Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-03-07 / 10. szám

Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai Ara: 75 cent MÁRCIUS 15 A SZÍVEKBEN Ezernyolcszáznegyvennyolc te csillag, te népek hajnal- csillaga!... írta legnagyobb reformkori költőnk Petőfi Sándor. Ez a csillag nem csak nekünk, magyaroknak világít, mindenkit megérin­tett ez, akinek a szabadság­eszme szent volt. Az a sza­badságeszme, amely a száza­dok során újra és újra fellob­bant. A 18-ik században a Rákóczi, a 19-ik században a 48-as, a 20-ik században az 56-os szabadságharcok éltet­ték a lángot. Március 15-én a "márciusi ifjak" nem várták meg, amig a rabbilincseiket Isten ke­gyelméből a rozsda marja le a nemzet kezéről, hanem gyorsan cselekedtek. A na­pokkal azelőtt kitört párizsi, majd bécsi forradalom hírére kezükbe vették a sors irányí­tását. Wesselényi Miklós, Jókai Mór, Vasvári Pál, Kla­uzál Gábor, Nyári Pál és mások Petőfivel együtt végig­járták az egyetemeket és fel­lelkesítették az ifjúságot. Kö­veteléseiket 12 pontban fog­lalták, amelyet azonnal a helytartó tanács elé vittek. A forrongó tömeg láttán "a nagyméltóságú helytartó ta­nács sápadt vala és reszket­ni méltoztatott" írta naplójá­ban a költő, és a tanács a- zonnal engedélyezte a politi­kai foglyok, például Táncsics Mihály szabadon bocsátását. A tömeg a hajóhídon nagy ünnepség közepette kisérte át őket Budáról Pestre. Aznap méltán jegyezte fel Petőfi: " Nagyapáink és apáink Míg egy század elhaladt Nem tevének annyit, mint mi Huszonnégy óra alatt". Lángra gyűlt az egész or­szág és a szabadság mámorá­ban égett. Gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakult az első felelős magyar kor­mány, amelyet a király is kénytelen volt elismerni. Fel­szabadították a jobbágyokat és egy sereg demokratikus törvényt hoztak. A pozsonyi városháza homlokáról sajnos már lekerült az a márvány­tábla, amely vagy száz évig hirdette ott az emlékezetes eseményt; E palota tükörtermében szentesítette V. Ferdinánd király a magyar hazát újra­alkotó és a népek millióit felszabadító 1848-i törvénye­ket.. Örök dicsőség e törté­nelmi nagy esemény emléke­zetének! Amikor a szabadság ügye veszélybe került Kossuth Lajos, mint a véderő bizott­ság feje 200 ezer katonát és 42 millió aranyforintot kért az országgyűléstől. A szava­zás után a könnyekig megha­tódott Kossuth így kiáltott fel: Leborulok a nemzet nagysá­ga előtt! Csak annyi lelkesedést a kivitelben, mint amennyi lelkesedéssel találkoztam a megajánlásban, akkor Ma­gyarországon a poklok kapui se fognak erőt venni. A poklok kapui nem, de másfél évi dicsőséges harc után a cár seregei erőt vettek a szabadságért küzdő orszá­gon. Pedig a magyarok nem voltak egyedül. Az ország népei mellett a lengyel, o- lasz, osztrák, német önkénte- | sek harcoltak. A "fel-tiszai és közép magyarországi hadse­regek" parancsnokául kineve­zett Henryk Dembinski altá­bornagy kiáltványban hívta a külföldieket: "Németek! Kik megértétek, hogy a valódi szabadság Ma­gyarország szent ügyének diadalától függ, és ép ezért oly számosán álltok harcso­raikban! Olaszok! Szülöttei a szép Itáliának, kik jól tudjátok, hogy a Duna és Tisza partján nyerendő győzelem a Pó és Lombardia tereit is felszaba­díthatja! Lengyelek! Honfitársaim! Kiket a világ a szabadsághar­cosok első soraiban látni megszokott!" A harc elbukása után a kivégzett tábornokok között a magyarok