Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-11-04 / 43. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ---------------------------------------------7 Utólag a mohácsi évfordulóról (folytatás) A kortársak nem imák arról, miért az előnytelen mohácsi síkot választottak a magyarok csatahelyül. Azt pontosan tudták a magyarok ( s ezt a kemjelen- tesek is igazoltak), hogy a törökök a rómaiaktól örökölt hadiuton a Duna vonala menten, Eszek—Mo - hács—Szekcső—Szekszárd—'Tolna—Paks—Dunaföld - vár—Adony—Tetény—Buda irányában vonulnál; az ország fővárosa fele. A török sereg a környező dom- I bokon helyezkedett el, s ez nyilvánvaló,bar jobb erőviszonyok esetén nem behozhatatlan előnyt jelentett a törökök számára. A magyar hadvezetőseg nem vette figyelembe, hogy a Buziglicátol a Csele-patakig 25—30 km-re kiemelkedő dombvonulat található, amelynek felső' szintje nyugat fele hosszan elnyúlik, és jő megfi - gyelö állast jelent a törököknek, s ugyanakkor védettségét is biztosit a felvonuláshoz. A dombokat ugyanakkor hat olyan vólgyvonal töri at, amelyeken keresztül tekintélyes létszámú csapatok indulhattak harcba. (Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az első terepvizsgálatokat 1783-ban végezték el a mohácsi csatamezőn.) A magyar hadvezetés a továbbiakban nagy baklövést követett el azzal, hogy a különböző gyorsasági fegyvernemeket a következő támadás során egyszerre alkalmazta. Ezután felbomlott az egységes hadvezetés. A csata öldökléssé változott. A magyar sereg szétszóródott, elkeseredett harcot folytattak puszta életük megmentéséért. Elesett a fővezér is, Tömöri Pál. A törökök számára kedvező felállás eredményezte, hogy Tömöri rosszul mérte fel a vele szemben álló erőket, hiszen nem tudhatta, hogy a török sereg melyik és milyen erősségű részevei áll szemben es milyen erőkkel kell meg mögötte számolnia. A csata elvesztésében a legdöntőbb tényezőt az erőviszonyok közötti óriási különbség jelentette. Mig a torok sereg kb.80 ezer fos reguláris hadból es kb. ugyanannyi irreguláris kisegítő katonából állt, addig a magyarok legfeljebb 25-26 ezren lehettek, amelyből kb. 10-12 ezer lelkesedés nélkül harcoló idegen katona volt. A fiatal király hiaba hordatta körül az országban a véres kardot, a segítségért kiáltó szó többnyire süket fülekre talált. Az urak nem mertek felfegyverezni és hadba küldeni jobbagyaikat, túlságosan friss volt meg a Dozsa-fele parasztháború emleke ( az eltelt 12 ev ellenére) a körülmények kísértetiesen emlékeztettek az 1526-osok- ra, akkor is a torok elleni kereszteshadjaratra hívtak hadba őket. A központi hatalom Mátyás halala után jelentősen meggyengült. Nem véletlenül mondtak a főurak, hogy olyan királyt akarnak választani, akinek az üstökét a markukban tarthatják. Ezt meg is találtak az engedelmes, uralkodásra képtelen II, Ulászló (gúnynevén Dobzse “jól van”) személyében. A hadsereget ( a fekete-sereget) szétzüllesztettek, a kincstár helyzete katasztrofálissá vált. Fia TI,Lajos jobb képességekkel, de hasonló körülmények közt kezdte meg országlását. Sógoraitok Ferdinand Habsburg uralkodótol es II.Károly német-romai császártól sem kapott segítséget. Az ország romlo testhez hasonlított, melyet az erkölcsi romlás, anarchia, pozícióharcok, korrupció, harácsolas férge rágott. (folytatjuk) (folytatás) Megértenek, hogyha a torvény egyetlenegy vallást tenne kötelezővé Magyarországon, hogy az azzal szemben renitenskedőket százalékos jogfosztásokkal büntesse, de soha megérteni és belenyugodni nem tud a lelkünk abba a húsz százalékba, amivel a zsidóvallásu magyar testvéreinket odaát hitük miatt megbüntették. Megirtuk mi már egyszer azt a szent igazságot, hogy a zsidók között éppen úgy vannak kiváló, jó magyarok, mint más vallasuak között, es eppen úgy vannak hitványak is soraikban, mint azok között, akik az Istent különféle formában áldjak, vagy dicsérik. Ezt azért irom, mert megcáfolhatatlan igazság, s Így a HÚSZ SZÁZALÉKOS TÖRVÉNYBŐL kifolyólag azt következtetjük, hogy talán nem is vallásukért, hanem azért büntetik őket, hogy lelki tulajdonaikat olyan magasra tartják, hogy hozzájuk felérni fáradságot jelentene a köznek — s az élet versenyeben velük lépest tartani megfeszített erőt követelne. Ha ez igy áll, erre nem lehetünk mi magyarok büszkék, és a húsz százalék mindenkor eszünkbe juttatja majd, hogy nem a magyar zsidókat büntettek meg jogaik leszállításával, hanem a magyar nemzet összességet licitálták le erkölcsi tekintetben.” (Verhovayak Lapja. 1938. junius 2. sz.) Amerikai Magyar Világ. Az antifasiszta erők összefogását es népfront kialakitasat követelő Amerikai Magyar Világban, amelynek fejlécen “Beke, haladas es népjogok lap- j ja” felirat állt, Schönfeld Lázár new yorki rabbi “Tiltakozzunk Csak Tovább!” cimu cikke keltett igen nagy érdeklődést, es váltott ki hatalmas vitát: “Az Amerikai Magyar Világ április 8.-i megjelent ‘Tütakozzunk’ című felhívásomra több oldalról kaptam helyeslő és biztató leveleket. Felekezeti különbség nélkül helytelenítik s elítélik a magyar kormány 1 nyílt antiszemitizmusát. Altalanos a megdöbbenés. Megszégyenülve es megalázva látják az amerikai magyarságnak demokratikus és müveit elemei Magyarország jó hírnevének, bemocskolásat egy hivatalosan benyújtott zsidóellenes törvényjavaslat áltál. Lehullott a lepel az eddig mindig tagadott hivatalos magyar antiszemitizmusról es ország-világ előtt nyíltan az antiszemita barbar országok nívójára süllyesztették Magyarországot. Mi magyar zsidók már régen tudjuk, hogy a kormány nem viseltetik barátságos érzelemmel a zsidósággal szemben. De tagadtuk, nem akartuk észrevenni. Magyarorszag, szülőhazánk iránt erzett szeretetünk, s őszinte hűségünk elhitette velünk, hogy a zsidók mellőzése s az egyetemi diákok veres tüntetései, az antiszemita sajtó garázdálkodása csak mulo jelenségek, csak felelőtlen elemek vad kirohanásai, amelyek a kormány helyeslesevel nem találkoznak. Ámítottuk magunkat, és amikor felelőtlen elemek durva módon megtámadtak az amerikai zsidó sajtóban Magyarországot, — en voltam az, aki erélyesen tiltakoztam a meggondolatlan kirohanás ellen. Szinte lehetetlennek tartottam, és velem együtt minden jo magyar ember, hogy a mi draga szülőhazánk megtagadja dicsó múltját,Kossuth Lajos, Petőfi es Deák Ferenc eszményeit és kövesse Cuza, Codreanu, Hitler es Göring barbar tanait. Megrendülve állunk a szomorú valóság előtt, es bűnt követnénk el, ha opporunizmusból vagy állítólagos politikai okokbol mi itt szabad Amerikában hallgatással es egy csendes sóhajjal tudomásul ven- nok az otthon történteket. Nem szereti szülőhazáját az, akinek nincs egy intő, egy korholó s elítélő szava azokkal szemben, akik a mi szent meggyőződésünk szerint romlásba viszik azt az országot, amelyet mi szívből szeretünk. Nemelyek azt mondjak, hogy bizonyara jól tudják azok, akik az ország sorsát intézik, hogy mi jo es mi hasznos a hazára nézve s nekünk nincs erkölcsi jogunk beleszólni az illetékes tényező bölcsességébe, kik bizonyára nem akarjak az ország hátrányát és kárát, Fay Zoltán ur ‘Az Ember’ április 23.-i szamában még tovább megy és kijelenti, hogy a magyar kormány által okozta serelmeket csak maga a magyar nép orvosolhatja, s nem helyesli, hogy a magyar zsidótestvéreim vedelmet az országon kívüli tényezőknél keressem, bár elfogadja felhívásomnak ama részét, amelyben az amerikai magyarságot felekezeti különbség nélkül kerem, hogy csatlakozzanak tiltakozásomhoz. Legyen szabad ezzel szemben kijelenteni, hogy az urak nagy tevedesben vannak, ha ma csendre es óvatosságból való hallgatásra intenek bennünket. (folytatjuk) LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG I FÖLDES UTAZÁSI IRODA | 1503 First Avenue, NeW York, N. Y. 10021 TaWon: BU 8-4985 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TUZEX I rendelések felvétele II BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az iroda július és augusztusban szoriibaton II zárva van II Németh Beáta Thursday, Nov. 4. 1976. Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében Doman István: AZ AMERIKAI MAGYARNYELVŰ SAJTÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA A FASIZMUS IDEJEN
