Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-02 / 18. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 2, 1968. ”Nem hittem, hogy ilyen is van” MNEN-ONNAN Az angol felsőházban heves vita folyik az ifjúság problémáiról. Lord Feversham, aki negyven vagy ötven évvel fiatalabb a magas testület korátlagá­nál, kemény Ítéletet mondott Anglia ifjúsági poli­tikájáról: “Nem sok idő kell hozzá, és a fiatalembe­rek iskoláik elvégeztével arra ébrednek majd, hogy semmi egyébért nem tanultak, mint hogy egy technológiai démon ágyutöltelékei legyenek. Viktória császárnő idejében még a fejembe verhet­ték volna, hogy Anglia jelent is valamit. Most azonban fogalmam sincs micsoda voltaképpen Ang­lia, hogy merre tart az ország, s hogy egyáltalán létézik-e még.” “Olyasmit láttam saját szememmel, amiről nem hittem volna, hogy létezhet Jackson városában,” mondotta Allen C. Thompson, Jackson, Miss, pol­gármestere, miután a helyi néger vezetők három óra alatt bejáratták vele a nyomorvidékeket. Thompson polgármester 20 éve tölti be ezt a hiva­talt, de úgy látszik, hogy eddig nem ismerte eléggé saját városát. Most két városi tanácsossal együtt megmutatták a szeméttelepeknek használt üres telkeket, az állott vízzel teli árkokat, a leromlott és rozoga házakat és az állami palotától nem messze még egy régimódi, külső illemhelyet is. Abból eredt ez az inspekció, hogy az előző hé­ten, a városi tanács ülésén a polgármester kijelen­tette a megjelent néger vezetőknek: “Jacksonban nincsenek nyomornegyedek.” Ezt a megjegyzést a néger vezetők nevetve fogadták. Miután Mr. Thompson eleget látott a düledező házakból, beismerte, hogy tévedett. “Most már tu­dom, miért nevettek, amikor azt mondtam, hogy nincsenek nyomornegyedek a városban... ez bor­zasztó, .. . igazán borzasztó.. . Nem nyugszunk, amig mindennek véget nem vetünk”. A tanácso­soknak pedig ezt mondotta: “Tegyenek meg min­den szükséges intézkedést ezeknek rendbehozata­lára. Ha a háztulajdonosok nem teszik meg, vigyük őket bíróságra. Ha nincs elég ügyvédünk, szólja­nak és majd felveszünk többet. Azt akarom, hogy felszámoljuk ezeket a nyomortanyákat.” Jobb későn, mint soha! Reméljük, hogy foganat­ja is lesz ennek a megkésett intézkedésnek. Svájc szövetségi fővárosának, Bernnek tanácsa hosszas tépelődés után hozzájárult, hogy ülésein a jövőben a város nőlakosságának választott küldöt­tei is részt vehetnek. A döntés — heves viták után — ,a legminimálisabb szavazatkülönbségge! szüle­tett meg. Országos ügyekbe a svájci nők a múlt évi népszavazás döntése értelmében változatlanul r.em üthetik bele az orrukat. Azokat bizzák csak a férfiakra. Érthető, hisz Svájc mindig is a demokra­tikus polgárjogok eiőharcosa volt. • • • “Luxus és kapitalizmus”. Ez volt Werner Som- bart, jeles német közgazdász — a huszas években megjelent, a maga idejében nagy hatást keltett — tanulmánykötetének a cime. Most uj kiadásban je­lent meg a könyv Nyugat-Németországban, de fi­gyelemmel napjaink speciális érdeklődésére, némi­leg módosított címmel: “Szerelem, luxus és kapi­talizmus.” Csábitó idea, melyet a modern olvasó- közönség megnyerésére más müveknél is sikerrel lehetne alkalmazni. Dosztojevszkij: Szerelem, bűn és bünhődés. Stendhal: Szerelem, vörös és fekete. • • • Kiesinger bonni kancellár De Gaulle elnöknél tett látogatásakor 90 magas rangú tisztviselőt vitt magával, köztük nyolc minisztert. Célja az lett vol­na, hogy megjavítsa a francia—német viszonyt. Egy diplomata megjegyezte: "Az egyetlen ember, aki ennél több németet hozott Párizsba, Hitler volt." • • • “Ahova csak tekint az ember, egy végig nem gondolt politika romjait látja. E világhatalom fik­ciókból táplálkozik. Abból a fikcióból például, hogy a béke életstílusát folytathatja és amellett hábo­rút viselhet.” (Die Welt) • • • Ml TÖRTÉNIK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Csehszlovákiában, mint sok más szocialista ál­lamban a népgazdaság vezetésének olyan uj for­máit vezetik be, amelyek megfelelnek a társadal­mi és gazdasági fejlődés jelenlegi követelményei­nek. A Csehszlovák Kommunista Párt sokoldalú, gondos elemzés után a széles nyilvánosság elé bo­csátotta a párt* akcióprogramját, amely többek között kimondja: “A népgazdaság vezetésének és irányításának jelenlegi módszerei tulhaladottékká váltak és sür­gős változásokra szorulnak, különösen vonatkozik ez a gazdasági mechanizmus irányítására. — A társadalmi kezdeményezésnek, a társadalmi és po­litikai rendszer demokratizálásának a nyílt esz­mecserének, széles skálája a szó szoros értelmé­ben a szocialista társadalom dinamikájának felté­telévé válik, annak feltételévé, hogy helytálljunk a versenyben a világ színe előtt* és becsülettel tel­jesítsük kötelességünket a nemzetközi munkás- osztály iránt.” A politika védje a polgárok szabadságát Az akcióprogram a továbbiakban azokat a leg­főbb feladatokat tartalmazza, amelyek a szocialis­ta demokrácia kifejlesztését, a társadalom politi­kai irányításának uj rendszerét körvonalazzák. A program határozottan kiemeli, hogy a társadalmi haladás vezető ereje továbbra is a Csehszlovák Kommunista Párt marad. A párt vezető szerepét azonban a múltban gyakran úgy tekintették, mint a “hatalomnak a pártszervek kezében való mono- polisztikus összpontosítását.” E gyakorlat és ez a felfogás nem tartható többé. A párt politikájának nem szabad odavezetnie, hogy a pártonkívüli ál­lampolgároknak az a benyomása támadjon, mint­ha a párt korlátozná jogaikat és szabadságukat. Ellenkezőleg: olyan irányban kell hatnia, hogy a párt tevékenységében jogaik, szabadságuk és érdekeik biztosítását lássák. Változtatások a nemzetiségek jogainak rendezé­sére A szocialista demokrácia elvének és gyakorla­tának rendezése során Csehszlovákia népeinek és nemzetiségeinek jogait is meghatározták. Számos intézkedést helyeztek kilátásba, hogy a csehek és szlovákok közötti kapcsolatot államjogilag ren­dezzék. Evégett megfelelő alkotmányos változá­sok szükségességét is hangsúlyozza az akcióprog­ram. Ezen belül a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság valamennyi nemzetiségének — magyarok­nak, lengyeleknek, ukránoknak és németeknek — nemzet*! léte, összeforrottsága és egysége növelé­se érdekében kidolgozzák azokat a szabályokat, amelyek az egyes nemzetiségek helyzetét és jogait rendezik, s amelyek ugyanakkor nemzeti létük és fejlődésük lehetőségeit is biztosítják. Az akcióprogram leszögezi, hogy a csehszlovák külpolitika alapvető irányelve ezentúl is a Szov­jetunióval és a többi szocialista állammal való szö­vetség és együttműködés. Az akcióprogram útmu­tató elve nem valami lezárt folyamatot jelöl ki, az élet nem áll meg, a politikának is reagálnia kell az élet követelménymire. —1 ■ -•••.- • . •.................... "Az algériai néptömegek szemében az izraeli agresszió áldozatául esett arab országok antiimpe- rialista szolidaritása egybeolvadt a szocialista ut megvédésével. Csakhogy mihelyt elült a harcias nyilatkozatok visszhangja, az algériaiaknak tapasz­talniuk kellett, hogy a rezsim negativ tendenciái egyáltalán nem csökkentek... Az NSZK-ba irányu­ló kőolajszállitmányok egy percre sem szakadtak meg, holott Nyugat-Németország messzemenően támogatta Izraelt. A khartumi értekezlet után ha­ladéktalanul megindultak a Nagy-Britanniába irá­nyuló gázszállitások is ... Bár az NSZK-val hiva­talosan szakítottak, az algériai—nyugatnémet ke reskedelem sohasem virágzott annyira, mint 1967 első felében: ebben az időszakban 1966 első felé­hez képest a nyugatnémet export 67 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az EAK-ba irányuló nyugatné­met export 43 százalékkal csökkent, az Irakba irá­nyuló 32.8 százalékkal." (Henri Alleg a Démocratie Nouvelleben) • • • Az angol parlament törvényt hozott a Kenyából kényszerűen kivándorló ázsiaiak Angliába vándor­lása ellen, jóllehet azoknak brit útlevelük van. “Ezzel a Wilson-kormány hitele újabb súlyos csor­bát szenvedett. A munkáspárt a gyors demoralizá- lás állapotában van, és egyes vezető képviselői úgy vélik, hogy a munkáspárt elveinek megmenté­se végett jobb lenne, ha a párt inkább ellenzékbe vonulna, semmint hogy a hatalomhoz ragaszkodva úgyszólván nap mint nap a saját elveibe ütköző döntéseket hozzon.” (Neue Zürcher Zeitung) JULIUS ELSEJÉN ÉLETBE LÉP AZ UJ BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNYT Az 1965-ben megszavazott uj bevándorlási tör­vény, mely ez év julius elsején lép életbe, megvál­toztatja a 40 év óta fennálló kvótarendszert és ér­vényteleníti a McCarran-törvény errevonatkozó sza­kaszait. A régi törvény előnybe helyezte az észak­európai bevándoroltakat, dél-európaiakból keveset engedett be, keleti és szinesbőrü bevándorlókból még kevesebbet. Az uj törvény megkönnyíti a be­vándorlást U.S. lakosok rokonai számára, bizonyos foglalkozásbelieknek és menekülteknek. Julius 1-től az uj törvény évente 170,000 beván­dorlónak engedélyez letelepülést Európából, Ázsiá­ból és Afrikából és 120,000-nek Kanadából és La- tin-Amerikából. Az egyes országokból évente nem több mint 20,000 bevanaono jöhet. A keleti féltekéről bevándorlók 74 százalékát azok teszik ki, akik U.S. állampolgároknak, vagy itt lakó idegeneknek házas gyermekei, házas test­vérei, vagy más rokonai. Az amerikai állampolgá­rok házastársai, szülei v. nem házas gyerekei kvó­tán kívül jöhetnek. A kvóta további 20%-ában azok jöhetnek be, akik, mint hivatásbeliek, vagy szak­képzett munkások itt dolgozni kívánnak. A kvóta megmaradt 6%-ában beengednek menekülteket és másokat, akik nem tartoznak az említett kategóri­ákba. A kategóriák nem vonatkoznak a nyugati félteke bevándorlóira. Könnyen megkaphatják a bevándorlási vízumot, akik bizonyítani tudják, hogy 18 megjelölt hivatás valamelyikében működnek. Ezek között felsorol­nak mérlegképes könyvelést, építészetet, különbö­ző mérnöki ágakat, betegápolást, gyógyszerésze­tet és gyógyterápiát. Ezeken kívül 75 képzett szakmunkát jelölnek meg. Ezen szakmákban dolgozók könnyen megkap­hatják a beutazási engedélyt, ha munkát vállalnak az U.S. egyik államában, amelyben, a Labor De­partment adatai szerint, munkáshiány van az ille­tékes szakmában. Külföldi tanítóknak, tanároknak többnyire nem adják meg a vízumot, ha képzettsé­gük nem felel meg az állami engedélyhez szüksé­ges követelményeknek. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Öt is az olvasók táborához! fkkkkkkkkkkkk-kkkkkkkkk-k-tck-kkkkkk-kkkkkkk Published every week by Hungarian Word, lac. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 -.mder the Act of March 2, 1879 to the PO. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország* 84 ba egy évre ÍZ dollár, félévre $6.50 €l|3^1p||gííp3

Next

/
Oldalképek
Tartalom