mellett ott volt a hős német, osztrák, szerb katona. "Lelkűk a mennybe szállt, nevük csillaggá vált, és égő szövetnékként világítja be a magyar történelem e dicső korszakát" - írja róluk Dr. Adám Sándor nemze­tünk büszkeségeiről írott munkájában. Csaknem százötven év telt el azóta, de végre eljött az idő, amikor a világ szabad­ságszerető népei között a magyarok is megtalálták méltó helyüket, függetlenül, szabadon és békességben. Papp László Svájc csatlakozott az ENSZ-hez BECS. A svájciak az előzetes végeredmény szerint igen szűk többséggel, a hivatalos bejelentés szerint a lakosság 54.6 százalékának, és a kantonok közül a minimálisan szükséges, 12 kantonnak megfelelő többséggel támogatta a március 3-i népszavazáson az ország csatlakozását az ENSZ-hez. Ezzel Svájc az 1986-os, 76 százalékos - és minden kantonban megerősített elutasítás után a kormány, a parlament és a gazdasági elit évek óta tartó kampányának hatására a Vatiká­non és a különleges helyzetben lévő Tajvanon kívül a világ utolsó államaként csatlakozik az ENSZ-hez. A tényleges csatlakozás szeptemberben várható. II. János Pál Moszkvába látogatott MOSZKVA. II. Alekszij orosz ortodox egyházfő élesen elítélte március 2-i esti Moszkva-Vatikán televíziós hidat, s "invázió­nak" minősítette az orosz sajtó által "virtuális pápalátogatás­nak" nevezett eseményt. A moszkvai Szeplőtlen Fogantatás római katolikus székesegyházban mintegy háromezer hivő gyűlt össze, hogy együtt imádkozzanak II. János Pál pápával. A katolikus egyházfő üdvözölte Róma oroszországi híveit, és - Európa jövőjéért, az Európai Unió keresztény, humánus szelte misé ráért imádkozott.A televíziós körkapcsolásokkal zajló késő esti istentiszteleten nem csak Róma és Moszkva, hanem Budapest, Arthén, Strasbourg és Valencia katolikusai is részt vettek. » Vszjevolod Csapiin, az ortodox egyház szóvivője már a közös ima előtt úgy nyilatkozott, hogy ezzel a rendezvénnyel a Vatikán demonstrálni akarja, hogy ha jelképesen is, de eljuttatják a pápát orosz földre. A két keresztény egyház feszült viszonya miatt belátható időn belül aligha kerül sor I oroszországi pápalátogatásra. Vlagyimit Putyin orosz elnök a közelmúltban - még Moszkva és Vatikán között kirobbant vita előtt úgy nyilatkozott, hogy az államközi kapcsolatok keretében bármikor kész meghívni a pápát, de azt nem tudja garantálni, hogy az ortodox egyház is a vendéglátók között legyen. A Benes Dekrétumok kérdése visszatér a színpadra MARTONYI JÁNOS NYILTKOZATA "Sajnálatosnak tartom, hogy az elmúlt napok dátumegyeztetési problémái után Szlovákia és Csehország most egy, a kétoldalú kapcsolatainkban fel nem vetett és a visegrádi együtt­működést nem érintő történelmi tény­re hivatkozva lemondta részvételét a március l-ére tervezett visegrádi mi­niszterelnöki találkozón." "A szomszédos és a térségbeli orszá­gokkal ápolt kapcsolatainkban mindig és következetesen a nyílt és őszinte párbeszéd és légkör hívei voltunk és maradunk, hiszen ez szolgálta és szol­gálhatja a jövőben is a kapcsolatok bővítését. A magyar kormány a kétoldalú kapcsolatok keretében nem vetette fel és nem is kívánja felvetni a benesi dekrétumok ügyét és szándé­kozott azt összekapcsolni az európai uniós csatlakozás kérdésével." korabeli kép a Pesti Pilvax kávéházról (Később Forradalmi Csarnok. Az Irodalmi Kör, a márciusi ifjak találkozóhelye).

Next

/
Oldalképek
Tartalom