Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-25 / 21. szám
Thursday, May 25. 1978. 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ. Kirándultunk a máramarosi bércekre mMfol Felfedező útra indultunk a romániai Szatmár megye Sárköz nevű községéből Maramaros megye székhelyére, Nagybányára, hogy megmasszuk autóval a máramarosi bérceket. Útközben Önkéntelenül is Petőfi Sándornak A Tiszánál cimu versének két sora járt az eszemben, “Legmesszebbről ram merengve néztek / Kódon át a mármarosi bércek.” Valóban csak gondolatban láthatók még csupán a hóföd- te csúcsok, mert Nagybanya felé haladva először az Avas hotakarta koszorúi tűnnek fel. Mire megérkeztünk a festői környezetbe a Gutin hegység lábánál, a Zazár folyó partján fekvő Nagybányára, addig a köd mar lassan feloszlik. Sokat szeretnénk látni egyetlen nap alatt. Az idő sürget. A rövid városnézés után kiruccanunk a Virághegy aljába, ahol 1896-ban Hollósy Simon megalapította a hires nagybányai festőiskolát. Ttt dolgoztak a századforduló jeles magyar festőművészei közül Iványi Grünwald Bela, Ferenczy Karoly, Torma János, Krizsan Janos, hogy csak a legnevesebbeket említsük. A helyreáUitott alkotóház ma a romániai képzőművészetnek ad otthont. Fájó szívvel mondunk le arról, hogy felkeressük a várostol mintegy 10 kilométerre fekvő Koltot, a- hol Petőfi 1847 őszén mézesheteit töltötte, barátja gróf Teleki Sándor kastélyában. Utunk meredek szerpentinen keresztül vezet a város fölött magasló Gutinra. Az utat szegélyező fenyveserdö hósipkás, a sűrűsödő ködön át a töredező jégcsapok zöreje hallik. Rövid pihenő a húsz kilométeres tekervény után. Hócsatában felfrissülve északra fordulunk, a leereszkedünk a Gutinról. A hegyek övezte apró falvak mintha Csipkerózsikaalmu- kat aludnak. Csodálatos faragott kapuk, kerítések, tornácok mellett haladunk el. Néha feltűnik egy-egy népviseletben járó férfi vagy no. Itt még őrzik a paraszti ósók évszázados népművészetének remekeit, de nem muzeális tárgyként, hanem a mindennapi életben használják. Mintha skanzenben lennénk, csak itt meg élnek a tárgyak, kinyílik egy-egy farag- ványcsoda, s megjelenik a gazda a kapu előtt. Az iskola udvarán tarka ruhás gyereksereg, legtöbbje népviseletben. Utirnk következő allomasa Maramarossziget. Mig a hegyekben a hó, a völgyben megbúvó városban eső fogad bennünket. Korán sötétedik, s még csak az ut felén vagyunk. A Tisza folyását követve _ itt határfolyó a Szovjetunió és Románia között — Szap- loncara érkezünk. Szaplonca semmiben sem térne el a többi Maramaros megyei falutól, ha két idegen- forgalmi nevezetessége ki nem emelne közülük. Az egyik, az úgynevezett vidám temető, ahol színes faragott és festett fejfakon kedelyes rigmusok vigasztalják es bátorítják az élőket és holtakat egyaránt, feltüntetve néhány furcsa halalnemet is. A falu másik nevezetessége a hires gyapjutakarót, a csergét előállító háziipar. A hegyeken,domboldalakon legelő juhok szőrét hosszúra növesztik, majd lenyirjak, tisztítják, mossak, fésülik, es megfelelő színre festve szárítják. A megszáritott különböző színű, méteres nagyságú gyapjufonalakből készítik szorgos asszonykezek a színes csergéket. Szaploncán szinte minden ház tornácán ott lógnak a különböző' színű, mintázott és méretű csergek. Néhány háznál a csergeké- szites nem kiegészítő jövedelmet jelent a családnak, hanem ez a fő bevételi forrás. Utunk meredek hágón át vezet haza. A sötét ég szinte ránk könyököl, a kivilágitatlan hegyi utak és falvak mintha megannyi veszélyt rejtenének. A sötét- ló erdők eltakarják^ előlünk a főlénk tornyosuló hegyeket. A büszke maramarosi bércek elindulnak ködváraildaa merengeni. ^ ^ Sok asszony nem lenne féltékeny a férje titkárnőjére, ha tudná, mi a titkárnő véleménye a férjéről. t A szinház az egyetlen olyan intézmény, amelyben az igazgató nem játszik szerepet. vSSfALlOTT(/K ■ I tixókn a^rU / jU*U I Figyelmes beosztott meghallja azokat az utasításokat is, amelyek felettesének még eszébe sem jutottak. # f ft Van, aki erejen felül dolgozik, van, aki tudásán felül. — Géza azt ígérte, hogy ha felesege leszek, akkor mindig a tenyeren fog hordani. Három év telt el, es már a szemetet sem hordja le... Brahovácz dicsekszik barátainak: — Volt nekem egy olyan nőm, aki hajlandó lett volna értem az életét is föláldozni! — Hát ez mar hihetetlen! — Pedig igy van. Amikor megkértem a kezét, azt mondta, hogy inkább a Dunába ugrik, de nem lesz •• Egy férfi elment az ügyvédhez: — Kérem szépen, engem a főnököm kövér idiótának nevezett. Mit tegyek? — Kezdjen el fogyokurazni. Az egyik osztályvezető mondja az újságírónak. — Tudja, nekem az eletemben eddig soha senki sem segített. Saját erőmből lettem azzá, aki vagyok, s olyan, amilyen vagyok. Mire az újságíró megkérdi: — Mondja, osztályvezető ur, most dicsekszik,vagy mentegetőzik? Nagy beszélget Kissel. — Én mar idestova tizenöt eve vezetek — mondta Nagy — és mindössze egyszer karamboloztam. — Én meg kétszer — feleli Kiss. — És mióta van vezetői engedélye? — Egy hete. ^ — Hogyan érezted magad tegnap a balban? — Csodálatosan. Nyolcán felajánlották, hogy feleségül vesznek. Négy ajánlatot elfogadtam ..... mmU , ii i ii ~ 11 it,.,—. -i.-i——.,, ■ ■■■■ — ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ' | 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ' < í (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-84*4 < * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , * í JMitzvah-torták. — Postán szállítunk az orsxáf 1 minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva vj’ r Épül a legnagyobb repülőtér A 10 millió négyzetlab nagyságú zarándok-váróterem 3 millió mohamedán hívót is kepes lesz befogadni az évi egy hónap folyamán, amikor Jiddaban gyűlnek össze, hogy az iszlám szentélybe, Mekkába zarándokoljanak. A Jiddatól 12 mérföldre lévő sivatagban ehtlo repülőtér területe összesen 41 mérföldre terjed ki. TERJESSZE LAPUNKAT — ■■ —----—----*-------------------------------. — A világ legnagyobb, legdrágább repülőtere épül Jiddában, Szaud-Arabia kereskedelmi fővárosában, a VÖros-ten- ger partján. A 4.5 milliárd dollár költséggel épülő repülőtér majdnem kétszer akkora lesz, mint Manhattan szigete. Egyik furcsasága az lesz, hogy óriási személyvárotermet évente csak egy hónapon at használjak. A léghűtéssel ellátott repülő-állomás - komplexumot a jelenlegi kis állomás helyett építik, amely oly közel van a városhoz, hogy nem lehet megnagyi- tani. Az egész éven át működő 16.000 személy befogadásara szolgáló kereskedelmi repülő állomáson kívül lesz a szaudi uralkodó család, valamint latogato külföldi államfők részére egy királyi pavilon; egy 46.000 métertonna kapacitású teher- aru állomás, repűlőflotta bázis, 200 agyas kórház egészségügyi karantennel és hotel. Hét moszk is épül a repülőterén es lakások a flotta személyzetének, műhelyek az egyre jobban kiterjedő nemzeti repű- lovallalatnak. Minden betonfelületet márvánnyal vonnak be.
