Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-09 / 15. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 9, 1964 Munkás és szakszervezeti hirek UJ TAKARÁS A SZAKSZERVEZETEK ELLEN Az üzletemberekből összeállított Committee for Economic Development, amelynek az volt a célja, hogy gazdasági kérdéseket liberálisabb szemszögből közelitsen meg, mint a Gyárosok Szövetsége és a Chamber of Commerce, ugyanazt a szélsőségesen reakciós álláspontot foglalta el a “right- io-work” törvényekkel és a szakszervezetekkel szemben, mint a nagy monopóliumoknak és korporációknak fentnevezett szakszervezet-el'enes intézményei. A 200 üzletemberből és professzorból álló' csoport egyik alosztálya, amely a “szakszervezeti hatalmat és a szakszervezetek tevékenységét” tanulmányozta, s amelynek elnöke Theodore Yntema, a Ford Motor Co. pénzügyi bizottságának elnöke, két évig dolgozott a jelentés elkészítésén. Végeredményben éppúgy hivatkozik a szakszervezetek “túlzott” hatalmára, amit korlátozni kell, mint minden más munkáselnyomó szerv. A right-to- work törvényt az “egyéni szabad elhatározás” alapján támogatja, mert szerinte mindenkinek legyen joga eldönteni, hogy tartozzon-e szakszervezethez vagy nem. Rámutat, hogy a Taft-Hartley- törvény azon az alapon engedélyezi a szakszervezeteket, hogy az egyes államoknak is jogot biztosit szakszervezet-ellenes törvények létesítésére. A szakszervezetek évek óta küzdenek a Taft-Hartley- törvény ezen kitételének eltávolításáért. Az üzletemberek bizottsága számos más kifogást is emelt a szakszervezetek “hatalma” ellen. A sztrájk joga különösen kiváltotta a magukat “liberálisnak” feltüntetett tagok ellenszenvét. Nem tettek ugyan ajánlatot arra, hogyan kezeljék az uniók “hatalmát, amellyel kollektíván beszüntethetik egy egész iparban vagy egy szakmunkán a munkát és hogy ezt a hatalmat arra használják, hogy megállapítsák a munkáért járó térítést és a munkaviszonyokat.” De nem fukarkodtak tanácsokban, amiket “komoly megszivlelésre” érdemesítenek. Pl.: Meg kell tiltani, hogy egy szakszervezet több mint egy üzem munkásait szervezze meg és képviselje; ne köthessen munkaszerződést egymással versenyző munkáltatók alkalmazottjai számára és semmiesetre se engedélyezzenek egész iparra kiterjedő kollektiv tárgyalásokat. “Az általános érdek szempontjából nem hisszük, hogy bármilyen csoport rendelkezzék olyan hatalommal, mint a szakszervezetek, hogy saját előnyükre kikényszeritsék a jövedelem szétosztásának uj módszerét, azzal, hogy kollektíván megtagadják szolgálatukat, vagy legalább fenyegetőznek, hogy megteszik ezt.” Akármilyen szemszögből vizsgálják a “liberális” urak a munkások szerepét a termelésben, a legnagyobb gondjuk az, hogy a munkáltató osztály korlátlan hatalmában ne essék csorba. Határtalan jogot formálnak ahhoz, hogy a termelő eszközök birtokában szabadon rendelkezzenek a termelés minden részletével, beleértve a munkaerő tetszés szerinti kizsákmányolását és saját .profitjuk végnélküli felhalmozását. A termelési módszerekben létrejövő változások azonban rá fogják kényszeríteni az iparmágnásokat arra, hogy uj megoldásokkal nézzenek szembe a termelés és a jövedelem elosztásának megváltoztatására. A kapitalista gazdálkodás megnyilvánulása A nagyfarmerek megegyeztek abban, hogy a kormány termény-korlátozási intézkedése alapján ebben az évben 34,300,000 acre gabonaföldet hagynak megmüveletlenül. Ez a szám rekord magasságú, mivel az elmúlt évben csak 25.7 millió acre maradt kihasználatlanul. 1961-ben, a kormányprogram első évében, 26.7 millió acre és 1962-ben 32.6 millió acre termőföld hevert parlagon. A farmereket nem éri veszteség, mert a kormányprogram megfelelő térítésről gondoskodik számukra az adófizetők pénzén. A kormány szabályozná a munkabérek emelését A munkabérek emelését szabályozó irányvonal kérdésében éles ellentét fejlődött ki a szakszervezeti vezetőség és a kormányvezetőség között. Ez kidomborodott az autómunkások nemrég lezajlott konvencióján, ahol Johnson elnök, Wirtz munkaügyi miniszter és Walter Heller fő. gazdasági tanácsadó errevonatkozó kijelentéseit George Mea- ny,.az AFL-CIO központi elnöke élesen ellenezte. Meany abból a szempontból kifogásolja a munkabéreknek a kormány által lefektetett irányvonal általi korlátozását, hogy “ez az első lépés, amely a kormányellenőrzéshez vezet.” Johnson ezzel szemben azt állítja, hogy az irányvonal szükséges a szabad társadalomban az árak és bérek szakadatlan emelkedésének meggátlására. Ezt a kérdést már két évvel ezelőtt Kennedy elnök közelítette meg azzal, hogy az infláció meg- gátlása szempontjából a munkabér emelésének nem szabad felülmúlnia a munkásság termelőképességének évi emelkedését. Ezt pedig az utóbbi öt évre átlagban 3.2%-ban állapította meg a kormány. Ezzel szemben Walter Reuther, az autómunkások elnöke azt mondja, hogy a munkások termelő- képessége ennél sokkal magasabb arányban emelkedik és hogy az autóiparban az évi arány legalább 4.5 százalék. Ezért az autómunkások bérének és jóléti juttatásainak legalább ilyen arányú felemelését fogja ez évben követelni. Nem hivatalosan olyan vélemények is elhangzottak, hogy a szak- szervezet követelései az autóvállalatokhoz el fogja érni a 10 százalékot. Az adminisztráció attól fél, hogy ha az autóipar hajlandó megadni a munkások követelését — mert anyagilag képes rá —, akkor ezt bérkövetelések fogják követni minden iparban és hogy ez hátrányosan fogja érinteni az adóelengedéstől várt eredményeket az ország gazdaságában. Ebben a meglátásban ellentétet látunk, hiszen az adóengedmény a vásárlóképesség emelését célozta, ami a gazdaság fellendülését idézné elő. A munkások bérének emelése szintén ezt eredményezné, feltéve, hogy az iparbárók nem emelik az árakat és a profitjukat. Az adminisztrációnak ebben az irányban kellene intézkednie, mert ez valóban előnyére válna a nemzetgazdaságnak, több szempontból. Sztrájkolnak az orvosok Belgiumban Belgiumnak majdnem mind a 10 ezer orvosa becsukta rendelőjét és sztrájkba lépett az uj egészségügyi biztosítási törvény ellen, amely január elsején lépett életbe. A parlamentben a múlt évben megszavazott törvénnyel szemben az orvosok és a fogorvosok többsége ellenállást tanúsított. Kijelentették, hogy az uj törvény az első lépés a teljesen államosított egészségügyi ellátások “a szocializmus” irányában. Amikor az orvosok letették hivatásos esküjüket, fogadalmat tettek embertársaik egészségének védelmére és pályafutásuk alatt a legfenköltebb erkölcsi magatartásra. <A gyakorlatban azonban Belgiumban éppúgy, mint az U.S.-ben az orvosokat is a kereskedelmi szellem vezérli, mint bármely kereskedőt, gyárost, vagy nagytőkést. Ellenzik mindazokat az intézkedéseket és törvényeket, amelyek elérhető orvosi ellátást biztosítanak mindenki számára és meggátolják az orvosokat abban, hogy az emberek betegségéből meggazdagodjanak. A belga szakszervezetek aktiv kampánya harcolta ki az egészségügyi törvény megvalósítását és most, válaszul az orvosok ellenszegülésére tömegdemonstrációkat rendeztek a különböző városokban. Az orvosok, a szervezett munkásság haragjától félve, az utóbbi napokban tömegesen elhagyták az országot s a szomszédos Luxemburgban, Hollandiában és Németországban kerestek menedéket. Bányászok sztrájkolnak az uj szerződés ellen Három államra kiterjedően puhaszénbányászok sztrájkot indítottak, hogy kifejezzék ezzel elégedetlenségüket a nemrégen megkötött uj munka- szerződés felett. Nyugat-Pennsylvaniában Jones & Laughlin Steel Corporation és a U.S. Steel Corp. szénbányáiban kb. 6,000 munkás hagyta abba a munkát az elmúlt hét folyamán. West Virginiában és Ohioban több mint 2,000 bányász sztrájkol. 11 bányász lokál van érdekelve e megmozdulásban, amit a bányászunió vezetőségének jóváhagyása nélkül indítottak. A lokálok vezetői .közös gyűlésre jönnek össze, hogy a további lépéseket megbeszéljék. A szénbányászok az uj szerződésben azt kifogásolják, hogy napi 2 dollár béremelést nyújt két részletben a számukra sokkal előnyösebb jóléti intézkedések helyett. A bányászok fizetett ünnepeket és hosszabb vakációt akarnak a magasabb bér helyett. A bányászunió elnöke, W. A. Boyle kijelentette, hogy “ez a legjobb szerződés, amit a bányászunió valaha is megkötött a munkáltatókkal” és hogy mindent megtesz a sztrájk beszüntetésére. Sürgette all lokál vezetőségét, hogy menjenek vissza dolgozni és hogy kerületi tisztviselőket küld ki, akik személyesen fogják tisztázni a munkásokkal a szerződés előnyeit. 95 cent órabér Floridában Wirtz munkaügyi miniszter jóváhagyta azt a döntést, hogy a Floridába külföldről importált farm napszámosok minimális órabére 95 cent legyen. Ezt azzal a nagylelkű véleményezéssel támasztotta alá, hogy ha a nagytermelők ennél kevesebbet fizetnek az idegen munkásoknak, akkor ez letöri az amerikai farmmunkások bérét. A floridai termelők hónapokig harcoltak és fellebbeztek ez ellen a döntés ellen, mert minimális órabér rendelet hiányában eddig 70 centet és annál is, kevesebbet fizettek a védelem nélkül levő munkásoknak. A belföldi munkásokat törvény védi, amely ki- mbndja, hogy csak abban az esetben importáljanak külföldről munkásokat, ha amerikai munkások nem kaphatók farm munkára. A valóságban azonban ezt a törvényt kellő ellenőrzés hiányában nem tartják be és az alacsony munkabér minden farm munkás életét a nyomor és nélkülözés színvonalán tartja. Május elseje New Yorkban A Greater New York Labor Press Club március 31-i gyűlésén lelkes határozatban elfogadta az idei május elsejei ünnepély védnökségét. David Schachar, az újonnan megválasztott ügyvezető titkár bejelentette, hogy máris folyamodtak engedélyért, hogy a május elsejei ünnepélyt a Union Square-en tarthassák meg pénteken, május 1-én délután 4 órától 7 óráig. Meghívók mentek ki az április 16-án, csütörtökön este 6.30 kezdettel tartandó városközi konferenciára, a Woodstock Hotelben, 227 West 43rd Street alatt, ahol kidolgozzák a végső terveket, hogy az idei május elseje igazán reprezentatív ünnepélye legyen a new- yorki munkásságnak, fehéreknek, négereknek, fiataloknak és időseknek egyaránt. Az idei Május Elsejét a polgárjogokért folyó küzdelemnek, a békés egymás mellett élés elvének, a munka és gazdasági biztonságért folyó harcnak és a városban megnyilvánuló széleskörű szegénység elleni mozgalomnak dedikáljuk, mondta Mr. Schachar. Az elmúlt néhány hónapban New Yorkban óriási megmozdulások voltak az iskolák integrálására, a $1.50 minimális órabér érdekében, jobb munka- és lakás- viszonyokért a néger és pórtorikói lakosság részére és a dél-vietnami háború befejezéséért. A Május Elsejei gyűlés célja mindazokat elhozni a Union Square-re, akik ezekért a nemes és fontos célokért küzdenek. Hoffa segédjét is vád alá helyezték Az igazságügyminisztérium tovább folytatja a hadjáratot a Teamsters Union ellen. Röviddel azután, hogy James Hoffa-t, a szervezet elnökét három társával együtt, többszöri sikertelen kísérlet után, végül is a bíróság bűnösnek találta és elitélte, Chattanoogában az esküdtszék vádat emelt Charles O’Brien, másik szervezeti tisztviselő ellen, aki Hoffa segédjeként működik. A vád szerint Mr. O’Brien, Hoffának a múlt hónapban lefolytatott tárgyalásán 25 ezer dollár meg vesztegetést ajánlott fel az esküdtszék egyik tagjának, abból a célból, hogy az illető eskü alatt állítsa, hogy Mr. Hoffa nem részesült igazságos bírósági eljárásban. A Teamsters Union egyike a legsikeresebb szak- szervezeteknek, amely szálka bizonyos érdekeltségek szemében, amelyek a vezetőség elleni eljárásokkal és a védelemre fordított szakszervezeti alapok kimerítésével igyekeznek tönkretenni a teherkocsivezetők szervezetét. A JAPÁNBAN TÁRGYALÓ dél koreai küldöttség vezetőjét kénytelen volt visszahívni a szöuli kormány, miután a tárgyalások ellen már 15 városban tüntettek. x 1 ( t r í r i f £ * s £ t \ k t P t< * 1 h g a t t h A é c rz> r t* á t s: c r< k t< 1< g c (< h a Si s; IV I e g ti k P v ír 0 ír le m d( ki g; S7 le gló ve zt Pe F'
