Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-13 / 166. szám
24 MAGYAR szó-a HÍD KÖZELGŐ ÜNNEP: AUGUSZTUS 20. 2004. augusztus 13. Szent István király ünnepe Szent István király ünnepe “lm eljött az áldott új nap zengő üdvös ünnepe szent királyunk - Istvánunknak! Míg tart e világ heve, örvendjen, ki őáltala lön Urunk örököse s érdeméből nyeri vala, hogy a mennynek részese...” A tartárj árást követő reménysége- sebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt. István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. A magyarok, az Ural vidékéről indulva több évszázados, gyakori harcokkal nehezített vándorlás után a IX. század utolsó évtizedében értek a Kárpát medencébe. A honfoglalást vezető Árpád fejedelem leszármazottja, Géza fejedelem felismerte, hogy a magyarság csak úgy maradhat fenn, ha békés megegyezésre törekszik I. Ottó német-római császárral, kapcsolatokat keres a kereszténységgel és a nomád életmódról áttér a földművelésre. Géza ezért német hittérítőket kért és házassági kapcsolatok révén a szomszédos országokkal jó viszonyt alakított ki. Fia, Vajk (975-1038) megkeresztelke- dett, folytatta apja politikáját és 1000- ben István néven királlyá koronáztatta magát. A koronát II. Szilveszter római pápától kérte, mellyel elismerte a pápai hatalom jelentőségét is. István célja az volt, hogy nyugati műveltségű, független, keresztény államot alapítson. Mindezek megvalósításához a legfontosabb lépés a magánbirtok intézményének megteremtése volt. Fegyveres harcban végérvényesen legyőzte utolsó ellenfeleit is, és birtokába vette az ország területének közel kétharmadát. A többit az egyháznak, a hozzá hűséges nemzetségfőknek és a segítséget nyújtó német lovagoknak adományozta. Ezzel István király szilárd hatalomra tett szert és megszilárdította az ország belső helyzetét is. A király a birtokokat vármegyékbe szervezte, közMAGYAR SZOLIDARITÁS TÜZE Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. 2003. augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpátmedencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janciróig, a föld minden magyarok által lakott részein fellángoltak a tábortüzek, vagy gyertyácskák. Ezentúl, az évi munkatervünk állandó része lesz a Magyar Szolidaritás Tüze. Kérjük csapatainkat, hogy ezt figyelembevéve, már az idén is valósítsák meg e tervet. Tavalyi tapasztalatok alapján kérjük, hogy a láng, mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát New Zealand, Ausztrália vonalától kelljen útra és végigkísérve augusztus 20-át, Honoluluban aludjék ki. így, amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás lángja már 11-12 órája van úton és Honoluluig még ugyanany- nyi órai útja van hátra. Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének cserkészeink és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgariban, New Yorkban vagy Kőrösmezőn. Azok, akik a budapesti tűzijátékot nézik, a felreppenő első rakétát tekintsék a magyar szolidaritás tüzének fellobbanásának. Kérjük a magyar szervezeteket is, OTTHON ÉS AZ EGÉSZ VILÁGON , csatlakozzanak e kezdeményezéshez! Ez a világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére. Kérjük a szervezeteket, egyházakat és személyeket, hogy részvételüket jelezzék E-mailen: corvinus@mountaincable.net Lendvai Imre cscst Magyaródy Szabolcs, cscst KMCSSZ Hunyadi Öcs. Mk pontjaikba egy-egy várat építtetett, ahonnan megbízható emberei irányították a vármegye életét. Ezáltal a gazdasági élet és a fegyveres erők nagy része közvetlenül a király ellenőrzése alá került. A kereszténység felvételét a német és olasz hittérítők segítségével hajtották végre. Az egyházi szervezet 10 püspökség és az önálló esztergomi érsekség megalapításával valósult meg. A kereszténység felvétele rövidesen számos területen éreztette hatását, melyek közül a legjelentősebb a keresztény műveltség rohamos térhódítása és a nyugati írásbeliség meghonosodása volt. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban -a történészek becslése szerint - 63 éves korában hunyt el. 45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. István király az új szervezetet és rendet törvényeivel erősítette meg. Ezek elsősorban a magántulajdont, a köznyugalmat, az erkölcsöt, az egyházat és a kereszténységet védelmezték. 1038-ban bekövetkezett halálakor Magyarország egy fiatal, erős és független állam volt. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is. Miért augusztus 20.? I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az ún. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.) Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté 1. István relikviáit a fehérvári bazilikában. , A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították. Szent István ősi ünnepéből az “új kenyér ünnepe” lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította!) A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg! Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. A tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i rendezvényeknek A nagyvárosokhoz hasonlóan a falvakban is tartanak rendezvényeket és ott is része a programoknak az esti tűzijáték.
