Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-20 / 8. szám
Thursday, Feb. 20. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Ahogyan én látom A szerkesztőnk észrevételei Mindig örülünk, amikor valamelyik kimutatás arról szol, hogy Magyarország vezető szerepet játszik egy bizonyos téren, vagy legalábbis a vezetők között van. De annak a kimutatásnak, amelyet a minap láttam a N.Y. Timesban és amelyen Magyarország a harmadik helyen szerepel, nem Örültem. Sőt. Megdöbbentett és fájdalommal töltött el. t ( Azokról az államokról szolt a kimutatás, amelyekben legmagasabb a bebörtönzóttek arányszáma a lakosságban. A vezető szerepet e statisztikában sajnos az Egyesült United Statesj Njpt South^frikaj. BP Hur^n^HpEtJ IKDI WKKKKmSSm- Ausztrália ÉHÉÍL Államok tölt? be, ahol -RfiKS. minden 100.000 lakos portugál hHBéh közül 455 börtönben ■ ül. Jelenleg egy millió 166.000 fogoly van USA Denmark MBH börtöneiben. Utána kö- BRMal vetkezik a sorrendben VT .. . Dél-Afrika, ahol minden .Netherlands^ 100.000 ember közül 311 van bebörtönözve T ^ és harmadik helyen ott ap B’ van magyar szülőhazánk, ahol 117 az arányszám. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon jelenleg kb. 11.000 ember van bebörtönözve. Az egyedüli vigasztaló e statisztikában az, hogy tavaly éta - ha ugyan hiteles e kimutatás - Magyarországon valami 8000 személlyel csökkent a börtönlakosság. * Ha már bűnügyi statisztikáról van szó, meg kell említenem, hogy az USA-ban 200 millió embernek \an lőfegyvere, ezek közül 66 milliónak van revolvere! Hogy miért kell egy országban a katonaságon és a rendőrségen kívül bárkinek revolvert tartani a házában, vagy a zsebében, nem tudom elképzelni. De az tény, hogy 20.000-en felüli gyilkosságot, amit évente az országban elkövetnek, a legtöbb esetben revolverrel követik el. A kongresszusban mar évek éta próbálkoznak a revolverek szigorú korlátozásával, de van ebben az országban egy revolverezŐ maffia, az un. American Rifle Association, amely a Szabadságlevél (Bill of Rights) 2. cikkelyére hivatkozva, ellenez - még pedig sikeresen - csaknem minden korlátozást vagy rendszabályt. De ezt a törvényt a nemzetőrség érdekében hozták a honatyák, nem _ pedig azért, hogy bűnöző elemek napról napra ártatlan és védtelen polgárok százait gyilkolják lőfegyverekkel. * A visszhang, amelyet a "Befútta az utat a ho" c. nótával kapcsolatos költemény keltett, arról győzött meg, hogy olvasóink közül sokan szeretik a magyar nótákat. Ezért utólagos engedelmük reményében időnként felidézek egy néhányat, amelyeket igen kedveltem; debreceni illetőségű lévén, egy Debrecenről szóló nótával kezdem. Debrecenben voltam. Nagyerőbe iártam A régi padunkon ifjú párt találtam Feléjük repesett örömmel a lelkem Azt, hogy csókolóztak,roppant helyeseltem. Lábujjhegyen léptem tova az avarban Dehogyis zörögtem, dehogyis zavartam > Volt nekem is tavasz, akácvirágzás is Söpörtem eleget, söpörjön már más is. Nemr régen a N.Y. Times hivatalos statisztikát közölt arról, hogy New Yorkban az átlagos orvos 200.000 dollárt keres évente. Nem ment mindig ilyen jól a New York-i orvosoknak. A harmincas években, a nagy depresszió idején, 1500 New York-i orvosnak kellett városi segélyért folyamodnia, hogy ehen ne haljon. Amikor a munkásság 2596-a munka nélkül volt es akiknek volt munkájuk, azok is alacsony bérért dolgoztak, nem sokan engedhették meg maguknak a luxust, hogy betegség idejen orvoshoz forduljanak. A helyzet Roosevelt elnök idején kezdett megváltozni, amikor a szakszervezetek követelésére az elnök és a kongresszus bevezette a társadalmi és munkanélküli biztosítást. Arról, hogy ennek eléréséből a mi sajtónk, a mi táborunk milyen derekasan vette ki a részét, már több Ízben tettünk említést. így történhetett az, hogy amikor Dr. Berczeller Richard New Yorkba érkezett Európából, már más volt a helyzet. Segélyért már nem kellett az orvosoknak folyamodni, de akkor sem volt még túl rózsás a helyzetük. Európai tapasztalatai és liberális meggyőződése Dr.( Berczellert az akkor mé^ tízezres tagsággal rendelkező betegsegelyezö intézményhez, a Testvériséghez vezette. Ott szívesen fogadtak és hivatalos orvosuk lett. Különösen nagy segítségére volt annak idején a szervezet akkori titkára, a feledhetetlen emlékó Komlós Imre. Dr. Berczeller ezt lelkiismeretes jó munkával viszonozta és a mai napig is hálásak vagyunk neki azért az odaadásért, amellyel Komlós Imrét kezelte annak idején. Antináci tevékenységéért Ausztria kancellárja, Franz Vranitzky most, a 90. születésnapján az osztrák nép üdvözletét tolmácsolta Dr. Berczellernek. Ennek mi is örülünk. Minket sajnos nem hívtak meg erre az alkalomra^ de tudjuk, hogy az idő elmúltával elhomályosulnák az emlékek. Mi éppoly szeretettel köszöntjük Őt 90. születésnapján, mint 1941-ben, amikor segítettünk neki és egyengettük útját sikeres amerikai karrierje felé. Dr Berczeller 90 éves r» elífizetése lejut ! I szíveskedjek annak meghosszabitásáról I idejében gondoskodni f Egy évre $25,- Félévre: $14.- A Kánadába és Európába $30.- | ♦ Megújításra: $ Naptárra: $ Í Név: Cim: ••••*••••••••••••••••«••••*•••••••••••••••••••••••« ■ L AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th Street, New York, N.Y. I Szupertitkos Izrael n. rész. Golda egy alkalommal elmesélte, milyen emlékei vannak azokról a kalandos találkozókról, amelyekre közte és Húszéin nagyapja, Abdallah emir között került sor 1947 novemberében, a Jordán partján, majd 1948. május 9-én Ammanban, a fővárosban, ahova Golda beduinnak öltözve érkezett. Es felidézte, milyen tréfás kölyök volt akkoriban Húszéin, aki megpróbálta leereszteni a palota udvarán parkoló autójának a gumiját. A miniszterelnök asszony háromórás, a nagy összefüggéseket áttekintő megbeszélés után elbúcsúzott őfelségétől: "Van még valami, amivel szolgálatara lehetünk?- Szívesen megismerkednek az önök hires Dizengov utcájával." Golda utasításokat ad, hogy sebtiben megszervezzenek egy autós látogatást a "tel-avivi Champs Elysees"-en. A három kocsiból álló kis menet a Ramat-Aviv negyed széléről indul el, ahol a sofőr menet közben megmutat Huszeinnek egy szerény, kétemeletes épületet: ez a beszélgető partnerének a lakhelye. Az utón a nagy autóforgalom miatt lassan gördülő autóból látja a kiskirály a világ minden részéből jött járókelőket, a kávéházak zsúfolt teraszait, a szinültig megtelt éjszakai lokálok agresszív plakátjait. Ez valóban maga a dolce vita. Amikor visszatérnek Szde Dovba, ahol a helikopter személyzete már felszállásra készen áll, a sofőr egy kis dobozt vesz elő az autó csomagtartójából: Golda ajándéka a király idősebb lánya, Alia részere, megköszönve részvet-táviratat, amelyet Húszéin juttatott el hozzá szeretett nővéré, Sejne Korngold elvesztése alkalmával. A jordán uralkodó titkos sétája a Dizan- ■ govon csaknem pontosan tiz évvel azutan zajlik, hogy 1963-ban először lépett kapcsolatba a zsidó állam reprezentatív képviselőivel. Ekkor már vigyáztak rá a hírszerző szervezetek, amelyek vele is kapcsolatba léptek, akárcsak mindenféle más arab vezetőkkel. Erre a kapcsolatra azt követően került sor, hogy az izraeli kozbelepesek több esetben is megmentették az életet - ezt az igencsak fenyegetett eletet, attól kezdve, hogy 1951. julius 20-án, az al-Aksza mecsetben csodába illő módon elkerültek *azok a golyók, amelyekkel nagyapját öltek meg. Amikor pedig 1953. május 2-án maga lépett a trónra, aligha akadt valaki, aki akárcsak egy dinárt tett volna a kis, tizennyolc éves herceg fennmaradásának esélyeire; annak a hasemita dinasztiának lévén az örököse, amelynek az angolok felajánlották a transzjordániai sivatagból mesterségesen kiszabott királyságot. Ez a vézna ifjú, ezzel szemben a valószínűtlen szerencse révén valósággal élő paradoxon lesz: negyven esztendővel az izraeli-arab konfliktus kezdete óta ó a rangidős az összes vetelytarsa között. Nincs olyan válság, amelyhez ne kötődne a sorsa. Arca, amelyet jóval később meghosszabbít a mekkai zarándoklatok őszülő szakálla, éppoly hires lesz, bár tartósabb, mint azoké, akikkel szüntelenül ropta a kettős figuráit: "Közeledjetek egymáshoz, forduljatok meg, csússzatok előre..." Nasszer először kutyának nevezte, majd lelkesen magához ölelve^ magával rántottá az 1967. évi katasztrőfalis háborúba, es sohasem bízott meg benne; Hafez el-Asszad, a Szíriái szomszéd, az örökletes, de nem allando ellenség; Jasszer Arafat, aki húsz alkalommal is kísérletet tett megöletésére; Szadat, régi vetélytársa az amerikai kegyekért; Glubb pasa, az Arab Légió parancsnoka, ifjú éveinek brit mentora, akit 1956-ban gyalázatos módon elűzött, hogy kinyilvánítsa függetlenségét... Ez volt az a korszak, (folytatás a 4. oldalon)
