Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-16 / 24. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 16. 1983. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK KÁNTOR ISTVÁN ROVATA IUCntlA !$S3-!°37 Juhász| Gyula (1883-1937) száz évvel ezelőtt született és erre az alkalomra a Posta egy 2 Ft.-os bélyeget adott ki, melyet Kass János tervezett. A Pénznyomdában készült. Juhász Gyula 1906-ban a budapesti egyetem tanára lett? de mint újságíró és költő is méltó helyet foglal el a magyar irodalomban. írásaiban sürgette a politikai és szociális reformokat. Három alkalommal tüntették ki irodalmi dijakkal. Beteges idegállapota miatt 1937-ben Öngyilkos lett. A kiadott bélyegmennyiségek: 580,300 fogazott és 4800 fogazatlan példány. MÁÖYAR POSTA 200 éves a léghajórepülés. Erról adott ki a Magyar Posta egy 7 bélyegből álló sorozatot egy 20 Ft.-os emlékivvel. A bélyegeken a magyar vonatkozású kezdeményezéseket látni, illetve a haladás egyes fázisait. így 1811-ben az első magyar léggömb- repülést, melyen már személyek is voltak, továbbá több változatot a fejlődés terén, mint a már forró levegővel töltött léggömböket egész 1981-ig. Az emlékiv az 1983— ban Franciaországban megtartandó nemzetközi verseny jellegét ismerteti, léggömb- történeti visszatekintéssel. A Montgolfier testyérek első léggömbjét láthatjuk az emlékiven, mellyel 1783-ban repültek első ízben. Ez utóbbi repülökiadás. Dudás László grafikus tervezte a sorozatot és az emlékivet, melyeket részben a Goznak moszkvai nyomda, részben az Állami Nyomda (Budapest) készítettek. Forgalomba került 455,000 fogazott sorozat, és 7.800 vágott sor. Az emlékivből 265.300 fogazott és 7.800 fogazatlan példányt adtak ki. Göcze Tibor: < Lusztig Imrével Lakácsán- Magyarországi riport Somogy megye februárban bemutatkozott Budapesten. A rendezvényekre meghívtak és itt ismerkedtem meg Dr. Fenyösi László tanácselnökkel, valamint a Dráva Tánc - és Zenekar Együttessel. Ez alkalommal Dr. Fenyösi tanácselnök látogatásra hivott meg. A meghívást elfogadtam, de a látogatást későbbi időpontra halasztottam. Időközben magyarországi látogatásra érkezett lapunk főmunkatársa, Lusztig Imre munkástárs és igy május 13-14-én együtt utazhattunk le Somogy megye déli csücskébe, a Dráva folyó mellé, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket. Lakocsa horvátajku nemzetiségi község, ehhez tartozik még Szentborbás, (Brbas), Potony (Potonja^TÓtuj- falu (Novo Selo) szintén nemzetiségi községek. Lakocsa a központ. Dr. Fenyösi László, Lusztig Imre, Romolicz József balról jobbra. Vertkovczi László MSZMP titkár, Vas Lajos, a Termelőszövetkezet elnöke fogadott bennünket. Megismerkedhettünk a nemzetiségi községek életével, a tsz munkájával. Este a kulturotthonban találkozhattunk a vezetőkkel, pedagógusokkal és a Dráva Együttes tagjaival, amely találkozó kereteben Lusztig Imre beszámolt az amerikai szakszervezetek jelenlegi helyzetéről és válaszolt a feltett politikai és gazdasági kérdésekre. Másnap reggel Jugoszláviából erkezett egy nagyszámú pedagógus- küldöttség, amelyet az Amerikai Magyar Szó nevében Lusztig Imre köszöntött. Nagyon sok egyéni meghívást is kaptunk, de időhiány miatt csak kevés helyre juthattunk el. Meg kell említenem Lusztig házigazdáját, Romolicz Józsefet és feleségét, Margitot, az én házigazdámat, Pandur Istvánt és feleségét, Fenyösi Ilonát, továbbá az iskola altisztjét és feleségét: Dudás Györgyöt és Annát. Igazi "magyaros" vendégszeretettel láttak vendégül bennünket. Azért tettem a magyaros-t idézőjelbe, mert szerb-horvát nemzetiségiekről van szó. Lusztig Imrével abban egyeztünk meg, hogy egy teljes, átfogó Írással fog beszámolni itt szerzett benyomásairól, tapasztalatairól és arról, hogyan élnek Magyarországon a nemzetiségiek. Dr. Fenyösi László tanácselnök, kérdéseimre az alábbi nyilatkozatot adta az Amerikai Magyar Szónak:- Zárt közösség, horvátajku mind a négy község, a lakosság 90 százaléka a horvátot beszéli. Az anyanyelv oktatása már az óvodában elkezdődik, majd folytatódik az általános iskolában, ahol heti több órában a szerb-horvát nyelvet is oktatják. Valamennyi községben az otthoni nyelv a horvát, de különösen jelentős ez két községünkben: Potonyban és Tótújfaluban, ahol a legkisebb gyerektől az idősekig a társalgási nyelv a horvát.- Valamennyi községben a helység névtáblák kétriyelvüek, ugyanúgy az utcanevek is kétnyelvű felirattal rendelkeznek. A közhivatalokban (Tanács, Posta, TSZ, stb.) úgy magyarul, mint horvátul intézik az ügyeket, mivel az ott dolgozók többségben a helyi közösségből kerültek ki és beszélik a horvát nyelvet. A községekben lakó tisztán magyar családok örömmel fogadták a kezdeményezést, illetve gyakorlatot, hogy az ő gyermekeik is részesülhetnek már óvodás kortól szerb-horvát oktatásban. Mutatja ezt egy-két szép példa is, miszerint magyar szülök gyermeke szerb versmondó versenyen is szép sikert ért el.- Az anyanyelv szeretete, a nemzetiségi kultúra hagyományainak megóvása, ápolása a párt, állami és társadalmi szerveknek egyik kiemelt feladata. Ennek érdekében úgy a közoktatásban, mint a közművelődésben él a nemzetiségek ezirányu igénye. Hűen tükrözi ezt, hogy az országos hírű "DRAVA" nemzetiségi. táncegyüttes és zenekar működik körzetünkben, amelynek sikeres elismert szereplésében nagy részt vállalt a Művelődési Ház (Kultúrotthon) igazgatója, Szilovics József és az együttes koreográfusa: Popovics Emil, valamint a zenekar vezetője, Bunyevácz József.- • Külön elismerés illeti az együttes és a zenekar tagjait, akik legnagyobb részben valamennyien fiatalok, és mellettük az elmúlt évben alakult Hagyományőrző Együttest, Gadányi Pál dudás vezetésével. A körzetnek kulturális kapcsolata van a Gradina-i népi együttessel is, Jugoszláviában. Ezek a kapcsolatok a népek közötti barátság elmélyítését segítik elő, és a két ország: Magyarország és Jugoszlávia jószomszédi viszonyát is tükrözik.- Az együttműködés évente az egymás rendezvényein való kölcsönös részvétellel valósul meg, amelyet az eddigi gyakorlatok szerint mind a két fél jónak tart.- A Magyarországon élő nemzetiségieknek ilyen sok lehetőségük van anyanyelvűk használatára, kultúrájuk és nemzetiségi hagyományaik megőrzésére. Romolicz József, Gadányi Pál dudás, Dudás György balról jobbra. . , .. J (Gőcze Tibor felvételei) BENEDEK ELEKRŐL elnevezett magyar játszóteret avattak fel Berlin egyik legújabb lakónegyedében. A játszótér létrehozásáig^ tiz ezer márka értékű társadalmi munkával járultak hozzá az NDK-ban dolgozó es tanuló magyar fiatalok.
