Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-10 / 15. szám

Thursday, April 10. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. (v/iagcu AckÁíéA Nagykövetséget nyit Budapesten Marok­ko. Az észak-afrikai arab országnak eddig Bukarestben volt Magyarországra akkre­ditált nagykövete. A közeljövőben érkezik a magyar fővárosba Mohamed Sahid, az első marokkói nagykövet. Országa egyéb­kent élénkíteni kivarja a diplomáciai tevé­kenységet, s az első esztendő első felében Angolában, Tágéban, a Közép-afrikai Köz­társaságban, Csehszlovákiában, az NDK- ban, Svédországban, Kolumbiában, Vene­zuelában, Peruban és Indonéziában nyit nagykövetségeket. Baltimore-ban rendezik meg a Nemzetek Színházának idei fesztiválját junius 25. és 29. között. Erre az alkalomra magyar társulatot is meghívtak az Egyesült Államok­ba: a Markó Iván vezetésével működő Győ­ri Balettet, amely - tervek szerint - "A csodálatos mandarin" és a "Carmina Bu- rana" cimu produkcióival mutatkozik be. Újból buzognak a mecseki források. A mecseki hegyháton végrehajtott meliorá­ció érdekes kovetkezmenyére figyeltek fel a szakemberek: feltámadtak a regen elapadt források. A völgynyilásokban ismét buzogni kezdett a viz, újra megteltek a kiszáradt forrásmedrek és erek. * Az aluminiumkohó felújításánál Inotán csaknem _ kétmilliárd forintos költséggel átalakítják, kiegészítik a berendezéseket, módosítják a technológiát, hogy jobban védjék az ott dolgozókat és a kohó környe­zetét. A beruházás révén 4000 tonnával nŐ a kohó kapacitása. . * Energia - szemeiből. Az egykori városi szeméttelep biogázával oldja meg az ener­giaellátását Szegeden a Medikémia Ipari Szövetkezet 270 millió forintos költséggel felépített uj üzeme. Az óriási tömegű sze­mét biogázkészlete mintegy 10 millió köb­méter, és ez körülbelül 20 évig eleg lesz a Medikémianak. ^ Újabb állomásához ‘érkezett a budavári sikló építkezése. Beemelték és pályára állították a két siklókocsit, amelybe 24-24- en férnek be. Most már megkezdődik a kocsik próbaüzemeltetese, hogy a májusi forgalomba állításáig minden biztonságos legyen. Isonzó-Doberdó AUSZTRIÁBA IS MAGYARORSZÁGRA TELEPÜLŐK Uj öröklakások és családi házak BECSBEN, BÁDENBEN és a magyar határ közelében $ 55.000-től SVÁJCBAN $ 96.000-tól SPANYOLORSZÁGBAN $ 35.000-től BUDAPESTEN és vidéken már meglevő ingatlanok $ 30.000-tÓl kaphatók. Csoportos utazások áprilistól kezdve minden hónapban. RETURREALTY 350 Fifth Ave, Empire State Building Suite 5620 NEW YORK, N.Y. 10118 "«.Kertész (212) 695-2245 Este (718) 793-7093 A második világháború iszonyatának közvetlen emberi élménye ma már szinte mindenkiben elnyomja a másikat, a most hét évtizede tetőpontján tomboló nagy vérzivatart, az első világháborút. Pedig Verdun, Somme, Flandria és nekünk magya­roknak Galicia, majd Isonzó és Doberdó (igy magyarosan Írva) akkor 1915-1916- ban éppen annyira ismertek és rettegettek voltak, mint alig egy emberöltővel később Sztálingrád, a Don-kanyar vagy El-Alemein. Akkor a parancs: irány az isonzói front! - egyet jelentett a halálos Ítélettel. Ezt a poklot kíséreli meg egy készülő uj magyar film felidézni, megszólaltatva a még élő magyar és olasz résztvevőket. A film nyomába szegődve elevenítjük fel mi is az esemenyeket. Azt a frontot, ahol jóval több magyar áldozta emberfeletti küzdelemben életét az> Osztrák-Magyar Monarchiáért, a császárért és királyért, mint ahányan 42-43 hírhedt telén örökre ott maradtak a Don-kanyar hómezőin. Nézzük az esemenveket. Olaszország, bar tagja volt - a Német Birodalom és Ausztria-Ma^yarország mellett - az úgy­nevezett harmas szövetségnek, pillanat­nyi érdekeiért Del-Tirolért, Isztriáért, Triesztért, 1915 májusában hadat üzent a Monarchiának. Mielőtt bárki azt mondaná, hogy a régi történészekhez hasonlóan én is "orvtámadást" emlegetek, sietve kije­lentem, hogy az első világháború, mind az antant, mind a központi hatalmak részé­ről imperialista célú háború volt, és nem lehet a két fél között valamiféle erkölcsi különbséget tenni. Az olasz hadüzenet roppant súlyos hely­zetbe hozta a Monarchiát. Hadseregei még nem tértek magukhoz a galíciai vere­ségekből, és a szerbiai hadszíntéren sem tudtak eredményt elérni. Hötzendorfi Con- rád vezérkari főnök elsősorban a közeli Magyarországról kapott százezer embert, és a fenyegetett Tirolból a népfelkelőket a majdnem félmilliós olasz haderő feltartóz­tatására. Az akkori olasz határ majdnem 800 kilo­méteren az Alpok előterében húzódott. Gyakran magas hegyek között. A támadó három olasz hadsereg a "Borostyán ut", a történelmi hadi és kereskedelmi ut irá­nyában, az úgynevezett "gorzi-kapun" ke­resztül elfoglalva Triesztet, akart betörni Magyarországra, majd tovább támadni Bécs irányába. Gyors sikerre számították. A nagy gyorsasággal ide szállított hon­véd gyalogezredek, lóról leszállított hu­szárok többsége alföldi, délvidéki magyar volt. Jelentős részük ekkor látott magas hegyeket életében először. Az elkeseredett harcokban embertelen körülmények kó- zott, roppant veraldozattal, de kéményén helyt állottak. Az olasz csapatok május 22-en érték el az Isonzót. Cadorna olasz tábornok pi­henőt nem engedélyezve, azonnal táma­dott, es 1915. junius 23-án megkezdődött az első isonzói csata, mely julius 7-ig tar­tott. Az olaszok kihasználták roppant em­berfölényüket, az egyik tömegrohamot a másik után indították Gorz és Doberdó ellen. Mind hiába, a magyar gyalogság hihetetlenül szívós ellenállásán mindegyik megtört, egyelőre Cadorna csapatai ki­fulladtak. Néhány napos erőgyűjtés után, julius 18-án indultak újra rohamra Doberdő irá­nyába. A pergőtűzben szétfröccsenő szikla­Az Isonzó völgye darabok majdnem több katonát pusztítottak el, mint maguk a lövedékek. A tüzérségi tüzet azonnal követte a legtöbbször kegyet­len kezitusába torkolló tömegroham. Ember harcolt ember ellen, megszállott dűhvel, szuronnyal, puskatussal, ásóval és csákány­nyal. Oly elszánt küzdelem folyt, hogy gyakran a szó szoros értelmében hullahegyek mutatták, hol akartak az olaszok az állások­ba betörni. Es ez igy ment hónapokon keresz­tül, napról napra, es Doberdó neve a tömeg­mészárlás fogalmával azonosult mind Ma­gyarországon, mind Olaszországban. Az első isonzói csatában 65 ezer olasz es 47 ezer osztrák-magyar katona, a másodikban pedig ismét 65 ezer olaszj illetve 41 ezer osztrák-magyar embert számláló veszteség volt. ( A két csata eredményeként a császári és királyi csapatoknak sikerült időt nyerni és az időközben oda szállított tartalékok­kal megszilárdítani az arcvonalat. A front megmerevedett és véget nem érő állásharc kezdődött. Néhány száz méteres, néhány kilométeres előretörésért egy-egy isonzói vagy tiróli csatában sok ezren vesztették életüket. Magyarok, osztrákok, horvátok, bosnyákok, csehek, illetve olaszok. Az 1916-os esztendőben volt a vér zivatar egyik csúcsa. Csapataink a Tiroli-Alpokban jelentéktelen sikert elérve hiába támadtak, az eseményeken lényegesen nem tudtak változtatni. A budapesti pályaudvarokról szinte napon­ta indultak a katonavonatok. Vitték az uj menetszázadokat a doberdói pokolba, ahogy oly sok akkor született gyönyörű népdalunk megénekli, kellett az "ember­anyag" a tizenegy egymást követő isonzoi csatába. Es ez igy ment egészen 1917 ő- széig, a "caporettoi áttörés"-ig, amikor a monarchia haderőinek sikerült meglepe- tésszerü támadással áttörni az olaszok védelmét. Isonzó és Doberdó a többi hírhedt ember­faló tömegcsaták színterével, Verdunnal, Flandriával lett "egyenrangú". Ahogy a háború után a Monte San Michelen felállí­tott olasz emlékmű felirata mondja: "Ezen a hegycsúcson a halálban váltak testvérré az olaszok és magyarok, akik életükben hü kötelességtudással harcoltak egymás ellen." Ha ma egy magyar turista Trieszten át utazik arrafelé, és eléri Monfalconet, ne sajnáljon egy 21 kilométeres kitérőt észak felé. Ha útba ejti Doberdót és athajt az Isonzó völgyén, az olaszok által nagyon szépen rendben tartott hatalmas katonate­metőket fog látni. Sok százezren nyugsza­nak a sírokban, köztük számtalan magyar. Dr. Pataky Iván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom