Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-10-02 / 37. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 2. 1986. HARASZTI ENDRE: GÖMBÖS GYULA ÉS KORA GÖMBÖS FÁJDALMASAN LATTA: BETH­LEN KEZÉBE CSÚSZIK ÁT AZ IRÁNYÍTÁS. Gróf Bethlen István 1921. dcemberében megegyezett Peyer Karoly szociáldemok­ratáival es az ország közvéleménye lát­hatta, hogy ez a politikus bel- és külpoli­tikai viszonylatban egyaránt a lassú, de biztos konszolidációt epiti - annyi viharos, veszedelmes esztendő után. Mit tudott ezzel szemben Gömbös felmutatni? Talán azt, jiogy ö mar 1919-ben - jóval Mussoli­ni és Hitler előtt "nemzetiszocialistanak" vallotta önmagát? Tény, hogy - Bethlennel ellentétben - valamiféle "nacionalista nem­zetközi szervezeten" ábrándozott, mely szembeszáll "az arany internacionalizmusa" és a "proletáriátus internacionalizmusa" megtestesitoivel. Mind a kapitalizmust, mind a szocializmust afféle "zsidó dolog­nak" képzelte, de - érdekes módon - ugyan­akkor, mikor nagy pátosszal szavalt az "arany internacionalizmusa" ellen, - mel­lékesen hajlandó volt arra, hogy körülud­varoljon bizonyos nagytőkéseket, - meg azt is néha elfelejtve, hogy az illető talán zsidó származású... Az ilyen "jo összeköt­tetéseket" sokra becsülte - utána pedig -, mintha mi sem történt volna - vissza­tért a (sváb (származású "ősmagyarok" gyű­lésére es tovább szította a tüzet. Horthynak nem volt könnyű dolga, ami­kor megpróbált egyensúlyt teremteni gróf Bethlen István (a korábbi "becsi csoport" vezető alakja) és Gömbös Gyula (a "szege­di csoport" prototípusa) között. Bethlen a barátságát ajánlotta fel es Horthy tudta, hogy e remek diplomata barátsága sokat er - neki is, az országnak is. Persze, a kormányzó jól emlékezett a Gömbössel együtt töltött szegedi időkre is, és sokra értékelte, hogy Gömbös segítséget( adott neki akkor is, mikor Károly királytól meg kellett szabadulni 1921-ben. Gömbös továbbszervezte "fajvédő" cso­portjait és várta, mig eljön az ő ideje. A MOVE-ban változatlanul a középtiszti elem dominált, de felbukkantak benne törzstisztek is s beépültek magas allami hivatalnokok, földbirtokosok, sót néha arisztokraták is. A MOVE ezáltal afféle "népfölötti" jelleget Öltött. Gó'mbÖs igye­kezett tömegbázist találni, de az meglehe­tősen korlátozott maradt. Szélesebb alap­ja lett viszont az EME-nek. Sikerült az "ébredő magyarok" közé toborozni a váro­si kispolgárság elégedetlenkedő, radikaliz­musra hajlamos részét es azokat az egyete­mi ifjakat, akik nem tanulni, hanem gyors politikai karriert csinálni mentek főiskolák­ra. Az EME egyben a fasiszta áramlat öklének szerepét töltötte be. Különleges alakulatai hajtottak vegre a merénylete­ket. (Ormos Maria-Incze Miklós: Európai fasizmusok, 1919-1939. Kossuth, 1976. 88. o.) Gombos 1922 előtt barátságot szín­lelt Bethlen miniszterelnök iránt, sŐt mikor 1922. január 5-én megalakult a "Keresz­tény Kisgazda, Földmives és Polgári Part" (Egységes Párt), akkor a kormánypárti, erős szervezetben - Nagyatádi Szabó Ist­ván pártvezér mögött - látszólag békés egyetértésben _oft láthattuk Bethlen Ist­vánt is és - "ügyvezető elnökként" - az energikus Gombos Gyulát is. Gömbös ugyan­akkor - óvatosan és Bethlen háta mögött - a magasrangü honvéd- és csendórtisztek- kel egyre jobban kimélyitette szövetségét. 1922. JUNIUS: VÁRATLANUL HATBA­TÁMADTA BETHLENT, ki - mint minisz­terelnök - ugyan mutatta már oroszlánkör­meit, de eredményességről még nem lehe­tett szó. A "fajvédők" - Gömbössel az élen - ekkor nyíltan és hevesen kevesellték a nekik juttatott hatalmi pozíciókat. Bi­zakodva tekintettek a fasiszta Olaszország felé, és önbizalmukat fokozta, hogy uj példaképük, Benito Mussolini katonai-izű, korlátlan hatalmi diktatúra alapjait rakta le. Gömbösek 1922. második felében egyre fokozódó támadást indítottak a bethleni, moderált es konzervatív szárny ellen, még­pedig "földreformot" követelve és éles nacionalista jelszavakat hangoztatva. Göm­bös szövetkezett Wolff, Nagyatádi, Haller képviselőkkel, sőt ifj. Andrássy Gyula - ki otthagyta a legitimistákat - is támogat­ta őt átmenetileg. Az "ébredők" vezere kormányellenes blokkot szervezett. Beth­len ügyes taktikai fogással megakadalyoz- ta a kormánypárton belüli szakadást, de ettől kezdve éberebben figyelte Gömbös manővereit. Gróf Bethlen István jobbol­dali gondolkodású ember volt, de - ezt meg kell vallani - a parlamenti demokrá­cia és alkotmányosság hive. Sejtette, hogy Gömbösnek valamiféle szélsőjobboldali katonai diktatúra az eszményképe és ennek érdekében bármikor hajlandó lesz arra is, hogy terrorszervezet élen, erőszakkal ragadja magához á hatalmat. ELLÓDULÁS A SZAKADÉK SZELE FELE... 1923. AUGUSZTUS 2-AN GOMBOS KI­LÉPETT AZ "EGYSÉGES PÁRTBÓL." Ez a lépés aztán már tényleges szakítást jelentett gróf Bethlen Istvánnál. (A kormányzónak nagy szüksége volt Bethlenre, mint bölcs, tapasztalt tanácsadóra, még jóval annak nyílt parlamenti visszavonulása után is, de Gömbös okosabbnak hitte magát Bethlennél és annak mérsékelt konzervativiz­musát lassúságnak és* némi gyávaságnak velte.) Gömböst azonnal követtek a hozza hasonló "fajvédők". Ekkor még Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc, a "Szózat" cimu napi­lap alapitója, sőt Zsilinszky Endre is vele tartottak - időbe tellett, mig kiismertek Gömböst, hogy aztán óvatosan elhúzódjanak tőle. Ezen az augusztuson meg mindeneset­re a magyar "Mussolini-imitátor" nagyobb akaratereje és rábeszélőképessége érvénye­sült. Megalkották az olasz "Duce" politikai csoportját utánzó "Fajvédő Pártot". Beth­len István gróf politikai hegemóniáját egye­lőre megingatniok nem sikerült. Bethlen sejtette, hogy Gömbös katonai puccsot tervez és kikutatta azt is, hogy a "fajvédők" osztrák és nemep szélsőjobboldali alakula­tokkal is felvették a kapcsolatot. Ulain Ferencet és pár társat a rendőrség fel is tartoztatta, mikor Ausztriába próbáltak utazni további tárgyalásokra. Gombost ez megdöbbentette és elhatározta, ho^y egy darabig ovatos lesz. Egy darabig ritkán használta pártjának "fajvédő" nevét; - ehelyett a "Magyar Nemzeti Független­ségi Part" elnevezést favorizálta. Nem vitás, hogy az uj pártvezér dinami­kus és aktiv embernek bizonyult. Ötletei­vel, szorgalmával, lankadatlan lendületével képes volt fanatizálni párthívei nagy részét. Egyre gyakrabban emlegette a "Nemzeti Internacionalizmus" ideáját, mely képes lesz egyszerrre felvenni a harcot az "arany internacionalizmusa" (kapitalista világ) és a "proletár internacionalizmus" ellen is. Szakadatlanul tartotta a kapcsolatot egy Kahr nevű német szélsőjobboldali egyén­nel, a "Consul csoport" fedőnevű másik külföldi "nemzetiszocialista" csoporttal, orosz cárista, . ukrán es bajor szélsőséges szervezetekkel, azonkívül, természetesen az általa mélységesen tisztelt "Duce"-val. Mikor fasiszta merénylők meggyilkoltak Erzberger és Rathenau nemet politikuso­kat, a gyilkosok baráti menedeket kaptak Gömbös házában, - a budapesti rendőrkapi­tány jóindulatú beleegyezésével. A magyar "fiók-Mussolini" Kemal Ataturk török állam­főt is be akarta szervezni "nemzeti-nemzet- közisegebe", de a török kormány nem sok ügyet vetett a fanatikus magyar akarnok- ra. Nem voltak túl lelkesek a német merény­lők hozzájuk való "átutalását" illetően sem. NEM VOLT TANÁCSOS NYÍLTAN SZEM- BESZÁLLNIA BETHLEN GRÓFFAL. A miniszterelnök bel- és külpolitkai konszo­lidációja elismerést keltett az országban. Gömbös egyelőre rajta tartotta a szemét a németországi eseményeken, mert sej­tette, hogy a Weimari Köztársaságot el fogja sodorni valamelyik radikális német párt. Mélységesen tisztelte az 1920-ban kudarcot vallott Kapp-puccs résztvevőit; tudta, hogy ezt az összeesküvést egy másik is követni fogja. Mikor 1923. novemberé­ben Ludendorff német marsall és Hitler Adolf, a rohamosan növekvő német nemzeti­szocialista párt "führere" a müncheni sor- csarnokban újabb felkelést kísérelt meg, Gömbös, saját fajvédői aranyos hajnalát latta ebben az - egyelőre ugyancsak elve­télt - konspirációban. Valószínű, hogy feldobogott benne a régi sváb "Knopfle- sziv" is. Hasonlóval próbált kísérletezni Bethlen ellen ö is, mégpedig a MOVE és az egyetemi "Turul"-szervezetek segítsé­gével. Számított bizonyos - lassú előmene­telük miatt elégedetlen - honvédtisztek segitsegere is. Kísérlete még túl korai volt, abba is hagyta, várva a kedvezőbb pillanatot. A kormányzó - kit régi barát­ság fűzött Gömböshöz. - is gyanakodni kez­dett. Horthy bízott Bethlenben és idegesí­tette, ha bárki is áskálódik ellene. Nyugta­lanította, hogy Gömbös állandóan túlzó es későbbi terrorcselekményeket is sejte­tő kijelentéseket tett. Mikor kiderült a konspiráció, Gombos "ártatlanságát" hangoztatta, de komoly bajba kerülhetett volna, ha Horthy szava nem allitja le a nyomozást. 1925-ben Gömbös uj manővert kezdeményezett: Eckhardt segítségével, Budapesten "antiszemita világkongresszust" rendeztek. Bethlen ezt is leállította, illetve megkurtitotta. Érdekességképpen megemlítem, hogy az állandó pénzszűkében lévő Gömböst Iza­bella főhercegnő, Frigyes főherceg neje is támogatta egy ideig, ugyanis a "fajvédő" pártvezér megpendítette, hogy a főherce­get - siker esetén - "magyar királlyá" ki­áltaná ki. Egyidejűleg állandóan hangoztat­ta "földreform"-gondolatait, gyűlölködő kijelentéseket tett Franciaország ellen, élesen ellenzett bármilyen tervet, mely valamiféle "dunai konfederáció" létesíté­sére irányult volna. Állandó kapcsolatot tartott olasz újságírókkal, szóval igyekezett a magyar társadalom sok rétegét magának megnyerni. (folytatjuk) Amennyiben kívánja,szívesen megköt­jük a cikk első részét. II. RÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom