Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-05 / 40. szám

Thursday, October 5, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 MIÉRT NINCS “APPALACHIA” MAGYARORSZÁGON? Ml TÖRTÉNIK HIDASON A KIMERÜLT BÁNYÁK HELYÉN? Amikor komor volt és keserű A bezái't bánya olyan, mint halott az udvarban. Az emberek gondolatai folyton ott repkednek kö­rülötte, s pillantásuk minduntalan odatéved a be­hajtott kapukra. Hidas már évek óta látta, hogy bányája agonizál, s utolsó napja már nem lehet messze. Ha idegen gépkocsi tűnt fel a telephez ve­zető utón, táskás emberekkel, mindenki tudta, vagy tudni vélte, mi járatban vannak: a megszün­tetésről tárgyalnak. Egyszer aztán valóban elkö­vetkezett az a nap, amelyen utoljára szállt le szé­nért egy kis csapat. Hidas ekkor komor volt és keserű. A férfiak leszegett fejjel, elgondolkodva jártak, az asszo­nyok sustorogtek, a szomszédba siettek, hátha azok többet tudnak. A fiatalabb vájárok, kezük­ben az orvosi vizsgálat papírjaival, a komlói bá­nyák felvételi irodáin várakoztak. Sokan a pécsi uránbányához pártolnak. Egy kisebb csoport vo­natra ült és elutazott a kincsesbányai bauxitki- termeléshez, néhány tucat ember Pesten, a föld­alatti építkezésen talált munkát. Az idősebbek, akiket évtizedek kötöttek a völgyhöz, tétován vá­rakoztak, ők tértek magukhoz legnehezebben. Ez volt táv aly őszei és a tél e le j én. A völgy olyan volt, mintha a súlyos, alacsonyan szálló fel­legek a hegyekből egyenesen a falu házaira nehe­zedtek volna. Viszontagságos múltú falu. Hol fel-, hol lefelé forgott vele a sorskerék. A múlt században még túlnyomórészt magyar lakosságú község, de há­rom-négy évtizeddel ezelőtt már az utolsó ma­gyar családok költöztek el belőle. Német ajkúvá lett, és amikor tobzódott a faji gyűlölet és na­cionalizmus árja, pángermán álmok és Bocskay- kötéses fajvédők csaptak össze felette. A falu ma­radt, ami volt, szerény, kezdetleges kis bányate­lepülés. A Sarolta-táró, amelyet 1861-ben nyitott egy Riegel Antal nevű, vállalkozó kedvű prágai mérnök, csak lignitet adott, s tulajdonjoga a fel- szabadulásig gyakran cserélt gazdát. Kimerülőben a föld mélye A felszabadulás után egyike volt azoknak a köz­ségeknek, amelyeken átcsapott a háború elindítot­ta nagy népvándorlási hullám. Sváb lakosságának túlnyomó részét áttelepítették, s helyükbe három határon átvergődő bukovinai székelyek jöttek: Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegits és Fogadj- isten községek magyarjai. Uj sors. uj élet kezdődött, s úgy látszott, a sze­rencsecsillag egyre magasabbra emelkedik a me- csekalji település felett. Az ötvenes évek kezdetén fejleszteni kezdték a bányát, uj feltárások indul­tak meg, később — nem túl szerencsés meggondo­lások alapján — magasnyomású brikettgyárat építettek. Mind a bánya, mind a brikettgyár ter­melése ráfizetéses volt — de akkor korlátlan meny nyiségben kellett a szén. Hidas megelevenedett. Nemcsak a helybelieknek, hanem a környéknek is, Ófalunak, Cikónak, Majosnak is kenyeret adott a bánya. Megnőtt a foglalkoztatottság, viszonylag ISMÉT KAPHATÓ “LEARN HUNGARIAN" Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni w Gyönyörű keménykötésben, finom papiron, raj- ] % zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti i Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség w Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Stre-et, New York, N. Y. 10003 magas bányászkeresetekre rendezkedett be a la­kosság. Eleinte nem is igen törődtek vele, hogy a föld mélyének gazdagsága kimerülőben van, s a felvi­rágzás ilyen módon nem lehet örök. A törést az okozta, amikor megkezdődtek a zavarok a brikett­gyár munkájában: jelentkeztek az értékesítési nehézségek. Aztán meg a bányában. Fénykorá­ban Hidas hét telepe csakném háromszázezer ton­nára tornászta fel évi termelését. 1962-től kezd­ve aztán évről évre csökkent a kitermelt lignit, mig végül már nem lehetett tovább fenntartani a gyenge kalóriaértékű, nehezen hozzáférhető szén termelését. Az ész megértette, ami történt — a szív már nehezebben. Hidas a jövőtől való szorongás faluja lett. A családapák este, amikor a gyerekek már lefeküdtek, vég nélküli számolás­ba kezdtek: “mi lenne, ha elmennének.,.” A visszanyert önbizalom Hónapokig nem jártam Hidason, s néhány nap­pal ezelőtt a művelődési házban Major Mátyás igazgató egy kis kiállításra hivta fel a figyelme­met. Legérdekesebb a k i á 11 i tásnak az a része, amely bemutatja: mit gyárt, mit állít elő ma Hi­das? Szerény, az idegennek talán érdektelen tár­gyak, az ittenieknek azonban a visszanyert önbi­zalom, a tehetség és életakarat jelképei. Egy 125 köbcentis Danuvia-motorral meghaj­tott rotációs kapa, amelyet háztáji szőlőben, gyü­mölcsösben, konyhakertben kitünően fel lehet használni. Made in Hidas. A bánya utódüzemében készült. Ez még csak az alapkonstrukció. Sikerrel mutatták be a Mezőgazdasági Kiállításon. A cél, hogy a kistraktor szerepét is betöltse a gép. Ami­kor a kísérleti eredmények már összegezhetők, a gyártmányt továbbfejlesztik. Aztán láthatók itt különböző rendeltetésű könnyüfémöntvények, sze­relvények, aluminiumgrafikai készítmények, cso­magolóiparban használatos kartondobozok, irodai mappák, könyvkötészeti termékek, gyümölcstáro­ló ládák, fogasok. A fém- és papíripari készítményeket a bánya helyén, a VOSZK (Vendéglátóipari Országos Szö­vetkezeti Központ) hidasi telepe, a faárukat a GEV (a Földmüvesszövetkezetek Göngyöleg El­látó Vállalata) gyártja. Mindezeket volt bányászok, bányalakatosok, szakképzettség nélküli asszonyok, egykori admi­nisztrátorok csinálják. Nehéz volt eljutni idáig, s még sok akadályt tfWWtfWWWWWVWWtA/VWWWWWVUMVWWVWVWt A külföldön élő magyarok minden eddiginél nagyobb számban látogatnak Magyarországra. Szinte nincs olyan nap, hogy a Ferihegyi repülőtérre, a vasúti és autóbusz pálya­udvarokra ne futnának be külföldi magyarok cso­portjaival érkező jármüvek. A különböző egyesü­letek, egyházak, sportkörök tömegével szervezték meg a hazalátogatást. Többek között a Hungari­an Canada Club of Calgary, a Galti Magyar Ott­hon Egyesület Kossuth-háza, a Torontoi Refor­mátus Egyház, valamint több montreali magyar egyesület, a torontói Hakoach sportegyesület és a torontói Kossuth Betegsegélyző Egyesület sok tagja járt otthon látogatóban. Sok Amerikában élő magyar is járt Magyaror­szágon. Clevelandból egymás után három csoport is indult, két csoport érkezett K a 1 i f o rniából. Ugyancsak együtt látogattak haza a Miami Ma­gyar-Amerikai Kulturklub tagjai. Chicagóból és környékéről 60 amerikai magyart hozott a repü­lőgép Budapestig. Egy másik — utazási iroda ál­tal szervezett — csoporttal száz magyar érkezett az Egyesült Államokból. Detroitból három nagy létszámú csoport látogatott Magyarországra és megszervezték az utazást a New Jerseyben élő magyarok is. kell legyőzni, hogy a hidasi vállalkozások életké­pesek maradjanak., valóban eltartsák magukat. A VOSZK telepvezetője, Gróf Iván, és főkönyve­lője, Losoncz József azonban optimisták. A két üzem most összesen 390 nőt és férfit fog­lalkoztat Hidasról. A gépállomány egy része már veterán korú. Vájárok dolgoznak öntőgépeken. Háziasszonyok és lányok csiszoló- és marógépe­ken. Aluminiumgrafikát csinálnak olyanok, akik azelőtt nem láttak üzemet belülről. De micsoda akarattel és ragaszkodással!! Kiheverte-e már Hidas a törést? Még nem egészen, de a nehezén mindenesetre túljutott. Van már bizakodás, kigyult a képzelet, soha nem lá­tott ragaszkodás van a munkához, megértés, hogy vállalkozásainak jövedelme szorgalmuktól, fegyel­müktől függ. A családok jövedelme azonban még a női foglalkoztatottság jelentős növekedése mel­lett is csökkent. A válságérzet lázgörbéje viszont — egy nagyobb kilengés után — normális szintre ért. A VOSZK, a GEV, a brikettgyár és a tégla­gyár, valamint a környéki bányák felszívták a munkaerőt, az emberek kezdik újból megtalálni helyüket. De az életkedv, a bizalom diadalmaskodik. Hi­das három ezer lakosából ezernél több a betét­könyv-tulajdonos, 1,116 újság és folyóirat jár a faluba, szépen forgalmaz a könyvtár és zsúfolásig megtelnek a termek a művelődési ház rendezvé­nyein. A fiatalok a faluban maradnak, és a VOSZK üzeme igy kezdi termékeit és munkáját ajánló hirdetéseit a dunántúli lapokban: “Forduljon Hi­dasra.” Hidas nagyot lélegzett és nekigyürkőzött a jö­vőnek. Rózsa László Vasúti bérlet külföldieknek Az IBUSZ a magyarországi vasutak, illetve az egész országot behálózó autóbuszjáratokra a kül­földi turisták részére bérleteket adott ki. Ezek minden vonalra érvényesek. A bérletek 10—20 és 30 naposak. Tulajdonosa megszakításokkal, át­szállásokkal, korlátozás nélkül igénybe veheti a vasutat, illetve az autóbuszokat, s különösen ki­fizetődő ez olyan külföldiek — például hazaláto­gató magyarok — számára, akik szeretnék az or­szág minél több városát, vidékét felkeresni. Az első osztályú vonatra szóló tíznapos bérlet példá­ul 11,68, a h u s z n após 17,50, a 30 napos pedig 24,24 dollár. A vasúti bérlethez igen jutányosán váltható az autóbusz bérlet; a tíznapos 4,68, a 20 napos 5,84, a 30 napos pedig 6,01 dollárért. A WALTER READ ORGANIZATIONS bemutatja New Yorkban “APA” (“FATHER”) c. kitűnő magyar filmet Irta és rendezte: SZABÓ ISTVÁN A New York Times igy irt a filmről: “APA” (“Father”) meg­nyerte az idei moszkvai film­fesztivál NAGY-DIJÁT és en­nél kevesebbet nem is érdemel! Gyönyörű! — Elbájoló! Bemutató szerdán, október 4-én THE LITTLE CARNEGIE filmszínházban, 57th Street (a Hetedik Avenue- tói keletre) NEW YORK CITY Telefon: Cl 6-5123 EXTRA: “FILM TEST” rövid film az 1967-es newyorki Filmfesztiválról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom