Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-05 / 40. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 5, 1967 Aki a kevésből is küld a lapnak CANADA. — Itt küldök 30 dollárt hátralékom rendezésére, bár tudom, hogy ez nem elégséges, de olyan kevés segélyt kapok, hogy abból nem tudunk feleségemmel ketten megélni. Munkát pedig én nem tudok már kapni, mert asztmát szereztem a bányában, az öregségi biztosításra még nem va­gyok jogosult, kell vagy másfél évig várni. Abból talán majd jobban telik. Kérem küldjék meg részemre a “Porszem a vi­harban” c. könyvet, ha volna még belőle, mert már minden dicsérő levelet elolvastam az újságban és gondolom, hogy jó könyv, hiszen Rácz Lászlónak mindenegyes cikkét elolvasom, mert abból csak ta­nulni lehet. Az újsággal száz százalékban meg va­gyok elégedve, mondhatom, hogy a legmagasabb nívójú újság, a külmunkatársak nívós cikkei na­gyon értékessé teszik, bárcsak kétszer jelenhetne meg hetenként. Itt küldöm egy barátom címét, próbálják meg, hátha előfizeti a lapot, én már el­vittem neki jórtéhány lapszámot és gondolom, hogy meg fogja rendelni. J. H. Jelentés Chicagóból CHICAGO, 111. — Mint már a lap is megírta, a Ford Motor Co. munkásai, a United Auto Workers szakszervezet tagjai sztrájkolnak, illetve munkabe­szüntetést tartanak. Az International Harvester Co. szintén UAW-hoz tartozó munkásai ugyancsak munkabeszüntetésre készülnek. Én ugyan már nem dolgozom a Harvester-nél, azonban nagyon is érde­kelve vagyok, aktiv tagja vagyok még az UAW West Pullman Local 1307-nek, de nem vagyok már tisztviselője. Itt jegyzem meg, hogy 24 évig tiszt­viselő voltam, tizenhétszer lettem újból megválaszt­va. A tisztviselő választás 1967 májusban volt, én is pályáztam, de sajnos veszítettem a pótválasztá­son. Ez alkalommal az ellenfeleim azt hangoztatták, hogy nem lehet rám szavazni, mert nem dolgozom a Harvesternél, már öreg vagyok stb. Ez felháborí­tó dolog, mert az UAW alapszabályai szerint jogo­san szaladtam a választáson. Még csak annyit, hogy feleségemmel kirándul­tunk a chicagói “All Slav” piknikre szept. 10-én. Láttunk ott nagyszámban orosz, bolgár, lengyel származású munkásokat, sajnos csak kevés ma­gyart. A piknik minden szempontból sikerült. Bialkó János Történelmi dokumentumokat küldött PHILADELPHIA, Pa. — Kérem, hogy a lapot küldjék meg rokonomnak Magyarországra, egy év­re fizetem elő. Most pedig tudatom, hogy a három kis könyvet, melyeket voltak szívesek Magyaror­szágra kézbesíteni a Magyarok Világszövetségéhez, már átadták a Fa- és Építőipari Országos Szövet­ségnek és onnan is tudattak, hogy nagyon értékes dokumentumok. Előbb a szaklapban, a “Famun- kás”-ban írnak róla, azután átadják a Történelmi Múzeumnak. Mindkét helyről kértek, hogy Írjak nekik, amit megtettem és megköszöntem a fárado­zásukat, meg hogy annyira feldicsérték a magyar­ságomat, amit annyi idő óta nem felejtettem el. Büszke is vagyok rá és munkás mivoltomra. Kö­szönet a szerkesztőségnek és annak a munkástárs­nak, aki kézbesítette a kis történelmi értékű köny­veket, bár a nevét nem is tudom. Nagy Sándor Amiről kevesen Írnak HAMILTON, Ont. — Kovács Erzsi könyvét mi is megkaptuk, erről már sokan megírták, hogy mi­lyen jó, de arról még nagyon kevesen Írtak, hogy milyen jó a Nők Világa magazin. Tehát én leirom, hogy óriási teljesítmény, amit a Nők Világa tesz a nők érdekében. Jó lenne, ha minden magyar nő olvasná ezt a szép lapot. Valóban büszkék lehet­nek reá, akik csinálják, mert ez az egyedüli ma­gyar nyelven megjelenő női lap egész Észak-Ame- rikában és azért is, mert haladó szellemű sajtó­termék. Helen Czukár GYÜMÖLCSÖSKERT LETT A “BÁCSKAI SZAHARA” Sajátos tája Jugoszláviának az északi határ men­tén 25,000 hektárnyi területen elterülő homokvi­dék: még a múlt században is bácskai Szahara né­ven emlegették! Egy-két évszázaddal ezelőtt Bácska legreménytelenebb vidékét Szabadka városa és Horgos földesura, a Kárász család, birtokolta. Majdnem kizárólag legelőnek használták, annak is inkább csak a tavaszi és késő őszi időszakban. Nyáron még a fü is kiégett a sivár homokon. Csak a tavak és vízfolyások kiöntéseiben termeltek ro­zsot és konyhakerti veteményeket ha nem volt aszályos az esztendő. Ezt a földet értéktelennek tartotta maga a nép is: Szabadka városa a 18. szá­zad végén évtizedekig hiába próbálta akár a legol­csóbb áron is eladni a homokpusztákat, mert a pol­gár igy vélekedett: — Csak nem adok egy jó birkát egy hold rossz homokért! Még a múlt század második felében is vigasz­talannak látszott ez a táj. Tanú erre Jókai Mór, aki 1883 októberében végigkocsikázott a vidéken és ilyennek látta a tájat: — “Ahogy gyors lovakkal be lehetett járni há­rom óra hosszat Horgostól Asotthalomig egy 60 ezer holdra terjedő pusztát, ez a szó teljes értel­mében puszta. Az ut töretlen avaron keresztül ve­zet, sovány, rossz legelőkön át. Csak itt-ott egy kis feltört szántóföld, amiből a rozsvetést homokostól együtt hord ogat ja el az őszi szél. A napraforgó kó­rója az egyedüli tüzelőszer, ami télre kínálkozik. A lapályosabb területeken vadvíz, órahosszat nem találunk sem juhnyájat, sem sertéskondát, ménest, vagy gulyát. Az elszórt pusztai tanyák környéke be­kerítetten. a kertnek nevezhető homokágyakban piroslik az egyedüli vetemény, a paprika: élelem, orvosság és piaci árucikk egyszemélyben. Az úgy­nevezett erdő párszáz elkeseredett jegenye...” Aki ma kocsikázik végig ezen a homokvidéken Tavankuttól Horgosig, Vajdaság egyik legérdeke­sebb, legmarkánsabb kulturtáját ismerheti meg. Egész sor virágzó, gazdag település népesíti be, pompás kis “kertvárosok”, a villaszerű paraszthá­zak, korszerűen müveit szőlőskertek, gyümölcsül­tetvények ezreivel. Gyümölcsöskertje ez Vajdaság­nak, országos viszonylatban is jelentős termeléssel, hiszen 60 millió szőlőtőke és másfélmillió gyümölcs fa díszük ma a homokon! A homok ma aranyat te­rem, nem csoda hát, ha egy hold gyümölccsel vagy szőlővel beültetett homokterület forgalmi értéke ma felér a legjobb bácska földek értékének három­négyszeresével is. A termésből adódó jövedelem is. Ezért a homoki nép életszínvonala is jóval felül­múlja az országos átlagot. Nem igen akad ház rá­dió és kerékpár nélkül, minden második-harmadik házban televízió, több háztartási gép, motorkerék­pár vagy gépkocsi. A tájat átszelő nemzetközi ut akkor is tele van jármüvekkel, ha történetesen nincs átmenő forgalom. A reménytelennek látszó homokpusztát néhány emberöltő alatt varázsolta a homoki ember szor­galma, leleményessége termő vidékké. A korszakos változás a futóhomok megkötésére telepitett erdők létesítésével kezdődött mintegy 80 esztendővel ezelőtt. Az erdők védelmében azután megindult a szőlőtelepítés és ma a 25 ezer hektár­nyi homokon tízezer hektárt foglalnak el a szőlők és gyümölcsösök. Az erdőség négyezer hektár, a többi szántóföldet termelésre hasznosítják. A haj­dani legelőből már csak itt-ott maradt néhányszáz holdnyi hírmondó. A szőlő- és gyümölcstelepités folyamata megszakítás nélkül tart és gyors ütem- bán alakul át napjainkban is a már régen nem futó homok magashozamu kultúrák termőtalajává. A homokot termővé tenni nehéz és verejtékes munka. A kevés tápanyagot bele kell pótolni; a sa­játos időjárás is sok nehézséget okoz: kevés a csa­padék és eloszlása kedvezőtlen. Évtizedes átlagá­ban alig 500 mm és csak a fele esik homokra a vegetációs időszak alatt. Gyakoriak a zord telek és a forró nyarak: nem egyszer mérnek itt —30 C fo­kos téli fagyot, vagy 35—38 fok nyári hőséget! Sokszor húzzák át az ember számításait a kései ta­vaszi fagyok is. A természet zordságával azonban egyre sikere­sebben küzd az ember. A korszerű agrotechnika, a rendszeres növényvédelem és a fáradságot nem ismerő munka meghozza gyümölcsét. Ezt nem szó­virágként kell érteni: tényleg gyümölcsöt terem a munka! A Szabadka-horgosi homokvidék bora, barackja, Jonatán almája nemcsak országosan ismert, ha­nem külföldön is keresett áru. Az itt termett bor és gyümölcs ize és zamata elüt minden más táj termésének izétől és zamatától, mert a homoktalaj és a rengeteg napfény hatására másként alakul a cukor- és savtartalom a gyümölcsben, mint másutt. A bor tüzesebb, a gyümölcs édesebb, izesebb. Muhi János Mi az infláció? — Egy angol közgazdász egyik előadásában igy határozta meg az inflációt: “Az inflációt magas vérnyomással kisért viruló egész­ségnek nevezhetnénk.” Ajándék 7—77 éveseknek1 SZÜLŐFÖLDÜNK A most megjelent művésziesen illusztrált 560 oldalas könyv a külföldön élő magyarság könyve! Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi szemelvények megértéséig! A Szülőföldünk közel hozza Magyarországot, annak népét, tájait, történelmét, zene és népdalkincsét Ára: $3.95 Megvásárolható minden magyar könyvet árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál MVWUWMYMMWWAWIWWMMMV! Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. JAMAICA 4 REFRIGERATION & TV. 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás Színes televíziók légszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil­lanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban! I 1' Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia KFDVF7.n FIZETÉSI FELTÉTELEK!---------------------------------- “«I Amerikai Magyar Szó ■ 130 East 16th Street , New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel I küldök megújításra $...................-t. I Név:....................................................................,. | I Cim: .......................... | [Város:..........................................Állam:..............® I Zip Code .............. ■ ___________________________________________j

Next

/
Oldalképek
Tartalom