Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-04 / 192. szám
8 magyarszó-ahíd KÁRPÁT-MEDENCE HÍREK 2005. MÁRCIUS 4. Röviden Vajdaság: Elindult AZ EGYESÜLÉS? Február 26. A Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom úgy döntött, beszünteti önálló politikai tevékenységét, és a VMSZ-szel együtt folytatja tovább a munkát. A Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom elnöksége 2005. február 19-én megtartott ülésén politikai döntésként a következőkről határozott: 1. A Vajdasági Magyar Polgári Mozgalomnak 2005. február 28-ával megszűnik önálló politikai tevékenysége, és érvényesíti az 1995-ben alakuló közgyűlésen elfogadott elvet, miszerint a vajdasági magyarság boldogulásáért, nemzet céljainak megvalósításáért csak közösen, valamennyi párt, tudományos, kulturális, oktatásügyi és más polgári szervezet összefogásával küzdhetünk eredményesen. A magyar kisebbség létszámát tekintve megengedhetetlen, hogy olyan fényűzésben legyen részünk, hogy számtalan magyar törpepárt létesüljön. "Egységben az erő!" Marosvásárhely: Fellebbeznek a Bolyai-gimnázium épületéért Február 28. Az Erdélyi Református Egyházkerület ma megfellebbezi a marosvásárhelyi ítélőtábla azon döntését, amellyel érvénytelenítette a restitúciós bizottságnak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium épülete visszaszolgáltatásáról szóló határozatát. Az ítélőtábla február 7-én született döntése megalapozatlannak tartja az egyházkerület visszaigénylési kérelmét. Marosán Tamás az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza a Krónikának kifejtette: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény elsődleges alkalmazásnak örvend, így a tanügyi törvényre hivatkozó ellenérvük - melyek szerint nem lehet visszaszolgáltatni azokat az épületeket, amelyben oktatási intézmény működik - nem állják meg helyüket. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, a restitúciós bizottság tagja a szombati sajtótájékoztatón bejelentette, igazságtalannak tartják az ítélőtábla döntését, és fellebbezést nyújtottak be a legfelsőbb bírósághoz az ügyben. Kárpátalja: Bejegyezték a "KMKSZ" Pártot Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma február 17-i dátummal bejegyezte a "KMKSZ" - Ukrajnai Magyar Pártot. Kárpátalján több mint tízezren, Ukrajna más megyéiben mintegy kétezren támogatták aláírásukkal a párt megalakítását. Az aláírási íveket, a párt programját és alapszabályát január 17-én nyújtották be a Kijevben működő igazságügyi minisztériumba. A párt bejegyzése révén a KMKSZ a 2006-os önkormányzati választásokon jelölteket indíthat a megyei és járási tanácsba. Horvátország: Oktatási MINISZTÉRIUMI TÁMOGATÁS Február 25. Az eszéki magyar iskolaközpontba látogatott el Mirko Markoviié miniszterhelyettes (Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium, Zágráb), valamint Ádám Jenő horvátországi parlamenti képviselő. A megbeszélésen szó volt a minisztérium által adható támogatásokról, a hor- vát tannyelvű iskolákban folyó fakultatív magyar nyelvoktatásról, az iskolák létét fenyegető diáklétszám-csökkenésről, illetve • • --------Vissza kell térnünk eredeti rendeltetésünkhöz NAGYON Úf UTAKON A közszolgálati médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma a kolozsvári születésű Csernyi Lászlót, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé. Az alábiakban a kolozsvári Szabadság napilap által készített interjúból közlünk részleteket.- Ön szerint milyen arculata kell hogy legyen ennek a televíziónak?- Szigorúan kulturális, művészeti televíziónak kell lennie. Nem kifelejtve természetesen az igen fontos hírszolgáltatást sem. De eredeti rendeltetésénél fogva nem belpolitikai csatározásokat, iszapbirkózásokat kell fröcsögnie a határon túlra, hanem azt, amiért még egyáltalán képes a határon túli magyar szeretni az anyaországot. Ennek a televíziónak a konszenzus televíziójának kell lennie. Azt kell felmutatni, ami többségben és kisebbségben, anyaországban és szórványban élő magyart összekapcsol, ami közös, ami reményt keltő.- A Kossuth Rádiónak adott rövid nyilatkozatában megemlítette, hogy az Európában élő kisebbségeknek tudniuk kellene, hogy létezik egy televízió, amely a kisebbség televíziója. Szeretném, ha kifejtené ezt a gondolatot.- Ha az eredeti célkitűzéseket és az alapító okiratot vesszük figyelembe - márpedig ez nagyon fontos lenne, hiszen azért tudunk azonosulni ezzel az adóvaly azért tudjuk szeretni, és azért látunk benne jövőt —, akkor azt kell mondanunk, hogy ez az a televízió, amely kifejezetten nemzeti televíziónak nevezhető. Magyarul elég furcsán hangzik, mert a nemzet nem egy határon belül él, tehát ilyen szempontból is nemzetközinek számít. Minthogy a rendeltetésénél fogva alapvetően a határon túli magyarokért született meg, azt jelenti, hogy kisebbséggel foglalkozik, / kisebbségnek nyújt kultúrát és malasztot, illetve támpontokat. A kisebbséget persze nem szabad izolálni, mert magára marad. Ezzel a kérdéskörrel sokat foglalkoztam a Minoritates mundi című sorozatomban. Ha nagyon alaposan megnézzük Európát, akkor kiderül, hogy a kisebbség van többségben. (...) Ne felejtsük el, hogy Magyarország, szerencsére vagy pe- chünkre, ezt még nem tudjuk, szerves része lett az Európai Uniónak. Ilyen tekintetben ez egy uniós televízió. Új távlatokat nyit. Ezt az adót Ausztráliától Amerikáig, Új-Zélandtól Marokkóig mindenütt lehet fogni. Ezzel a fantasztikus lehetőséggel élnie kell ennek a televíziónak. Olyan nemzeti televízió kell hogy legyen, amelyet más nemzetek is szerethetnek. Egyrészt az európai kisebbségeknek, mint a katalánok, az írek, a baszkok, a rétorománok, a finnországi svéd ajkúak stb. tudniuk kell, hogy létezik egy olyan televízió, amely Európában egyedülállóan a kisebbségé. Kapcsolatot kell teremteni a szomszédos többségi televíziókkal is. De van egy olyan vízióm, hogy mondjuk, egy hónapon át, ami nagy idő, és sok szervezést igényel, például flamand felirattal, és időnként flamand hangalámondással kellene sugározni a műsort. Nos, kérdezem a kedves olvasótól, hogy ma, amikor mindenki nyomogatja a gombokat, egyszer csak észreveszi, mondjuk a Rai Unón vagy akárhol, hogy magyarul beszélnek, vagy magyar felirat jelenik meg, nem "ragad ott" azonnal, tátott szájjal? Ha pedig mi ezt a gesztust megtesszük valamelyik nemzet felé, miközben természetesen Erdélyt mutatjuk be vagy a Felvidéket, Vajdaságot, akkor valószínűleg rendkívül hálásak lesznek. Vagy ha később román felirattal, román bemondók kedves közreműködésével sugározzuk a Duna Televízió adásait, akkor is szívesen megnézik műsorainkat. (Szabadság) Erdély: Háromnyelvű helységnévtábla HIVATALOS ENYED A közeljövőben a Nagyenyed városát érintő utas nemcsak az Aiud feliratú táblát láthatja az útszélenfbanem elgondolkodhat majd azon, hogy itt a magyarok és németek „is" hozzájárultak e település felvirágoztatásához. Alegutóbbi nagyenye- di tanácsülésen ugyanis 13:6 aranyban elfogadták a háromnyelvű belységnevtabla használatát. Február 26. A Kováts Krisztián alpolgármester, illetve az RMDSZ-taná- csosok - Krecsák Sz. Adalbert, Simon János és Rácz Levente megyei RMDSZ- elnök - által kezdeményezett javaslat motivációjában a következő indokok szerepeltek: “Nagyenyed olyan régi település, ahol a románok, magyarok és szászok egymás mellett éltek, első írásos dokumentumai pedig 1293-ból maradtak ránk. A város hivatalos neve kétségtelenül az AIUD, azonban az említett két, kisebbségben lévő etnikum mind a város történelmében, mind kultúrájában mély nyomokat hagyott (...) A Nagyenyed elnevezés minden magyarlakta településen ismert, nem is beszélve az 1622-ben Gyulafehérváron alapított, majd 1662ben Nagyenyedre költöztetett Bethlen Gábor Kollégiumról, amely számtalan, itt végzett kiemelkedő személyiséget adott a magyar kultúrának, tudománynak és közéletnek. Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című novellája pedig, a sétatéri emlékművel együtt, a kollégiumi diákok 1704-es ellenállását örökítette meg, melyet határon innen és túl minden magyar iskolában ismernek. Habár a magyar lakosság részaránya Nagyenyeden 16%, a városhoz tartozó Csombordon és Gombáson a 215/2001- es törvény alapján is kétnyelvű helységnévtábla áll, a szászok jelenlétét pedig a Strassburg am Mieresch elnevezés fémjelzi. A törvény a 20%-os kissebségi arány esetében kötelezően előírja a település nevének a kisebbség nyelvén való feltűntetését, ezt azonban alacsonyabb százalék esetében sem tiltja. Példaként említhető a háromnyelvű felirat Med- gyesen, ahol a magyarok 11,8, míg a szászok 2,07%-ban vannak jelen. Nagyszebenben, ahol a németek aránya mára mintegy 1,6% csupán, a Sibiu elnevezés alatt a Hermannstadt is feltüntetett, és nem véletlenül válik majd 2007-ben Európa Kulturális Fővárosává. Végeredményben egy olyan, a kisebbségek irányába tett szimbolikus cselekedet lenne, mely a település kultúrájának maximális kiaknázásával mindannyiunk számára előnyös lenne”, szerepel az immár elfogadott határozattersnmto/M/Éiiiitiiiiiti.»
