Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-05 / 18. szám

Thursday, May 5, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A MOHÁCSI-SZIGET . Magyarország legnagyobb szigete a Duna és a Ferenc-csatorna közé zárva. Hivatalosan Margitta- sziget a neve, a nép azonban a jobb parton fekvő, történelmi múltú városka nyomán csak Mohácsi­szigetnek hivja. Teljes nagysága háromszáz négy­zetkilométer. Közigazgatásilag két részre oszlik: kétharmada Baranyához, egyharmada pedig Bács- Kiskun megyéhez tartozik, nem számitva a déli esücskét, amely jugoszláv terület. Három önálló tanácsú községe van — Dunafalva, Homorúd és Szeretnie — s két nagyobb települése — Sárhát és Ujmohács —, valamint 600—700 tanyája. La­kóinak száma meghaladja a hatezret. 1876 és 1956 Két nagy árvíz emléke kapcsolódik az idei esz­tendőhöz. Az első 90 évvel ezelőtt söpörte végig a Duna és a Ferenc-csatorna közti területet, amely abban az időben még nagyrészt erdőkkel és náda­sokkal volt borítva. A nagy árvíz után épült meg a Duna menti védtöltés, amely 1956-ig oltalmazta a szigetet. 1956 március 13-án — éppen tiz évvel ezelőtt — tört rá a szigetre az eddigi legpusztítóbb erejű ár­víz: a jeges ár százszámra rombolta le a piciny, öreg tanyákat. De nemcsak a vályog- és vertfalak omlottak le ekkor, hanem a régi életforma is; az újjáépítés során ugyanis megkezdődött a tanya­világ felbomlása. A rombadőlt tanyák lakói ugyanis nem tértek vissza korábbi otthonaikba, fel sem építették azo­kat. Egy részük Dunafalvára, Homorúdra és Sze- remlére költözött — uj utcák, falurészek nyíltak itt. Másrészük Sárháton és Ujmohácson telepedett le. Régebben kis tanyacsoportok voltak ezek, most zárt, utcás községek. A mohácsi révet Nagybaracs- kával összekötő kövesut mentén fekszenek, ahol autóbuszok közlekednek és igy szorosan kapcso­lódnak a városhoz, illetve más községekhez. Az elmúlt tiz esztendő alatt összesen ezer uj la­kóház épült a Mohácsi-szigeten, szinte valamennyi zárt településeken. Az egy- és kétszobás lakások padlósak vagy parkettásak, s minden negyedik házban fürdőszoba van. Eltűntek a régi, tanyai bú­torok — a gyalulatlan asztalok, padkák, priccsek •— és modern bútorokkal rendezték be a szobákat. 1960-ban befejeződött a sziget villamositása. Gazdag termőföld A pécsi rádió egyik fiatal munkatársa, dr. László Lajos szociográfiát készít a Mohácsi-szigetről. Vizs­gálatai nyomán elgondolkoztató, sőt megdöbbentő adatok látnak napvilágot. Félelmetesen öregszik az itteni lakosság. A fiatalok azt mondják: a szi­get ridegsége taszitja őket — Mohácsra és Bajára költöznek. A községek, nagyobb települések lakossága — vagy legalábbis zöme — bizonyára a helyén ma­rad — belátható ideig minden esetre. A még meg­levő tanyavilág fiatal lakosságáról azonban le kell mondani. Ha a lakosság száma meg is fogyatkozik, a szi­get gazdasági jelentősége nem csökken, hanem még nő is. Rendkívül termékeny terület ez, amely­nek azt a szerepet szánják, hogy a mecseki iparvi­dék — s főleg a 130,000 lakosú Pécs — természe­tes zöldség- és gyümölcskertje legyen. Ezért terve­zik, hogy öntözőfürtöt alakítanak ki a szigeten. Je­lenleg mintegy hatezer holdat öntöznek a gazda­ságok, az öntözőfürt megépítésével viszont a szi­get minden talpalatnyi helyére el tudják juttatni az éltető vizet. Tervezik egy tartósító üzem létre­hozását is, hogy konzerválni tudják az egyes ter­mékekeket és ipari munkaalkalmat biztositsanak a lakosság, főleg a nők számára. Megvalósult a legfontosabb kívánság: a Mohácsi­sziget teljes biztonsága. A Duna felől 50 kilométer hosszúságú gátrendszer védi a területet s hogy jól védi, az a múlt évi, több mint 100 napig tartó ára­dás idejében bebizonyosodott. Azóta tovább építik, erősitik a sziget védtöltéseit. Aki három kontinensen népszerűsítette a magyar költészetet Érdekes levél érkezett nemrégiben Budapestre a mexikói Queretaróból: László Pál magyar költő, aki szinte gyermekfejjel a huszas évek közepén hagyta el hazáját és már hosszabb ideje Mexikó­ban él, jelezte, hogy 38 évi távoliét után hazaláto­gat. László Pál, akiből Latin-Amerikában Pablo Las- lo s igen jeles műfordító lett, három kontinensen népszerűsítette a magyar költészetet: Észak-Ame- rikában, Dé\-Amerikában és Ázsiában, a Távol­Keleten, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Babits és Kosztolányi verseit fordította elsősorban spa­nyolra, de más nyelvekre is és az évtizedek során sok előadást tartott a magyar költészetről Urugu- ayban, Braliziában, Kolombiában — itt a legna­gyobb egyetemen, az Universidad Nációnál Bogo­tán —, továbbá Argentínában, Ecuadorban és Ve­nezuelában. Számos irodalom-ismertető könyve és műfordítás-gyűjteménye jelent meg. Bogotában adták ki előadásainak gyűjteményét El Mundo en próza y verso (A világ prózában és versben) cím­mel, Buenos Airesben pedig El Corazon del Mun­do (A világ szive) címmel spanyol műfordításainak gyűjteménye jelent meg. Ebben 25 ország 150 költőjének legszebb verseit — közöttük magyaro­két: Petőfit, Adyt, Babitsot és Kosztolányit — mutatta be. Hosszabb időt töltött László Pál Kínában, Ja­pánban és a Fülöp-szigeteken is. Ezekben az orszá gokban angol, illetve spanyol fordításban Ady Endre több versével ismertette meg az olvasókat, fordításai napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. Legutóbbi müve 1964-ben Mexikóban jelent meg Cultura y Poesia Hungara (A magyar kultúra és költészet) címmel. Ebben az összeállításában a ma­gyar költészetről ad bő antológiát Ilosvai Selymes Pétertől Ady Endréig. "Sej, haj, gyöngyvirág .. HOL VAN A MAGYAR VIRÁGOK ŐSHAZÁJA? A tulipánt igen sokan jellegzetes magyar virág­nak tartják — amellett szól az is, hogy a régi ma­gyar falusi házak egyik legjellemzőbb bútordarab­ja a tulipános láda volt. Pedig a tulipán őshazája. Kisázsia, onnan jutott el Magyarországra is és nem is olyan régen, mindössze néhányszáz éve. Még magyarabb növényként tartják számon az akácot. Nevet is sokfélét kapott az ország külön­böző tájain; hívják csipkefának, koronafának, sőt, egyes vidékeken még magyarfának is. És bár ere­deti hazája Észak-Amerika, s csak a XVII. század elején jelent meg Európában, mégsem egészen alaptalanul ruházták fel a magyar jelleggel. Mig ugyanis Nyugat-Európában többnyire csak dísznö­vényként termesztik, Magyarországon, mint erdei fa is elterjedt, mivel jól megél a kavicson és futó­homokos talajon és a magyar éghajlatot kedveli. Az akácéhoz némileg hasonló a muskátli hono­sításának története is. Sokan a muskátlis ablakot magyar jellegzetességnek tartják. A valóság ezzel szemben az, hogy a muskátlik népes családját Dél- Afrikában vadon élő, sivatagi vagy félsivatagi cser­jék alkotják. Néhány fajukat a múlt század elején hozták be Európába, s nemsokkal utóbb Magyar- országba is. Természetesen van szép virága az eredeti ma­gyar flórának is, például a gyöngyvirág és az or­gona. Az előbbiről csaknem mindenki tudja, hogy a tölgyes erdők alján vadon is óriási tömegben terem. Az orgona magyar származása már kevésbé közismert, ugyanis ennek a növénynek sok, s kü­lönböző helyeken őshonos faja van. Termesztik Ma gyarországon a kinai és perzsiai eredetüt is, de az úgynevezett közönséges orgonának Közép- és Dél- kelet-Európában van az őshazája. Egyes szakembe­rek úgy tudják, bár ez még nem bizonyított, hogy valamikor éppen Magyarországból terjedt el Euró­pa többi országába. Három ENSZ-ut, kéí KGST-ul Magyarországon Magyarországon az úgynevezett ENSZ-utak szá­ma rövidesen háromra emelkedik. Eddig csupán a London-Isztambul közötti nemzetközi országút magyarországi szakasza viselt ENSZ-számozást, E-5-ös jellel. Ez az útszakasz az osztrák-magyar határnál, Hegyeshalomnál kezdődik, átvezet Bu­dapesten és a magyar-jugoszláv határig, Röszkéig tart. A közeljövőben az Európai Gazdasági Bizottság legutóbbi határozatának megfelelően — csupán a határozat formai deklarálása hiányzik még — két újabb magyarországi országút kap ENSZ-jel- zést. Az egyik az E-15, a másik az E-96 jelzésű nemzetközi országúinak lesz magyarországi sza­kasza. Az E-15-ös ut Prágából vezet Magyarország­ra s Budapesten át Bukarest a csatlakozása. Az E-96-os ut Kassáról vezet Magyarországra s csat­lakozása Zágráb, illetve Rijeka. Ezenkívül két magyarországi országút a KGST- államok T-jelzését (transverzális) kapta meg a kö­zelmúltban. A T-l-es Moszkvát és Budapestet köti össze, a T-7-es Budapestről Csehszlovákián át Len­gyelországba vezet. Az említett magyarországi or­szágutak műszaki korszerűsítése már folyamatban van, illetve sok helyen befejezéshez közeledik. SZÜLŐFÖLDÜNK Tízezer példányban jelenik meg a külföldön élő magyar gyermekek Olvasókönyve Mint már arról beszámoltunk, a Magyarok Világ szövetsége és a Tankönyvkiadó közös gondozásá­ban tankönyv készül a külföldön élő magyar gyer­mekek számára. A körülbelül 500 oldalas könyv már kefelevonatban áll. Kiss Jenő, az Olvasókönv szerkesztője a kezdeményezésről ezeket mondja: — A világ minden tájáról érkező levelekben vagy élőszóban fejezik ki a külföldi magyarok ag­gódásukat: gyermekeik egyre inkább elfelejtik a csupán családi körben gyakorolható anyanyelvet. Ez az aggódás hívta életre ezt a válogatást, amely a Magyarok Vüágszövetsége és a Tankönyvkiadó közös gondozásában készül, és majd a Magyar Kul­túrán keresztül jut el Ausztráliától Kanadáig a magyar gyerekekhez. — Rendeltetésének megfelelően kicsinyben ben­ne van az egész magyar nép, múltjával, jelenével, kulturkincseivel együtt. Arany János vagy Juhász Ferenc versei mellett közmondásokat, találós kér­déseket és a betlehemesek karácsonyi énekeit is megtaláljuk a kötetben. Életünk bemutatásában legjobb íróink a tolmácsaink, klasszikusok és mai­ak, kezüket fogva tájékozódhatunk. Szerkesztésé­ben részt vett a többi között Illyés Gyula és Lő- rincze Lajos. Az olvasmányok a következő nagy csoportokra oszlanak: az otthon, magyar népme­sék, magyar mondák, magyar népzene, képek ha­zánk múltjából, magyar tájak, magyar jelen. Végül egy kis összefoglalás a legfontosabb nyelvtani ala­pokról. Az olvasmányok előtt pedig ABC talál­ható, hogy például az angol iskolába járó gyere­kek az “alma” szó első hangját ne “éi”-nek olvas­sák. — A könyv Reich Károly illusztrációival, díszes kiadásban, előreláthatóan és egyelőre tízezer pél­dányban fog megjelenni. Hatvan országba exportálják a magyar villamos motorokat A magyar villamos motorokat több mint hatvan országba exportálják. A legfejlettebb iparral ren­delkező nyugat-európai államok is nagy mennyi­ségben vásárolják e motorokat. A vevők sorában szerepel a Német Szövetségi Köztársaság, Hollan­dia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Belgium is. Az elmúlt öt esztendő alatt a forgógépek ex­portja ötszörösére emelkedett. A forgógépeket exportáló Transelektro Ma­gyar Villamossági Külkereskedelmi Vállalat a ma­gyar ipar cikkeire több országtól megrendelése­ket kapott. Csehszlovákiával a közelmúltban két­millió dollár értékben Írtak alá megállapodást kis­motorokra, amelyeket szerszámgépekbe és külön­böző háztartási gépekbe építenek be. Lengyelor­szág felvonó motorokat, a Szovjetunió darumoto­rokat, olasz cégek a többi között olajégő motoro­kat vásároltak Magyarországtól. Holland cégek el­sősorban öntöző berendezésekhez, a Német Szövet­ségi Köztársaság főként szerszámgépekhez és me­zőgazdasági gépek meghajtásához, India pedig la­boratóriumi berendezések és különböző oktatási intézmények számára vásárol nagyszámban ma­gyar villamos motorokat. Gyógyít a Mihályi-szénsav Valamikor évmilliókkal ezelőtt az Alpok meg­csúsztak kelet felé és a Kis-Alföld mélyen fekvő forró rétegeire olyan kőzet került, amelynek el- bomlásakor szénsav keletkezett és még ma is ke­letkezik. Amikor a háború után olaj után kutattak, a furatokból olaj helyett szénsavgáz tört fel a Vas megyei Mihályiban, ahol a furat fölé szénsavgyárat építettek 85 atmoszféra nyomással. Itt ipari célok­ra tisztogatják a gázt és szállítják hazai feldolgo­zásra és exportra is. A geológusok szerint az itte­ni gázmennyiség, az évi 12,000 tonnás kiaknázás­nál még mintegy 400 évig elegendő lesz. Ilyen ha­tásfokú szénsavforrás csak Mexikóban található. A szénsavgáznak, amely lecsapódva mintegy mi- nusz 70 fokos szénsav- havat képez, van még egy igen jelentős tulajdonsága, gyógyít, vagy jól befo­lyásol érbetegségeket, érszűkületet, reumát, isiászt, ha a betegeket egy meleg vizgőz-szénsavgáz keve­rékben fürdetik, illetve gőzölik. A fürdőt, amely Mihályiban több mint tiz évig — orvosi felügyelet alatt — működött, most a kapuvári járási kórház­ba telepítették át. Máris igen sok beteg látogatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom