a beruházás folytatása elől. Jön a tél, mindenképpen a következő hetekben a jövő évre fognak egy olyan grafikont javasolni, amely a tervek szerint azt jelenti, hogy 2006 -ban ténvleg sikerül tovább építeni az észak - erdélvi autópályát. (...) Más kérdés, hogy erre minél több pénzt kellene. Egyelőre 100 millió euró van elkülönítve a költségvetésből erre a célra"- nyilatkozta Borbély László tárcavezető. (erdelyma) Felvidék: Érdektelenség a megyei választásokon ASSZIMILÁCIÓBAN Súlyos válság körvonalai bontakoznak ki a Felvidéken. A November 26.-i, hely- hatósági megméretés csak a jéghegy csúcsa, a félmilliós magyar közösség évek óta olyan gondokkal küzd, amelyekben nem hozott pozitív elmozdulást sem Vladimír Meciar távozása a hatalomból, sem Szlovákia uniós csatlakozása. November 29. A nacionalizmus és a nacionalisták győzelmeként könyvelte el a hatalmas érdektelenség mellet megtartott megyei választások végkifejletét Bugár Béla, a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, akinek pártja a választáson 25 megyei képviselői helyet veszített eddigi mandátumai számához képest. "Nyitra megyében és a besztercebányaiban egyértelműen a nacionalizmus győzelméről beszélhetünk" - fogalmazott az MTI-nek nyilatkozó Bugár, aki hozzátette: mi tagadás, a most véget ért választási ciklusban, a Nyitra megyei közgyűlésben erőfölénnyel bíró magyar képviselőik is követtek el hibát. A négy évvel ezelőtti népszámlálás adatai a szlovákiai magyarok fogyásáról tanúskodnak. Míg 1991-ben 567 296-an vallották magukat magyarnak, ami Szlovákia lakosságának 10,7 százalékát tette ki, tíz évvel később ez a szám 520 528 ra csökkent, ami 9,7 százalékos részaránynak felel meg. Mint az a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentéséből kiderül, a népszámlálás részletes feldolgozása igazolta a demográfusok korábbi feltételezéseit: a drámai fogyást nem a természetes népszaporulat csökkenése vagy az elvándorlás okozta, hanem az asszimiláció. Ez utóbbit pedig alapvetően az oktatási helyzet idézte elő. Olyan stációhoz érkezett az MKP választási kudarcával a felvidéki magyarság helyzetének válsága, amelyből egyelőre nem látszik a kiút. Mivel magyarázható ez a nagyfokú közöny? Először is, az MKP négy éven keresztül nem számolt azzal, hogy a déli, keleti országrészeken élő magyarok számára immár van egy fontosabb gond a nemzeti identitásuk ápolásánál, ez pedig a nyomor és a munkanélküliség. Éppen azok a területek szakadtak le Szlovákia átlagától, ahol nagy létszámban élnek magyarok. E kérdésre nem volt válasza Bugár Béláéknak, s ezen az állapoton tapodtat sem mozdított a sokak által mennyei mannaként várt EU-csatlakozás. Másrészt az anyaországi vezetés teljes mértékű érdektelensége a felvidékiek helyzete iránt - beleértve a finoman szólva is akadozónak nevezhető magyar- szlovák államközi viszonyt - tovább mélyítette a szlovákiai magyarok magukra hagya- tottságánakérzését. (Magyar Nemzet/ vajdasagma.info) VMSZ: Nem kereshetünk koszovói megoldásokat ROSSZ KEVERÉSEK Koszovó és Vajdaság, az albánok és magyarok, vagy a vajdasági és koszovói kisebbség vonatkozásában nincs és nem is kellhogy legyen párhuzam vagy reciprocitás. A vajdasági állapotokra nem jellemzó koszovói valóságban nem kereshetünk megoldásokat a vajdasági magyarság helyzetére vonatkozóan. November 26." A VMSZ elnökségének határozott álláspontja, hogy Ágoston András (a jobboldali erősebb vajdasági magyar párt elnöke-szerk) kezdeményezése a magyar pártok közös autonómiakövetelése irányában nem egyéb látszattevékenységnél és üres politikai manőverezésnél (Nemrég három kisebb vajdasági magyar párt kezdeményezte, hogy a koszovói megoldás nemzetközi folyamatába vonják be a vajdasági magyarság autonómiájának ügyét is). Martti Ahtisaarinak, az ENSZ kosovói főmegbízottjának,sem jogi, sem politikai mandátuma nincs arra, hogy Vajdaságra, a vajdasági magyarságra vonatkozóan bármiről döntsön, vagy ezeket a kérdéseket bármilyen módon napirendre tűzze a Koszovó jövőbeni státusáról folytatott tárgyalásokon, ezt legfeljebb az Ahtisaarinak mandátumot adó ENSZ BT tehetné meg. Koszovó és Vajdaság, az albánok és magyarok, vagy a vajdasági és koszovói kisebbség vonatkozásában nincs és nem is kell hogy legyen párhuzam vagy reciprocitás. A vajdasági állapotokra nem jellemző koszovói valóságban nem kereshetünk megoldásokat a vajdasági magyarság helyzetére vonatkozóan. Nekünk nyugat-európai, demokratikus megoldásokra van szükség, ezek pedig Koszovóra egyáltalán nem jellemzőek. Persze ezt Ágoston és a többi szavazóbázis nélküli magyar párt vezetője is jól tudja, de számukra a közleménygyártás, az üres retorika, a politikai léggömberegetés mindig is fontosabb volt a problémák gyakorlati megoldásánál, sőt az autonómiánál is. Ha a vajdasági magyar autonómia ügyét valóban szolgálni szeretnék, akkor velünk együtt építenék és fejlesztenék tovább az MNT által megtestesített magyar autonómiát. Mindazonáltal a VMSZ azzal is tisztában van, hogy az autonómia nem varázsvessző, amelynek megvalósítása megoldja a vajdasági magyarság minden gondját, baját - áll az újvidéki Magyar Szóban ismertetett közleményben. (vajdasagma. info) A csángóknak nem jár November 29. Nem fogadja el a jászvásári (Iasi, Románia) római katolikus püspökség azt a határozatot, melyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) elmarasztalta az egyházmegye vezetését a moldvai csángók által kért magyar nyelvű szertartások megtagadásáért. A diszkriminációellenes tanács a pusztinai Szent István Egyesület panaszára járt el. Az egyesület arra kérte a tanácsot, hogy átfogóan vizsgálja meg az anyanyelvi szertartások kérdését. A tanács október 27-i ülésén megállapította: a Iasi-i Római Katolikus Püspökség hátrányos megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, amikor megtagadja tőlük az anyanyelvi egyházi szertartásokat. Amint Asztalos Csaba az ODT elnöke korábban elmondta, a döntés meghozatalakor jelentős súllyal esett latba a többi romániai római katolikus egyházmegye gyakorlata. Kiderült ugyanis, hogy valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak az egyházi szertartások, és az észak moldvai lengyel közösség számára a Iasi-i püspökség is biztosítja az anyanyelvi misézés lehetőségét. Cornel Cadar, az egyházmegye sajtófelelőse elmondta: "Közöltük, hogy az alkotmány és a törvények értelmében az egyházi felekezetek nem kapnak utasításokat az állami intézményektől - részletezte a szóvivő. - Ezek legfennebb javaslatokat tehetnek" (Krónika) • j±_____________ima Ahtisaari: nincs benne hatásköre
