Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-02 / 22. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 2. 1983. Zsolt Robert, Budapest: Gocze Tibor: Látogatás Barcson- Magyarországi riport A magyar sport válságáról Általános a vélemény, hogy sportunktól aligha lehet továbbra is felfelé iveló tendenciát várni. Amikor a csúcson voltak versenyzőink - a helsinki olimpia időszakában - feleannyi ország vetélkedett az érmekért, a helyezésekért, mint ameny- nyi megküzd majd egymással Los Angelesben. Ráadásul olyannyira fejlődött a Szovjetunió, az Egyesült Államok és az NDK sportja, hogy ez a három ország várhatóan elhódítja jövőre az aranyérmeknek legalább a felét, ha nem a kétharmadát. Moszkvában egymaga a Szovjetunió nyolcvan aranyat nyert a lehetséges kétszázháromból, az NDK negyvenhetet. Los Angelesben hazai pályán versengenek az amerikaiak és otthon tartanak majd pár tucat aranyérmet. A maradékon osztozik majd mintegy százhusz-százharminc ország. Amikor a magyarok tizenhat olimpiai bajnoki címet szereztek, nem szerepeltek a vetélytársak között az afrikaiak, Japánt kivéve jelentektelen szerepet vittek az ázsiaiak, akkor nem jelentkezett még a porondon az NDK, a Kínai Népköztársaság, Nyugat-Európa pedig jólfésült amatőrökkel, a sportot kedvére űző versenyzőkkel képviseltette magát. Azóta nagyot fordult a világ. Csak Nyugat-Európa példájánál maradva: a nagy és kis cégek reklámszakemberei felfedezték a sport nyitotta óriási lehetőségeket, akkora összegeket ruháznak be, amekkorából a sportágak, versenyzők tekintélyes része fenn tudja magát tartani. A kormányzatok is mindinkább ráébredtek arra, hogy ki kell elégíteniük a sportsikereket követő tömegigényt, különösen napjainkban, amikor a gazdasági élet ütötte sebeket ajánlatos a nemzeti büszkeséget ébren tartó gyógy- Irrel kenegetni. A népszerű sportágakban ugrásszerű a nyugati országok fejlődése és eppen eleg gondot okoznának a magyar sportnak, ha, csak velük kellene vetélkedni. De versenyezni kell más kontinensekkel, az egész földkerekséggel, benne például a szomszédokkal, a sportjukat nagy gonddal kifejlesztet^ szocialista országokkal. Az NDK már régóta messze előttünk jár, de legutóbb Moszkvában megelőzte csapatunkat Bulgária és Kuba, előzőleg Montrealban pedig Lengyelország, Románia és Bulgária. A gazdaságilag nem különösebben fejlett, a mindössze tiz és fél milliós kis Magyar- ország vajon meddig képes a nála gazdaságilag érettebb és jóval népesebb országok sokaságát megelőzni a sportban, meddig tartható fenn az az állapot, hogy például a földrésznyi Ausztrália, a sport őshazájának tekinthető Nagy-Británnia, avagy Kanada, aztán Dél-Amerika, Ázsia és Afrika számos nagy országa csak ábrándozik olyan sportsikerekről, amilyeneket mi természetesnek tekintünk idehaza?! Los Angelesig még feltétlenül vannak tartalékai a magyar sportnak és csak az adott napok, órák, percek erőviszonyaitól függ, vajon megismetlik-e múltbeli teljesítményeiket versenyzőink. Hiszen, ha minden jól megy, csak a kajakozók-kenú- sok, a vivők, a birkózók nyerhetnek annyi aranyat, amennyivel a nemzetek rangsorában Magyarország bőven ott lehet az első tiz között. Persze az is megtörténhet, hogy éppen ők nem aratnak egyetlen győzelmet sem, de akkor még ott vannak a többiek, a sportlövők, a pólósok, az öttu(folytatás a 12. oldalon) BARCS vasúti csomópont Somogy megye déli részén, a Dráva folyó mellett, közel a jugoszláv határhoz. A Széchenyiek faluja, 1978. december 30. óta város. 38 Celsius fokú termálfürdője, szép helytörténeti múzeuma, ruhagyára van. Újabban iparosodó város. 1974-ben létesült, illetve nyilvánították védetté a Barcsi Ösborókás Tájvédelmi Körzet területét. A szigorúan védett területre a látogatók nem mehetnek be. Bő hm József, TSZ elnök Böhm József TSZ elnök ur igen szívélyesen fogadott. Megérkezésem után az elnök irodájában beszélgettünk és én szorgalmasan jegyzeteltem. Az elnök ur igen keveset mondott magáról. Mezőgazdasági szakemberkent került Kaposvárra a Megyei Tanácshoz, majd 17 évig egyfolytában a megye élén állt, mint megyei tanácselnök. Nyugdíjazása után vállalta el a Vörös Csillag TSZ elnöki beosztását. 1949-ben az els’ók között alakult meg ez a Termelőszövetkezet. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke alapította a Termelőszövetkezetet és egyben hosszú évekig a Vörös Csillag TSZ elnöke volt. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének szülőhaza. A Vörös Csillag TSZ vertikális üzem, tevékenysége sokrétű, szerteágazó. Foglalkoznak a növény- és állattenyésztésen kívül hús- és tejfeldolgozással, továbbá jelentős az erdőgazdasági és egyéb, nem mezőgazdasági tevékenység. Nem utolsósorban ebben a Termelőszövetkezetben komoly szerepet szánnak a háztáji gazdasági termelés integrálásának. A TSZ területe 12.500 hektár. Ebből 7.200 hektár szántó, 3.600 hektár erdőség, a többi legelő. Növénytermelésben is kiváló eredményeket érnek el. Termésátlag Barcson: búzából 4,5-5 tonna között van, kukoricából 6-7 tonna (magyarországi átlag: 6 tonna), burgonya 30-35 tonna. Burgonyatermelésben a második helyet foglalja el az országban ! Búzát, kukoricát, burgonyát a szántóföld 80%-ában termelnek. Állattenyésztése modern gazdaságok közé tartozik. Modern vágóhidjuk van. Kiterjedt az erdőgazdaságuk, egy vezető erdésszel, több beosztott "szakemberrel és feldolgozó üzemmel. A TSZ taglétszáma 1300 aktiv dolgozó és 800 fő nyugdíjas. Az 1300 főből 1.000 fő TSZ tag, 300 dolgozó alkalmazott. (Bérmunkás). A TSZ-nek 55 egyetemet és főiskolát végzett szakembere, 170 technikusa, 400 szakmunkása (gépkezelő, traktoros, stb.) van. Háztáji gazdaság. Mint már említés történt, tízezer sertéshizót ad a háztáji gazdaság. - Úgy foglalkozunk a háztájival, mint a nagyüzemmel, - mondja Böhm elnök ur. - Mi látjuk el a háztáji állatállományt abrakkal, valamint fuvarköltséget, állategészségügyi ellátást, bérmunkát és előleget adunk a háztájit tartó gazdálkodóknak. Értékesítéskor kell elszámolniuk. A TSZ 60 tehene is a háztájiban van kiadva. Megemlítem, hogy a TSZ bevételének 10 százaléka származik a háztáji gazdaságból. A dolgozók átlagkeresete évi 30 ezertől 100 ezerig alakul. Egy jó tehenész keres évi 90 ezer Ft-ot, egy kiváló traktoros 105-110 ezer Ft-ot, egy gépkezelő 65-68 ezer Ft-ot. Ha valaki a háztájiban 100 hízott sertéssel foglalkozik, úgy 80 ezer Ft. brutto keresethez juthat. A háztájiban 55 százalékban nem TSZ-tagok is vannak, ezek kistermelők, szerződéses viszonynyal. 5 éves szerződést kell kötni. A beszélgetés után végigjártuk a gazdaságot, majd az erdőgazdaságot. A Vörös Csillag TSZ büszkesége az 1982-ben felépült 1020 férőhelyes szabadtartásos állattenyésztő ágazat. Lendvai Géza 31 éves, mezőgazdasági főiskolát végzett telepvezető fogad bennünket. Csodálatosan ragyog a telep, tiszta minden ! Saját kivitelezésben építették fel a 6 istállót, istállónként 168 állat van elhelyezve. Ezután részben végigkocsikáztuk az erdőterületet, amely 3.500 hektár, ebből védett 1.750 hektár, szigorúan védett 750 hektár. A szigorúan védettben sehol az országban nincs olyan növényzet. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1976-ban és 1981-ben elnyerte a Minisztertanács Vörös zászlaját. 1978-ban pedig már huszonháromszor kapta meg a termelési nagydijat. 1982-ben Böhm József elnök ur járt az Egyesült Államokban. Erről igy szólt: Georgia, Florida, Indiana, Ohio államokban jártam egy 24 fős szakember csoporttal. Téma a gabona, kukorica, szója és zöldség termelésének tanulmányozása volt. Náluk a fő gond az értékesítés, nálunk pedig a többtermelés, a hatékonyság! Magyarországon szociálpolitikai szemüveggel nézünk, mert célunk a teljes foglalkoztatottság. Itt nincs munkanélküliség, minden ember dolgozik. A Vörös Csillag TSZ Magyarországon az első negyven TSZ között szerepel, de olyan intenzitással dolgozik, hogy nemcsak országhirü, de európahirü is.- Köszönöm a látogatásra szóló meghívást es a beszélgetést ! ( A képek Gó'cze Tibor felvételei)
