Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-11 / 10. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 11. 1982. 0/imáé/ná étádé “SENKIM SINCS A VILÁGON...” NEVADA. Nagyon jól esett meleghangú levelük, restellem, hogy eddig nem küldtem be a pénzt a lapra. Nagyon, nagyon köszönöm, hogy elfogadjak ezt a csekély összeget (egy dollárt). A lapnak nagyon örülök, annyi minden szép és jó olvasnivaló van benne és sok-sok igazság. En 81 éves múltam januárban, ideköltöztem Californiából, mert itt olcsóbb az elet. Néha kapok cupont valamelyik kaszinóban ingyen enni, vagy itthon főzök magamnak. Hala az uj elnök urnák, a keserves soc. sec. nyugdijam, amely 230 dollár volt, most csak 219 dollár, azelőtt a Welfare adott 150 dollárt, most csak 101 dollárt ad, a food stamp volt 70 dollár érték, most 56 dollár Szóval összesen kapok 320 dollárt, ebből 200 dollár a házber, villany, telefon, s ami marad, abból ki kell jönnöm. Özvegy vagyok ötödik éve, gyermekem, senkim sincs a világon, csak két kis kutyám. Mégegyszer nagyön köszönöm, hogy küldik a lapot, Isten aldja meg magukat. Mrs. Kováts CALGARY, Alta. Itt küldöm újságom megujitását. Sajnos nem minden lapszám jón meg, de mivel szeretem a lapot és a benne megjelent regényt alig várom, megujitom egy évre. A napok gyorsan haladnak és öregszünk. Éljen még sokáig ez a lap, amely az igazat Írja. Jo egeszseget kívánok. Fűrjesne HELYTELEN ALTALANOSITAS A Magyar Szó feb. 25-i számában egyik olvasónk leveleben helytelen általánosítás történt az 1956-ban Magyarországról eltávozott személyeket illetően. Bar a levelrovatunkban közölt Írások nem szükségszerűen azonosak szerkesztőségünk véleményével, sajnálatunkat fejezzük ld a levélben tartalmazott tülzott es sok tekintetben téves általánosítás közléséért. Dr. Bukkhegyi László: ”E(jij népfélni tanur CHICAGO, Dl. I sincerely hope that the paper continues to have a long life under Mr. Deak’s direction. Please find the attached little note in my husband’s, Rev. László Gross’ memory. My best wishes to the staff of the Magyar Szó. Helen Gross Fenntartó Gárda Olexo Endre naptár $ 10 - Leob Eugene Rev.Gross László emlékére $ 10 - Gamauf Terus & Gus Lim- perger Ferenc emlékére $ 10.- Cifra Louis $ 7.- G.D. Hackett naptár $ 4. N.N. $ 200.- Mesics Anna naptár $ 10.- Bartha Anna & Sámuel $ 25.- Babirák János naptár $ 5.- Nemes Gyula naptár $ 5.- Bállá Ethel naptár $ 10.- Horosny Elemér naptár $ 5.- Szabó Gáspár & Mary naptár $ 7.- Jutái Annie /Welland, Ont./ $ 20.- naptár $ 10.- Malvina Csorba édesanyja. Csorba Mary emlékére $ 25.- Panyko Stephen $ 28.- naptár $ 4.- Toth Betty & Joe a lap 80. évfordulójára $ 5.- Tomory Mary férje, Alex emlékére $ 10.“Napról napra gyorsabban ketyeg a bűnözés óraja az USA-ban. Az országban 24 percenként követnek el gyilkosságot, tiz másodpercenként rabolnak ki egy házat, vagy lakast, és minden hetedik percben követnek el nemi erőszakot. Már maga, a bűnözés is aggasztó, de énnél is nagyobb veszélyeket rejt magában elvalaszthatatlan kísérőjelensege: az Amerikában egyre terjedő félelem.” Ezzel a megdöbbentő bevezetéssel kezdte beszámolóját (a Times magazine hasonló témájú cikke alapján) az IPM: Interpress Magazin, a Nemzetközi Újságíró Szervezet folyóirata, az Egyesült Államokban annyira elharapózott, veszedelmes méretű bűnözésről. Sajnos, mi is élő tanúi vagyunk ennek a szinte leküzdhetetlen, borzasztóan költséges, az egyeni tulajdont, emberi életet, biztonságot veszélyeztető elfajult társadalmi kortünetnek: “rákfenének”, amely olyannyira terjed, hogy most már az azelőtt békés kertvárosok, nyugodt faluhelyek lakosságát sem kíméli meg. Mivel a bűncselekmények egyre durvábbak, irracionalisabbak lesznek, azoknak bárki áldozatul eshet s azok jóformán az egész amerikai lakosságot érinthetik. Maga az igazságügyminiszter: William Smith is úgy nyilatkozott a helyzetről: “A terror uralkodik az amerikai varosokban Vajon nem váltunk-e túszokká sajat hibánkból, felvilágosult és civilizált országunkban?” Hiaba a kriminológusok látszólag megnyugtató statisztikája, mely szerint sokkal kisebb annak a valószínűsége, hogy valaki bűncselekmény áldozata lehet, mint azt a közvélemény hangoztatja, az emberek “felnek.” B.K. Johnson, a Houston-i rendőrség vezetője szerint: “Az emberek úgy élnek mar ebben a városban, mint az állatok, elbújnak üregeikbe.” Tény és való, hogy országszerte a lakosság rendkívüli intezkedeseket tesz; külön biztonsági zárakat szerelnek fel az ajtókra, amelyeket éppúgy, mint az ablakokat, vasrácsokkal igyekeznek megerősíteni, a betörők ellen könnygázpalackokat vásárolnak; sokszor mar több kutyát is tartanak, hogy valamennyire biztonságban erezzek magukat, a biztonsági riasztóberendezések mellett is; sok esetben pedig a megfélemlített emberek csőre töltött fegyvereket tesznek ágyuk mellé, amikor nyugovóra temek, akárcsak a “Vadnyugat hőskorában.” Bár a hivatalos statisztika szerint 1980-ban csak minden 3.000 amerikai csaladot érintett egy súlyos bűncselekmény, ma már jóformán mindenkinek van olyan ismerőse, rokona, aki valamilyen erőszakos büncselekmeny aldozata volt. Vitán felül áll, hogy a büncselekmenyek száma állandóan “növekvőben” van. Amig az FBI adatai szerint 1970-ben 100.000 lakosra csak 363.5 büncselekmeny esett, ez a szám 1979-ben már 535.5-re emelkedett. Ameddig 1974- ben minden 100.000 lakosra 9,8 gyilkosság esett, addig 1980-ban az arányszám már ennél sokkal magasabb volt s ami valóban megdöbbentő: az elkövetett gyilkosságok egyharmadában a gyilkos es aldozata egymást nem ismerte, azelőtt az életben soha nem találkozott. Harry Scarr, az igazságügyminisz- terium statisztikai osztályának volt vezetője szerint 4-5 év múlva Amerikában már nem lesz olyan család^ amelyet nem ért volna el a bűnözés. St. Louis vezet a bűnözés terén: az ország legnagyobb városa, New York csak a “szerény második” helyet foglalja el, azonban igy is a súlyos bűncselekmények arányszáma 60 %-kal haladja meg az országos átlagot, sőt a gyilkosságok számát, 1814-et figyelembe véve, az 1980-as év valóban “rekord-év” volt. A Massachusetts Institute of Technology rendkívül érdekes, megdöbbentő tanulmányt folytatott, mely szerint, amennyiben a növekvő gyilkossági arányszam változatlan marad, minden 61, tavaly született new yorki csecsemő gyilkosság áldozata lesz. Rekordarányu volt a bűncselekmények szama Los Angelesben, Houstonban, Dallasban, New Or- leansban, Miamiban es Washington, D.C.-ben is. Nemcsak a nagyvarosokban mutat az elkövetett bűncselekmények száma növekedést, hanem az egykor oly békés nyugodt ‘Vidéki” körzetekben is mintegy 13 %-kal növekedett különösen a betörések száma, úgy hogy a lakosság “polgári önvédelmi csoportokat” szervezett az egyre elharapozodo bűncselekmények sikeresebb lekuzdesere. Hogyan lehetne a mar szinte ‘járvánnyá” vált bűnözéssel szemben eredményesen felvenni a harcot? Semmi esetre sem úgy hogy a megfélemlített polgári lakosság valósággal “sündisznó-állasok”-ba húzódik vissza, ajtaját-ablakát berácsoztatja, vészjelzőket szereltet fel lakásában s általában “passzív” magatartást tanúsít a bűnözőkkel, nyomozó hatóságokkal szemben, amig maga is bűncselekmény áldozata nem lesz. “Határozott, pozitív” magatartást, kiállást követelnek ezek az idők! Korlátozni kellene a fegyvervásárlást és fegyvertartási engedélyt büntetett előéletű egyének, különösen olyanok, akiket erőszakos jellegű bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek a bíróságok, nem kaphatnának. Hiszen az ilyen egyének az alkotmányban biztosított u.n. “fegyverviselési jogukat ” alkotmány, törvényellenes magatartásukkal eljátszották. Le kellene törni “csirájában” az amerikai fiatalságot mérgező, sok esetben elmegyógyintézetbe juttató kábítószerek, használatát. Meg kellene “reformálni”, meggyorsítani, megszigorítani az egész büntetőjogi rendszert, bűnvádi eljárást. Szinte érthetetlen, hogy sok halalra- itélt 10 éve várja a halálraítéltek cellájában az ítélet végrehajtását, a legtöbb esetben azonban az ítéletek életfogytiglanira való átváltoztatását (A magyar BuntetŐ-Eljárási (Be.) rendelkezések 248 par. (d) szakasza szerint pl. a másodfokú fellebbezési bíróságnak a megfellebbezett bűntett-miatti bűnügyet 30 napon belül tanácsülésre kell kitűznie, amennyiben arra megfelelő jogalap forog fenn.) “A legfontosabb változás az volna — Írja az IPM magazin — hogy az emberek ugyanúgy törődjenek szomszédjuk biztonságával, mint a sajátjukéval.” Nem is* rossz, alapos megfontolást érdemlő elgondolás! De tálán énnél is hatékonyabb tenyezo volna a bűnözés csökkentésében, ha közgazdaságunkat úgy alakítanák át, hogy minden,vagy csaknem minden munkaképes embernek állást biztosítanak. Rövid időn belül drámai módon csökkenne a bűnözés az országban. DETROIT Mich Az ország autótermelése 15 %-kal csökkent ez év februárjában, a múlt év ugyanezen hónapjához viszonyítva. CHICAGO, Dl. A Standard Oil. Co. lezárja Sugar Creek, Mo.-i olajfinomító üzemet. 480 munkás veszíti el munkáját.
