Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-18 / 194. szám

Felvidék: “nagyot álmodott néhány izgága fiatalember” ALKOTNI AKARÓK _____Kárpát-medence hírek______ „2005-ben először ünnepelünk uniós polgárként március 15-ét - mondta tegnap Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az 1848149-es magyar forradalom és szabad­ságharc 157. évfordulója alkalmából rendezett pozsonyi megemlékezés szónoka. 8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Felvidék: Kifütyülték Gyurcsány levelét Március 15. Dunaszerdahelyen bekiabá­lásokkal és füttyel zavarták meg Gyurcsány Ferenc levelének felolvasását - közölte a szlovák közszolgálati rádió ma­gyar adása. A miniszterelnök március 15- e alkalmából a határon túli magyarokhoz intézett levelét Láng Judit, a pozsonyi magyar nagykövetség első beosztottja ol­vasta fel a Csallóközben fekvő felvidéki városban. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke ünnepi szónoklatában azt mondta, hogy a kettős állampolgárság kérdésében megtartott tavalyi népszava­zás óta a nemzeten belül igencsak megne­hezedtek az egyezség feltételei. Erdély: Fáklyás tüntetés Gyergyóalfaluban Március 15. Fáklyás tüntetést tartottak vasárnap este Gyergyóalfaluban. A néma felvonulással az alfalviak tiltakozásukat fejezték ki a népszavazás megakadályozá­sa miatt. A zord idő ellenére közel kétszá­zan vettek részt. A települési székely ta­nács és az RMDSZ alfalvi szervezete által szervezett tüntetéssel a résztvevők tiltako­zásukat fejezték ki az ellen, hogy a megyei prefektúra megakadályozta a népszavazás kiírását az autonómia kérdésében. Mint ismeretes Gyergyóalfalu testületé határo­zatban döntötte el, hogy népszavazás ke­retében kérdezik meg Alfalu lakosságát: akarják-e, hogy a parlament törvényben szabályozza Székelyföld autonómiáját. A prefektúra visszautasította a határozatot, majd a Közigazgatási bíróságon beperelte a település önkormányzatát. Erdély: Elégedetlen a Székely Nemzeti Tanács Március 15. A Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezete elégedetlen az Igazságügyi Minisztérium válaszával az autonómiáról szóló népszavazások kiírása ügyében. A Gyergyószéki SZNT szerint azzal történt törvényszegés, hogy a levél­re csak márciusban, jóval a törvényes ha­táridő lejárta után érkezett válasz. A vá­laszlevél szerint az Igazságügyi Miniszté­riumnak nem áll hatáskörében az, hogy beavatkozzon az ítélkezés folyamatába. Az alkotmányos elvek szerint ez a bírósá­gok jogkörébe tartozik. Az SZNT Gyergyószéki szervezete újból az igazság­ügyi miniszterhez fordul „azzal a kéréssel, hogy elemezze a népszavazással kapcsola­tos önkormányzati határozatok helyzetét és tegye meg a szükséges lépéseket". Kárpátalja: Ünnepség Karácsfalván Március 16. Az 1848-49-es magyar forra­dalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére bensőséges ünnepségre került sor a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban. Az egész napos program rendhagyó irodalomórával in­dult. Ennek keretében a vidék múltjának neves kutatói számoltak be arról, hogy a régió akkori lakói milyen részt vállaltak a szabadságküzdelmekből. Ezt követően került sor az ünnepi zenés-irodalmi mű­sorra, melyben a líceum diákjai feleleve­nítették a szabadságharc dicső napjait. A Március 16. - 2005. március idusa szinte arra kényszerít bennünket, hogy szembenézzünk ezzel a kihívással. Hogy feltegyük magunknak is a kér­dést: meg tudunk-e állni március 15-e lánglelkű kirobbantói előtt? Mert 157 évvel ezelőtt valóban nagyot álmodott néhány izgága fiatalember ott, Pest-Bu­dán. Egy szabad, független, értelmes magyar állam képét álmodták meg, és 12 pontba foglalták össze ennek alapis­mérveit.” Beszédében arra is felhívta a Március 15. Kifejtette: "Szembefor­díthat minket a politika, összeugraszt- hatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűré- sze, mégis egy nemzet vagyunk" - szö­gezte le. Markó a tizenöt évvel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményekről is meg­emlékezett, ezzel is alátámasztva, hogy miért van szükség az összefogásra. "Vissza kell gondolnunk azokra a napok­ra, amikor kioltották Sütő András fél­szeme világát, és amikor kialudni lát­szott a reménység is, hogy lesz még va­laha magyar felirat, magyar iskola, ma­gyar élet Marosvásárhelyen" - idézte fel a napokat a politikus, hangoztatva ugyanakkor, hogy ha lassan is, de azóta mégis sikerült elindulni Európa felé, és közelebb került magyar a magyarhoz. "Azért volt ez lehetséges, mert együtt voltunk, egységesek voltunk. A történe­lemben valahányszor össze tudtak fogni a magyarok, eredményt értek el. És va­lahányszor sikerült őket megosztani, figyelmet: bár a 12 pont nagy része má­ra megvalósult, érdemes elgondolkod­nunk azon, jól használjuk-e a kivívott jogokat, megfelelően élünk-e velük. Hogy 1848 igaza egyvalamire kétségkí­vül kötelez bennünket, annak Csáky Pál szerint az ünnepségen részt vevők hatalmas száma is bizonyítéka. „Népet, nemzetet, történelmet nem lehet kor­mánynyilatkozatokkal, határozatokkal létrehozni, ezt meg kell élni. Valami be­lülről kell, hogy ide kényszerítsen ben­végveszélybe kerültek" - szögezte le Markó, hozzátéve, hogy Erdélyben ma egyet akar a magyar: szabadságot, egyenlőséget, testvériséget és autonómi­át. Felidézte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket például az észak-erdélyi autó­pálya, a szélesebb körű anyanyelvhasz­nálat, vagy az erős helyi és megyei ön­2005. MÁRCIUS 18. nünket, és valami belülről kell, hogy nagyot adjon nekünk, hogy 157 év után is szükségét érezzük annak, hogy szaba­don, minden kényszertől mentesen ide­jöjjünk, és fejet hajtsunk eszméik, tette­ik előtt.” A miniszterelnök-helyettes Klebersberg Kunó egykori magyar kul­tuszminiszter szavait idézte, aki szerint háromféle magyar hozzáállás létezik: az „üres nagyotmondó”, a „múltba néző, fájdalmas öntipró, öntépő” és az „alkot­ni akaró”. „Akkor tudtunk nagyot ten­ni, akkor tudtunk nagyot álmodni, ak­kor voltunk nagyok, amikor ezt a har­madik vonulatot tudtuk megfogni, megfogalmazni és megvalósítani. (...) Ebben az új Európában is újra kell fo­galmazni magunkat. És van esélyünk, ha ragaszkodunk a gyökereinkhez, nem veszünk el, ha erkölcsünkhöz, kultú­ránkhoz, hitünkhöz és történelmünk­höz ragaszkodni fogunk. Az, ami meg­tartott bennünket 1000 éven keresztül, meg fog tartani ezután is, ha merünk, ha akarunk, s ha hiszünk” - mondta Csáky Pál Petőfi Sándor medikus kert­beli szobránál, ahol már harmadszor ünnepelhette a magyar szabadságharc évfordulóját Pozsony és a környék ma­gyar lakossága, valamint a határon túl­ról érkezők. Az emlékezés és kegyelet virágait, koszorúit számos hazai, valamint ma­gyarországi szervezet képviselői he­lyezték el. Mádl Ferenc köztársasági el­nök a március 15-i nemzeti ünnep al­kalmából a Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztje kitüntetést adományozta Erdélyi Gézának, a Szlo­vákiai Református Keresztyén Egyház püspökének. (Új Szó) kormányzatok érdekében hozott a ma­gyarság érdekképviselete. Mindez egész Románia javát is szolgálja - fűzte hozzá a politikus, hangoztatva: "Ha ezt az or­szágot bevisszük az Európai Unióba, ak­kor bevisszük a magyarságot is. Akkor együtt leszünk Magyarországgal, együtt lesz magyar a magyarral, akkor nem lesz közöttünk határ". "Nekünk itt kell ma­radni Erdélyben, meg kell maradni ma­gyarnak itt ezen a földön, és erre ma sok­kal nagyobb esélyünk van, mint az el­múlt évszázadban bármikor" - mondta Markó. Szerinte nagy erő ma a Kárpát­medencei magyarság Erdélytől Felvidé­kig, Szabadkától Budapestig. De csak akkor, ha nem viszálykodik, ha egységes marad - tette hozzá. A megemlékezés keretében itt is felol­vasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszter- elnök ünnepi üzenetét. A magyar kor­mányfő köszöntését Terényi János bu­karesti magyar nagykövet tolmácsolta, a hallgatóság azonban végig füttykoncert­tel, pfujolással és "áruló!" felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogad­tatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány- levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország buka­resti nagykövetségének képviselőjét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor sze­rint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyaráza­ta "a magyar kormány kampánya a hatá­ron túli magyarok kettős állampolgársá­ga ellen". (Szabadság) Megemlékezések Erdély-szerte EGYSÉGBEN AZ ERŐ Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, ered­ményt értünkéi, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk - ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi erdélyi megemlékezésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom