Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-24 / 21. szám
Thursday, May, 24.1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD IRDEIVI mnCVflR TRJRR Hátszeg város a Retyezát völgyében mintegy 600 1 magyar lakossal. A város lakossága mintegy 7000. A Retyezát hegység völgyeben, mintegy l.OOO- 1.200 magyar él elszórtan a románság tömegei között, legnagyobb részük Hátszeg városkában, a többi pedig a hátszegi völgy falvaiban. A völgy tele van történelmi nevezetességekkel, turisztikai szépségéi pedig felülmúlnak minden elképzelést. Mindkettő mind a történelmi nevezetességek, mind a turisztikai szépségek, átlagon felüliek. Nekünk nagyon drága ez a föld, nemcsak ezekért az értekekert, de azért is mert itt elünk, s hitünk szerint itt is akarunk meghalni, mert ez a mi szülőföldünk, ez a mi hazánk. Vannak olyanok is, akik elfeledtek anyanyelvűket, a temetőkben pihennek, egy ezredev halottak Más ajkú községekben meglepetve találunk ra egy-egy magyar sírfeliratra, sokat belepett a moha, sok elsüllyedt a feledés örök homályába, sokan vannak az élók között, kiknél az elferdült nevek őrzik a magyar eredetet. Csendesül a magyar szó, de akik még élűnk, féltve őrizzük, legdrágább kincsünket, a magyar anyanyelvet. Hátszeg egy 7.000 lakosú kisváros, központja a Retyezát völgyének, bár nem pontosan a közepén fekszik. Igen jó összeköttetése van a szomszédos községekkel és innen indulunk el, hogy szemügyre vegyük a történelmi emlékeket a Retyezát völgyében. Magam csak műkedvelői felkészültséggel rendelkezem, tehát semmiféle tudás igénnyel nem léphet fel senki velem szemben, de ezeken a helyeken nem egyszer jártam, s igy — gondolatom szerint — be is mutathatom ókét. A legközelebbi megállóhelyünk Oraljaboldogfalva község, Hátszegtől alig 2 km-re van. Hires temploma Arpádkori magyar műemlék, 1260-1300 között épülhetett, freskói 14—15. sz.-ból valók. A Pó vidékéről érkezett festő karavánok az egymásután következő földesurak kívánságára újabb és újabb freskó retegeket festettek, amelyek feltárására több kísérletet tettek, s meg mindig nincs befejezve. A templomot 1954-ben új zsindely tetővel látták el. Eredetileg rom. kath. templom volt, a reformáció után a földesúr áttértfvele ment a cselédség is, igy a templom a reformátusoké lett' és ma is az ö birtokukban van. Stílusa román, de a bejárati ajtó felett van egy ablak, ez rendkívül érdekes, gót és román keverék. A templom 600 eves de nincs rajta egy repedés sem, olyan pompás építmény. Kriptájában egy ólom koporsóban Kenderffy Pál nyugszik 1730- ból, aki a templom kegyura volt. Czintermeben a nemreg elhunyt Vásárhelyi János püspök édesatyja Vásárhelyi Lörincz,aki itt lelkészkedett és az ugyancsak ifj. Vásárhelyi Lórin cz; aki az első világháborúban esett el r van eltemetve, sok más ismeretlen halottal együtt. Maholnap csak ók óraik, egyik legszebb templomunkat, bár vasárnaponként meg fel- felhangzik a régi zsoltár: Németek, angolok, franciák százai látogatják meg évente, bizony magyarok is megnézhetnék sokkal többen,mint eddig. Oraljaboldogfalvától 5-6 km-re van Szacsal,a Nop- csa bárók ősi feszke. Itt élt valamikor Hátszegi Lénárd báró, akinek legendás alakja ihlette Jókai Mórt a “Szegény gazdagok” c. regényének a megírására. Itt és ezen a környéken játszódott le a jól ismert történet. Hiszen még a piskü hid is, ahol a hamis pénzt szállító szekereket megtámadta Hátszegi báró, 30 km-re van Hátszegtől. Később is olyan nagy urak voltak a Nopcsak, hogy 1878-ban, amikor Rudolf trónörökös Retyezáton vadaszott, itt vacsorázott, pedig ez a völgy tele volt Kenderffy, Fay, Toroczkai grófokkal. Meseük, hogy Nopcsa báró, Rudolf legnagyobb meglepetésére a maga szokásos vacsoráját tejes-puliszkát evett és a királyi vacsorához hozzá sem nyúlt, olyan különc ur volt. Nézzük ma is sokszor az ősi kastélyt, s eszünkbe jut a kerepesi temetőből Jókai sirfeürata: “Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog közietek lenni mindig. Megtalász virágaid között, mikor elhervadnak. Megtalálsz a falevélben mikor lehull, Meghallasz az esti harangszoban, mikor elenyészik, S mikor megemlékezel rólam, Mindig arccal szemközt fogok veled állani.' Üljünk fel Jókai tundérszekerére s menjünk tovább Kolozsvár felé. A Retyezát erdős oldalából messzire feltűnik a várrom. Magas szikla csúcson épült, a vár bástyái,lakható épületei romokban hevernek. Alatta rohan a havasról a Sebes vize, napfényes időben magasra ugranak a pisztrángok, hogy feledtessek a szomorú látványt, amit nemcsak a romvár, de a patak mellett levő várkápolna mutat. A fedél nélküU kápolna belső falán ez áll írva: Tóbiás Decsi, de Boronya, Hic fűit Pedagógus Nicolai Ken- deffi 1692. Felette a Retyezát ködbe borongó csúcsa sötétlik, előtte elterül a hátszegi völgy, aminél szebb a hazánkban nincs. Még annyit a várról és az alatta lévő kápolnáról, hogy a Hunyadiak korában már használták s mint az idézett felirat mutatja, a Kendeffy család birtokolta. Sarmizegetusa innen jó tíz percnyire van a legféltettebb történelmi emlékek egyike, Dacia fővárosa, dák király V. Sarmiz épitettette és a dák királyok székhelye volt. A város várfal alapja, a varkapuk helyei, a vársándok ma is láthatóan jelzik a belváros körét. Az erődön kívül az Amphiteatrum. Szépen helyre van állítva, múzeuma világhírű, rengeteg látogatója, hiszen aki Hátszegtől—Karánsebes felé megy, az el sem kerülheti. Hátszegtől 16 km-re van. Könyvek özöne jelent meg róla, vállalkozni a leírására nem is lehet, annyira gazdag a múlt örökségé és a látnivaló. Innen köny- nyú út vezet át a következő állomásra, Demsusra, Demsus, Hátszeg vidékén, Sarmizegetusától, Dacia fővárosa romjaitól kb. 2 óra járásnyira fekszik. (Északi részében van a templom, mely hazank egyik legrégibb épülete.), Mi volt eredetileg ez az épület, megfejthetetlen kérdés. A templom középről négy oszlop emelkedik fel, amelyek fent Összefolynak és tornyot alkotnak, s úgy törnek at a templom boltozatán. Az északnyugati oszlopon felirat olvasható: D.M.C. Longino Maxomo VIX. Ari. LVIL AFRODISIA CONI. B.M.P. Az egyik vélemény szerint sírboltnak készült, amit a rómaiak Trajanus hires vezérének Longinusnak építettek. Longinus ugyanis Trájánus császár követségében járt Cecebál dák vezérnél, aki letartóztatta, Longinus pedig inkább megmérgezte magat, hogy Trajanus császárt terveiben ne zavarja. Longinus testet barátai elkértek és ide temették. így az az elgondolás tartja magat, hogy a templom a Longinus porai föle emelt mauzóleum lenne. Különben a templomnak egesz könyvtárt kitevő irodalma van. Nem sok van már hátra és utunk végéhez közeledünk. Erdély és Bánát határán van az u.n. Vaskapu. Szokásos elnevezés szűk hágok és szorosok jelölésére. A Retyezát völgye délnyugati bejáratánál, Hátszegtől alig 20 km-re van a vaskapui emlékmű, amit Hunyad varmegye magyarsága emelt Hunyadi Janos itteni győzelme emlékére. Erdélyi hadjarata 1442-ben volt. Magyar feürata igy hangzik: “Itt verte meg Hunyadi Janos 15.000 vitézével 1442 szept. 6-án Schadedin pasa 80.000 emberét.” Vörösmarty Szózata jut eszünkbe “Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai”. Sokszor mondja az ember, minden elmúlik. Pedig ilyenkor érezzük, hogy semmi sem múlik el. Nemcsak Jókai sírfelirata figyelmeztet erre, de magunk is érezzük, hogy magunkkal hordozzuk a múltat, sokszor bánkódunk miatta, sokszor felragyog az arcunk, de mindannyian tudjuk, hogy a múlt az alapja, a jelen a kapuja annak, ami előttünk áll, a jövendőnek. És nagyszerű képessége az embernek az, hogy emlékezni tud. Wild Oszkár is ilyenformán látja, amikor azt mondja: szenvedni az emlékekben és megnyugodni a halál tudatában, ez az élet legigazibb bölcsessége. Röviden még a Retyezát hegységről a legkevesebb tudnivalót sorolom fel. Mintegy 48 km. hosszú hegylánc, szélessége 20 km. Legmagasabb csúcsa a Pele- ága 2509 m. Mintegy 70-80 kisebb-nagyobb tava van, melvek közül a legnagyobb a “Bucura” tó, 11 hektár a területe (1 hektár 10.000 ni) 504 m. hosszú 14-290 m. széles, mélysége 17-45 m. között váltakozik. A Zenoga es Gales tava sem sokkal kisebb, csupán pár óra távolság közöttük. Igazi alpesi vidék, még az alpesi rózsa sem hiányzik. A nagyobb tavak tele vannak pisztránggal, természetesen csak külön e célra szolgáló engedéllyel lehet halászni bennük, Menedék házai igen szépek, s különösen a nyári hónapokban zsúfoltak is. Aránylag olcsó elszállásolást és ellátást adnak. Meg sem kísérlem leimi az ott latható szépségeket. Hétszögtől mintegy 16 km-re van a hegy alja, s onnan további 18 km. a legközelebbi menedekház Gura-Zlata 775 m. magasságban, amit személyautóval vagy Hátszegtől autóbusszal is el lehet emi. A mai ember nem tud otthon csendben ülni, elvagyik hazulról. Nemcsak elvágyik e megunt földtekéról es száll az ismeretlen vüágreszek felé, de járja a világot es keresi a szórakozást. Mi is boldogok vagyunk, ha ideérkezik valaki, nekünk külön Öröm azért is, hogy messziről jött s mégis haza érkezett. Nem idegen itt a magyar kiránduló, örülünk, ha útba igazíthatjuk s ha itt pár napig jól érzi magát. Csulak Ferenc. Hátszeg Románia Újítsa meg előfizetését! JL
