Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-01 / 9. szám
o A NÉP KÖLTŐJE AZ IRODALOM ÓRIÁSA Petőfiről könnyű is, nehez is Írni. Könnyű, mert mindenkié, és közelről ismerjük. Nehéz, mert életéről, munkásságáról a tanulmányok százait Írták a múltban es Írják ma is, s nehéz, sőt lehetetlen róla újat mondani. De ne is akaijuk felfedezni. Bár napjainkban nem olvassák annyian, mint megérdemelné, fényé változatlan erősséggel ragyog. Példa, örök nagyság. Munkásságának elemzése vagy ismertetése helyett tekintsük inkább át élete néhány fontosabb állomását. A falusi mészáros, Petrovics István és az egykori cselédlány, Hrűz Mária fia Kiskörösön született, 1823. január elsején. Az elemi iskolát Felegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, a gimnáziumot Pesten, Ászodon és Selmecbányán végezte. Az utóbbi város, életét meghatározóan befolyásolta. Selmecbányán kezdett el verselni, itt ismerte meg közelebbről a kor különféle előjelű politikai áramlatait, és bontakozott ki erősebben érzelmi élete. Selmec után újra Pesten, majd Székesfehérváron és Ostfiasszony- fán tartózkodott.Innen (1839 szeptemberében )Sop- ronba került es beállt katonának. Betegsége miatt azonban hamar leszereltettek. Nyugtalan vére a vándorszínészek köze vitte, de itt sem maradt sokáig. Első verse (A borozó) 1842.május 22-én jelent meg az Atheneum cimü folyóiratban. Az 1843-as ev májusát és júniusát Pozsonyban töltötte, ahol az Országgyűlési Tudósítások másolásáért kapott bérből tengette eletét. Közben állandóan verselt, mindent megénekelt. Pozsony után — ahol szintén számos verset irt — Pesten és Gödöllőn fordításból élt, majd néhány hónapig újra szinészkedett. Összegyűjtött írásaival 1843 telén gyalog indult el Debrecenből Pestre. Első kötete — Vörösmarty Mihály erkölcsi és a Nemzeti Kör anyagi támogatásával — Versek címmel 1844-ben jelent meg. Pesten segedszerkesztője lett a Pesti Divatlapnak. Gyors egymásutánban irta szebbnél-szebb verseit, és elbeszelő költeményeit. A következő évben (1845) elindult, hogy bejarja az országot. Ekkor mar ismert es ünnepelt költő. Gömör vármegye táblabirójának választotta. A Gömörben szerzett < élményeit az Úti - jegyzetek cimü naplójában örökítette meg. Szoros barátságot kötött Tompa Mihállyal, majd Arany Jánossal. Az Erdélyben tett bolyongásai közben ismerkedett meg Szendrey Júliával, akit 1847. szeptember 8-an feleségül vett. Pesten egy ideig az Életképeket szerkesztette, és 1848-ban szenvedélyesen részt vett a forradalom előkészítésében.1 A szabadságharcban Bem tábornok oldalán állt, és fegyveresen is küzdött. A segesvári csatában esett el. Sírja ismeretlen... Költészetével uralomra juttatta a forradalmi demokratizmus, és a plebejus népiesség szellemét, egyben uj korszakot nyitott a magyar irodalom történeteben. A magyar irók közül a világirodalom elsőnek Petőfi Sándor munkásságát ismerte el, és fogadta be. De nézzük, mit Írtak és mondtak róla ismert irok, tudósok, politikusok: Gyulai Pál: — A hűbéri világ romjain egy új világról álmodozott, űj elvek hatalmáról s ő, saját életének legalkalmibb költője, a világ minden kincséért sem adta volna lantját a hatalmasok zsoldjába. Ez volt a fó büszkesége. Egyetlen hatalmas embert sem énekelt meg, kitől pártfogást remélhetett volna, meg a népszerű szónokokat sem, csak barátait, eszméit, kedveset. Jókai Mór: — Petőfi az.korunk költői közt, kinek lantja az emberi szív minden érzelem változatait: szerelmet és mámort, honfierzest és világfájdalmakat, szabadságvágyat és anyaszerelmet egyenlő hévvel, egyenlő erővel, egyenlő kedéllyel tudott visszaadni: — minden szavában szív beszél szívhez; ezert érez minden jobb lélek együtt vele, ki még a szivet magától nem tagadta meg. Alekszej Konsztantinovics Szeller-Mihajlov : — Költői ereje olyan hatalmas, hogy nincsen olyan tudományos tanulmány,nincs az a sok kötetes regeny, amelyneklapjaibóljobban megismerhetnek a magyar nép életét, az ország jellegét..., mint Petőfi egyszerű írásaiból. Riedl Frigyes: — Szenvedélye abban is megmutatkozott, hogy szenvedélyesen szerette a jót, a szabadságot, a szépet és meghalni kívánt az eszményért. Ebből az anyagból vannak gyúrva a vértanuk, ebből a valódi költők, akik nemcsak verseket Írnak, ha - nem átérzik a nemzetek, az emberiség életét... Abban az évtizedben, amelyben Petőfi fellép, szervezkedik nyugaton a szocializmus is. Modern értelemben Petőfi nem volt szocialista, nem is lehetett az , mert nem ismerte az újkori szocializmus megalapítójának, Marxnak elveit... De költészete azért kifejezi, ami a szocializmusban nemes es örökkévaló: az emberi érték függetlenitését a véletlen vagyoni vi - szonyoktól, a szegények védelmét a gazdagokkal szemben, a nyomorultak emelését emberi méltóságra. Ady Endre: — Petőfi nem alkudott, Petőfi nem alkuszik, s Petőfi a forradalomé volt. Nem szabadság kell nekünk, romantikus, szilaj, pusztai szabadság, de az a szabadság, amelyet Petőfi csak sejtett. Ütni, vágni, fiatalságot teremteni ez öregségével dicsekvő országban: “az én kardom nem fűszfa...”, “a lobogómmal még találkoztok” — ezt mondta Petőfi. Kosztolányi Dezső: — Amit tiz-tizenöt évvel ezelőtt írtak, az gyakran már régiesnek,elavultnak tetszik. Némelyik költeménye közel száz esztendős s azt a hatást kelti, mintha ma szülemlett volna. Az o nyelve a ma beszelt magyar nyelv. Hogy miért ? Lehet, hogy költészete az életet megihlette s mi az ó nyelvén selypegünk tovább, de lehet az is, hogy az örökkévalóság jegyében született dolgok sohasem öregszenek meg. Ez is csoda, mint ő maga... Ha valamikor, sok-sok ezer év múlva fölébresztenek síromból, s hirtelen arra kérnének, hogy nevezzek meg egy költőt, ezt mondanám: Petőfi. Giuseppe Cassone: — Rajongok Petőfiért, a zseniális költőért, aki egyike a világ legnagyobb dalnokainak, s gondosan tanulom a magyar nyelvet, hogy hazámat Petőfi válogatott költeményeinek forditá - sával gazdagíthassam. Milan L. Popovics:— ...legtöbbre becsülöm s legjobban szeretem nagyszerű ódáit, amelyeknél különbbeket, szebbeket eleddig nem írtak. Ezekben Petőfi Művészété tetőpontra ér. Szerelmes verseivel hírnevet vívott ki, fenséges hazafias költeményei viszont megszerezték számára nemzete hódolatát es a halhatatlansagot. Mladen Leskovac: — Elsősorban a magyar nép költője volt, ez igaz. De csodálatos hite az emberben es az emberiségben,lángoló jövőbe látó tekintetének mélységes humanizmusa — az emberiség jobb jövőjének költőjévé avatja... ő a szerelem és a szabadság költője, a költő, aki szerelmét a szabadságért áldozza fel, s azután a szabadságért eldobja magától a szerelmet is, az életet is. Révai József: — Petőfi nagy ereje, hogy költői, emberi, politikai munkájának központi gondolata: a szabadság, az emberi szabadság, gondolatszabadság, a sajtószabadság, a nemzeti szabadság, a világszabadság. Petőfi demokratizmusa több volt egyszerű polgári politikai programnál. Szinte világnézet volt. A szabadságot az emberi élet nagy mozgató erejének, világot formáló, teremtő elvnek tartotta... A nép Petőfi költészetében úgy beszél a magyar földről, mint sajátjáról, de ez a nép Önmagát egyben nemzetnek érzi. ...Es meg soká idézhetnénk a Petőfit dicsérő sorokat. A magyar irodalom óriásáról a legkiválóbb elmék is az elragadtatás hangján nyilatkoztak a múltban, és nyilatkoznak ma. Születésének 150. évfordulója alkalmából Petőfi Sándor emléke előtt a világ valamennyi népe tiszteleg. Azt a költőt ünnepeljük, aki az egesz emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költőhöz méltó küzdelem végső célját. A népies költészet megteremtője, a magyar irodalom klasszikusa a világ népeit ölelte at forradalmi szabadságszeretetével. A XIX. század legjobbjainak kortársaként, Marx és Engels küzdelmeinek első éveiben, a nemzeti let öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésekor Magyarországon Petőfi jelentette a legfényesebben világitó fáklyát. Petőfinek tett volt a szava is, de — különösen ha azt a nép érdeke követelte — vállalta a szavak folytatását: részt vett a közéletben, vállalta a politikai, sot a I f rí | m t katonai cselekvést. Eletmuvermagatartasa ma is példa. A számos Petőfi-hamisítás, a sok-sok mesterkelt es görögtúzes ünneples után ma elsősorban azok ünnepük Petőfit, akik megszüntették az osztályelnyomást, megnyitottak a népnek, a dolgozok millióinak felemelkedéséhez vezető utat, akik a gyakorlatban valósítják meg Petőfi eszméit. Petőfinek a jövőben is ne csak a nevet emlegessük, hanem idézzük a szellemét, kövessük nép- és hazaszeretét, elkötelezett emberi-irói magatartását. BALÁZS BÉLA 0 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March. 1 1973
